Tízezreket spórolhatsz a rezsin: a kormány is besegít

Jövőre itt a "zöldkártya"

Kormányzati körökből már viszonylag régóta hallani olyan híreket, hogy Magyarország talpra állítása és a munkanélküliség kezelése részben az energiaigényeket csökkentő építőipari beruházásokon, főként épületfelújítások révén valósulhat meg. A cél csakugyan üdvözlendő, hiszen hazánk épületeinek fajlagos energiaigénye jóval magasabb, mint a nyugat-európai átlagok, miközben a rezsiszámlák - részint emiatt is - jóval nagyobb részét teszik ki a háztartások kiadásainak.

Az Európai Unió már lassan tíz éve foglalkozik az épületek energiahatékonyságát érintő kérdésekkel, számot vetve az ezen a területen elpazarolt hatalmas mértékű energiamennyiséggel, amelynek csökkentésére 2002-ben az Európai Bizottság direktívát adott ki. Ezen az iránymutatáson alapszik az a háztartási gépeknél már megismert, ingatlanokra is kiterjesztett tanúsítványrendszer, amely egy betűskálán értékeli az egyes épületek energiahatékonyságát. Tavaly óta az új lakóépületek esetén már kötelező az energiatanúsítványok kiváltása, de 2012-től már a meglévő ingatlanok ingatlanpiaci "zöldkártyáját" is el kell majd készíttetni. Az elérhető állami támogatások egy része ugyancsak az energiahatékonysági bizonyítványokhoz kapcsolódik. A támogatás mértéke függhet attól, hogy a betűskálán a felújítás során milyen mértékű előrelépést valósít meg az ingatlantulajdonos.

Használható technológiák

Egy ilyen energiahatékonyságot célzó beruházás természetesen rengeteg irányba elindulhat, szó lehet szigetelésről, új nyílászárók beépítéséről, különböző árnyékolási technológiák alkalmazásáról, illetve energiatudatos gépészeti rendszerek (például hőszivattyúk, napkollektorok, napelemek, szélkerekek stb.) telepítéséről.

Új épületeknél már a tervezésük során, az építéshez használt technológiák és speciális anyagok megválasztása idején előtérbe kerülnek ezek a szempontok, miközben a felújítandó épületek esetében "hozott anyagokból" kell dolgozni, vagyis az optimális megoldás megtalálása nehézkesebb lehet, illetve ennek lehetősége korlátozott. Mindenképpen célszerű teljes körű épületfelújítást kezdeményezni, hosszú távon ugyanis a legnagyobb megtakarítást értelemszerűen ez eredményezheti, és így elkerülhetővé válnak az olyan nem kívánt események is, mint a páralecsapódás az épületszerkezetekben, és ennek következményeként a penészedés, amely nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi kockázatokat is rejt (például allergiás megbetegedések).

A különböző szerkezeti elemek találkozása különösen veszélyes terület ebből a szempontból. Homlokzat felújítása során ilyen terület például az ablak, amelynek hőszigetelő képessége általában jelentősen különbözik az őt körülvevő falazatétól, így később, szakszerűtlen kivitelezés esetén nehezen javítható hibák keletkezhetnek (páralecsapódás, penészedés). Ezért, ha épületünk hőszigetelésébe kezdünk, minden alkalommal gondos tervezésre van szükség, amely nemcsak a falakra kerülő hőszigetelés vastagságát, anyagát határozza meg, hanem az előbb említett részletek épületszerkezeti megoldásait is. Általában elmondható, hogy egy korszerűtlen ház nyílászáróinak cseréjével igen sok energiát takaríthatunk meg, ezért ha csak limitált forrásokkal rendelkezünk, érdemesebb ezek cseréjével kezdeni a munkát. Tökéletes megoldást természetesen a teljes körű homlokzatfelújítás jelent.

A korszerűen szigetelt házak esetében mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani a különböző gépészeti rendszerek kialakítására, hiszen a természetes szellőzés megszűnésével (például ablakcsere esetén) a lakás használata (mosás, zuhanyzás, főzés stb.) során keletkező felesleges nedvességet kezelni kell.

Melyik országban a legdrágább az áram? Sosem találnád ki... Kattints!

