844 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 360 418 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 56 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 12 024 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 243 092 fő, az aktív fertőzöttek száma 105 302 főre csökkent. 3814 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 247-en vannak lélegeztetőgépen.
Eddig 146 695 fő kapott oltást, közülük 9403 fő már a második oltását is megkapta. Az eddig beoltottak többsége egészségügyi dolgozó, emellett már tízezer idősotthonban lakó és dolgozó oltása is már megtörtént. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. Oroszországból hamarosan egymillió ember oltására elég vakcina fog érkezni három ütemben.
Hiába bőséges a termés, a magyarok több mint harmada egy átlagos napon egyáltalán nem fogyaszt friss zöldséget vagy gyümölcsöt. Mi áll a háttérben? Mutatjuk!
A légkondicionálás hatékony védelmet jelenthet a nyári forróság ellen, a hűtött helyiségekben eltöltött hosszú idő azonban kellemetlen panaszokat is okozhat.
Donald Trump bejelentése szerint 2028 augusztusától 100 százalékos importvámmal sújtják a generikus gyógyszerek gyártóit, ha nem helyezik át a termelésüket az Egyesült Államokba.
Bár a hazai kórházi osztályok közel ötöde hivatalosan sem üzemel, az orvos- és szakdolgozóhiány, valamint a humánerőforrás elöregedése miatt a tényleges helyzet ennél is aggasztóbb.
A Hetifókuszban ezúttal azt vizsgáljuk, mely panaszokat nem szabad félvállról venni a nyáron, és milyen vizsgálatokra érdemes időt szakítani a szabadság előtt.
A szúnyogszezonban évről évre megjelennek a piacon olyan szúnyogriasztóként kínált termékek, amelyek nem rendelkeznek a szükséges hatósági engedéllyel, hatásosságuk és biztonságosságuk pedig nem igazolt.
Egyes vármegyékben jóval nehezebb szakorvoshoz jutni, miközben a magyar reumatológusok az európai átlagnál lényegesen több beteget látnak el. Hogy miért? Mutatjuk!
Egy közel 50 ezer fős kutatás szerint Észak-Amerika és Európa hat országában a diagnosztizált esetek aránya évtizedenként átlagosan 13 százalékkal esett vissza.