Gyász: elkeserítő hírek érkeztek a magyar hitelekről

2009. december 1. 10:09

A lakossági hitelezés példátlan kiszáradására utalnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett októberi hitelezési statisztikái. Devizában már hónapok óta több hitelt törleszt a magyar lakosság, mint amennyit fölvesz, ezt tetézte októberben a forinthitelek elképesztő vergődése, ami az ősz eleje óta különösen a lakáshitelek esetében drámai. Csaknem fél évtizede nem vett fel ilyen kevés jelzálog- és lakáshitelt a magyar lakosság, mint októberben. A kilátások nem csak a közelgő téli hónapok miatt borúsak...

Katasztrofálisan alakult október hónap a magyar lakossági hitelezés szempontjából, hiszen pusztán tranzakciós alapon számolva 13 milliárd forinttal több hitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett. A folyamatnak természetesen van egy optimista olvasata is: csökkent a lakosság eladósodottsága, így a családokra nehezedő pénzügyi terhek is alacsonyabbak lettek. Mégsem szokás pozitív jelenségként értékelni a hitelezés visszaesését, ugyanis általában alacsony növekedési kilátásokra utal.

A hitelpiaci boom elmaradására következtethetünk egy múlt hónapban nyilvánosságra került adatból is: az építési engedélyek számának tavaly év végén megindult zuhanása folytatódott a lakáspiacon, s a Portfolio.hu becslései szerint 2002 óta nem épült olyan kevés lakás Magyarországon, amennyi idén épülni fog.

2009.11.02 09:45
Ilyen még nem volt: dráma a lakáshiteleknél


A hitelezés ilyen mértékű visszaesésére a közelmúltban nem volt példa, és ha rátekintünk a forint- és devizahitelek mozgását részletező grafikonra, megállapíthatjuk: ebből a zuhanásból a forinthitelek is alaposan kivették a részüket. Eddig egyedül idén márciusban és áprilisban volt nettó hiteltörlesztő a lakosság - ez most nem csupán megismétlődött, de súlyosbodott is. A devizahitelektől ugyan megszokhattuk tavasz óta, hogy inkább törlesztik, mint hogy felvennék őket, a forinthitelek pedig hol így, hol úgy viselkedtek, ennyire kéz a kézben negatív irányban még nem mozgott együtt a két hitelfajta. Devizában 8.2, forintban 4.8, együttesen tehát 13 milliárd forintos nettó hiteltörlesztést produkált a lakosság.


Ilyen kevés devizahitelt 2005 februárja, forinthitelt pedig a Portfolio.hu statisztika-gyűjtésének kezdete óta nem vettek fel a magyarok - derül ki a jelzáloghitelezési adatokból. A lakáshitelek körében az euró vezet 12.6 milliárd forinttal, őt a svájci frank 6, a forinthitel pedig 5 milliárd forinttal követi.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek körében év eleje óta az euró a legnépszerűbb denomináció, ebben a devizában októberben 10.6, svájci frankban 6.0, forintban viszont csak 1.5 milliárd forint összegben vett fel jelzáloghitelt a lakosság. Éppen utóbbira, a nyomott forintalapú hitelezésre vezethető vissza, hogy jelentősen visszaemelkedett a kölcsönökön belül a devizaarány az elmúlt hónapokban.


Mióta a Portfolio.hu vezeti a hasonló statisztikákat, a felvett lakáshitelek összege sem volt még olyan alacsony, mint októberben. Immár 21 milliárd forint alatt vagyunk, és forintban, euróban és svájci frankban egyaránt kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint akár csak egy hónappal korábban. Ebben már a szezonális hatásnak is nagy szerepe van: a téli hónapokban minden évben tízmilliárdokkal kevesebb lakáshitelt vesz fel a lakosság, mint nyáron. Az időjáráson kívül sincs azonban mitől csodát várni a lakáshitel-piacon: a jegybanki alapkamat 6.5 százalékon áll, emiatt a forinthitelek kamatai még kellően magasak az elrettentéshez, lakáshitel-támogatási rendszer szinte nem létezik, s hiába jelentek meg a korábbiakhoz képest kedvező kamatozású hitelek, a bankok csak nagyon óvatosan hiteleznek.


Pedig a forinthitelek kamatai alacsonyabbak, mint nyáron voltak, de magasabbak, mint akár az előző hónapban, s ebben szerepe lehet annak is, hogy a bankok a kamatbevételeken is igyekeznek valamit visszakapni a magasabb céltartalékolás miatti veszteségekből. A devizahitel kamataiban nem történt látványos elmozdulás, az euróhitelek THM-hátránya továbbra is mintegy három százalékos a svájci frankhitelekéhez képest, hozzá kell tenni azonban, hogy ez utóbbi terméket csak egy-két bank nyújtja.


A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a svájci frank alapú jelzáloghitelek mozgása kevés piaci szereplő magatartását tükrözi, s ismét az euróhitelek jelentik e téren a legkedvezőbb lehetőséget. A forinthitelek még mindig 30 százalékos hitelköltség környékén tanyáznak, így népszerűtlenségük nem meglepő.


A fogyasztási hitelek összességében közel 35 milliárd forintos értéket vettek fel, ennél alacsonyabb és magasabb összeggel is találkozhattunk az elmúlt hónapokban. A fedezet nélküli forinthitelek népszerűsége miatt a forint vezet ebben a kategóriában, a frankhitelek pedig továbbra is nagyon messze járnak egy évvel korábbi 70-80 milliárd forintos csúcsuktól. Az euróhitelek viszont jóval népszerűbbek, mint korábban, de az ebben a szegmensben viszonylag stabil forinthitelekhez hasonlóan nem tudták átvenni a svájci frank egykori szerepét.


A devizahitelek aránya az elmúlt hónapokban stabilan 65%-os volt a teljes magyar háztartási hitelállományon belül, ami a forint- és devizahitelekre egyaránt jellemző kínálat- és keresletcsökkenésre vezethető vissza.


A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya 20.1 milliárd forinttal, a devizabetéteké pedig 22.4 milliárd forinttal nőtt októberben. Mivel az euró egy hónap alatt csak két forinttal lett drágább, a két adat ezzel igazítva sem tér el jelentősen egymástól. A devizabetétek állománya így a forintbetétekéhez hasonlóan lassan emelkedik. Az alábbi ábrán a szezonálisan igazított értékek láthatók.


A magyar lakosság összességében több mint 7,444 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezik, ennek jelenleg 17%-a denominált devizában.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz
38. hét
Szeptember 24.
Kutatók éjszakája
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?