Nem túl szép hasonlattal, de a valós állapotokhoz híven azt szokták mondani, hogy a korszerű szigetelési technikák nem szakszerű alkalmazásával az épület "zacskóba" kerül. Ilyen problémák panelépületben már egyszerű ablakcsere során is jelentkezhetnek (hiszen a betonfal alapvetően párazáró), így ha nem gondoskodunk megfelelően a szellőztetésről, akkor elkerülhetetlen a rendszeres napi szellőztetés. A páradús, fülledt levegőt egyébként sajnos a legtöbb új építésű házban is megtalálni, amelyeknél szintén rendre elfelejtenek gondoskodni a megfelelő, akár gravitációs rendszerű szellőztetés kialakításáról.

Csökkenő rezsiszámla

A beruházások révén a rezsi­szám­lákon elérhető meg­takarításokra, illetve az egyes felújítások megtérülési idejére gyakorlatilag nem lehet átlagos értéket adni, mivel minden egyes energiahatékonyság-növelést célzó beruházás eltérő alapról indul, és az is kérdéses, hogy a tulajdonosok milyen felújításokra rendelkeznek elegendő anyagi forrással. Fontos kitérni arra is, hogy egy ilyen beruházást nem csak abból a szempontból érdemes nézni, hogy a lakóingatlan használata során mennyi idő alatt térül meg, mert az energiahatékonyság növelése megmutatkozik az adott ingatlan értékében is.

Ugyancsak komoly szerep jut az ilyen számításoknál az energiaárak alakulásának is: az emelkedő árak értelemszerűen rövidítik e hatékonysági beruházások megtérülési idejét, bár a gazdasági válság nyomán az utóbbi időben megtört az áremelkedési trend, az nem lehet kérdés, hogy hosszú távon milyen irányt vesz az energiahordozók ára. Ami az elektromos áramot illeti, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a környezetvédelmi célok szem előtt tartása mellett esély mutatkozik egy felfogásbeli és technológiabeli váltásra is a megújuló energiahordozók javára, ami középtávon további áremelő hatást jelent.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Európa-szerte az államok új bevételek után kutatnak, és már hazánkban is tettek javaslatot a karbonadó bevezetésére. A logika ebben az esetben is azt diktálná, hogy egy ilyen típusú adó kivetése esetén a hatékonyabb épületek kedvezményeket élvezzenek, ami további ösztönzést jelent.

A jelenlegi támogatási rendszerrel egyébként a szakemberek többsége elégedetlen. Nem tartják ugyanis elégségesnek az állam által biztosított források mértékét, amint a legtöbbször elhangzik: "amit az állam a támogatásokon keresztül odaad, azt az áfán keresztül visszaveszi". Ezen a téren többen azokat a nyugat-európai példákat látják követendőnek, amelyek adókedvezményekkel, így adott esetben kedvezményes áfakulccsal támogatnák az energiahatékonysági beruházásokat, illetve az ezek során felhasznált anyagokat.

Beruházási költségek

Egy komplex energiahatékonysági beruházás mindenképpen milliós nagyságrendű költségeket jelent, de fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz beépül az adott lakóingatlan árába, ami az értékesítés során - akár profittal is - visszanyerhető. Más esetben, a lakhatási költségekben realizált megtakarításokon keresztül a legtöbb példa szerint öt és tíz év közötti megtérüléssel lehet számolni, bár a pontos becslést a korábban felsorolt szempontok megnehezítik. Kisebb beruházások által is jelentős havi költségcsökkentést lehet elérni: a FŐTÁV ÖKOPlusz programjában például csak azzal, hogy szabályozhatóvá tették a lakások fűtését, átlagosan 15-20%-kal csökkent a felhasznált hőmennyiség.

Nyugdíjasok veszélyben! Erre mindenki figyelmeztesse idős rokonait! Kattints!

Nem kérdéses, hogy az energiahatékonyságot célzó felújítások kifizetődnek az ingatlantulajdonosoknak, bár ennek feltétele, hogy a munkálatok során megfelelő referenciákkal rendelkező szakembereket alkalmazzunk. A komplex felújítás során elvárható cél, hogy energiatakarékossá tegyük az ingatlant, ami számokban annyit jelent, hogy a lakások éves 170 kWh/év/négyzetméteres energiaigényét 70-re csökkentsük. Ez az arány talán jól mutatja, hogy egy ilyen beruházást követően milyen megtakarítások jelentkezhetnek a havi számlákban. A témától kicsit el­térően, de az új építése során mostanság egyre inkább divatossá váló passzív házaknál az energiaigénynél meghúzott határérték 15 kWh/év/négyzetméter, vagyis a jövő épületeinél még igencsak van tér az energia­hatékonyság további növelésére.

Elérhető támogatások

Javuló értékesíthetőség