Nincs THM-plafon, van helyette más

Hétfőn este több ponton módosította a pénzügyi szolgáltatások, elsősorban a hitelnyújtás szabályait az országgyűlés. A képviselők elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról és a pénzügyi törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényeket, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényt.

Nincs THM-plafon, van legfeljebb egyszeri gyorskölcsön-felvétel

A parlamenti többség nem limitálta az egy kölcsönre jutó maximális teljeshiteldíj-mutatót. A most elfogadott szabályok értelmében januártól egy magánszemély évente egyszer vehet fel olyan hitelt, aminek a thm-e meghaladja a 65 százalékot - ez a törvény elfogadásakor hatályos jegybanki alapkamat tízszerese, korábban volt olyan javaslat, ami ezen a szinten állapította volna meg a thm-plafont -, és az ilyen kölcsön összege nem haladhatja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg. A szocialista többség szerint ez jobban szolgálja a hitelezettek érdekeit, mint a kamatplafon bevezetése.

2-2.5 százalékos előtörlesztési díj

A 197 igennel, 149 nemmel és 2 tartózkodással elfogadott hiteltörvény- 2, illetve 2,5 százalékban maximálta a jelzáloghitel-előtörlesztési díját (ezt a plafont egy, a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány alapján építették be a törvénybe). A törvény úgy szól, hogy 2010. március 1-jétől a jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az igazolt költségei miatt díjat szedni. Ez a díj nem lehet több, mint az előtörlesztett összeg 2 százaléka. Ez alól kivételt jelent, a jelzálogleveles kölcsönszerződés, ha kamatperióduson belül történik az előtörlesztés; ebben az esetben 2,5 százalék lehet az előtörlesztés maximális terhe (1 millió forint előtörlesztése tehát márciustól legfeljebb 20 000, de speciális esetben is maximum 25 000 forint lehet).

Kötelező tájékoztatás

A hiteltörvény leszögezi, hogy a hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás módosítása esetén a hitelező a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót; ilyen ellenszolgáltatáasnak minősülnek a különféle díjak, jutalékok és költségek. Az ügyfelet írásban kell tájékoztatni a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a módosítást követően várhatóan mennyi törlesztőt kell fizetnie a hitelfelvevőnek. Ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ezt is tartalmaznia kell a tájékoztatásnak. Felvilágosítást kell adni a hitel fő jellemzőiről, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról és a fizetés elmulasztásának következményeiről.

Kötelező hitelképesség értékelés, magatartási kódex

A törvény kötelezővé teszi a fogyasztó hitelképességének értékelését, amely nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt, hanem a hitel összegének növelése esetén is szükséges. Egyebek között a hitelfelvevő felvilágosítására, illetve hitelképesség vizsgálatára, a hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó passzusok jövő év június 11-én lépnek hatályba. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmaznia kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.

Bankkártyás tranzakciós díj: max. 2%, interchange díj: max. 0.3%

A pénzügyi tárgyú törvények módosítása kitért a bankkártyás fizetés esetén felszámolt tranzakciós díj limitálására is. Ez a felső korlát egységesen a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések január 1-jén lép hatályba, akárcsak az, amely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költsége a hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik. A zárószavazás előtt a törvénybe emelték azt a módosítást, amely semmisé teszi a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. Ez a módosítás csökkenti a kilakoltatások veszélyét azokban az esetekben, amikor valaki a saját lakása fedezetével felvett kölcsönt nem tudja törleszteni.

Mikor fizet a károsultnak a biztosító?

A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.

Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja.
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.