Vámháborútól banki költségekig, fagyiáraktól pihenőnapig: számos témában kérdeztük az olvasók véleményét 2025-ben is.
Szinte minden hétre jut egy hervasztó hír a magyar egészségügy helyzetéről hazánkban. Az okokat pedig sokan sokféle helyen keresik. Most például az Eurostat adott közre friss adatokat, melyek arra tényre világítanak rá, hogy mennyire alacsonyak Magyarországon az egészségügyi kiadások a népesség méretéhez viszonyítva.
A magyar egészségügy hervasztó helyzetéről szinte hetente bukkannak napvilágra hírek, statisztikák. A Pénzcentrumon csak az utóbbi két hétben beszámoltunk többe között arról, hogy mára már a magyarok 49 százaléka fizet hálapénzt. De a megkérdezettek ugyanekkora arányban találkoztak már valamilyen várólistával, amin az előrébb kerülés érdekében 52 százaléknyian fizettek is. Ezen felül írtunk arról is, hogy a Magyar Államkincstár friss jelentése szerint az egészségügyi intézmények 22,9 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel az év első két hónapjában.
Az évtizedek óta tapasztalható problémák okát sokan, sokfelé keresték már, a témába vágóan azonban nemrégiben napvilágot látott egy uniós kutatás, aminek eredményei jócskán jelzés értékűek. Az Eurostat által kiadott legfrissebb statisztikák azt mutatják meg, hogy az Európai Uniói tagállamaiban mekkora az egészségügyi kiadások mértéke a népesség méretéhez viszonyítva. Azaz mekkora az egészségügyi ráfordítás mértéke lakosonként.
Az Eurostat adataiból kiolvasható, hogy egy főre messze az európai miniállam, Luxemburg költ a legtöbbet egészségügyre (több mint 1,7 millió forint), de nem sokkal marad a csúcsadattól Svédország sem a maga 1 572 199 forintjával. Németország a maga majd 1,3 millió forintjával az összesített lista 6. helyét foglalja el, érdemes azonban megjegyezni, hogy a 2015-ös adatok alapján Európában Németország költi a legtöbb pénzt egészségügyre, egészen pontosan 338 milliárd eurót, ami a teljes német GDP 11,2 százalékát teszi ki. A listát tovább böngészve látható, hogy
Magyarország ezzel az eredménnyel egyébként az összesített listán 22. a 27-ből, úgy hogy Máltának nincsenek elérhető adatai. Ez pedig azt jelenti, hogy a régiónkból pusztán Horvátországban és az abszolút utolsó Romániában rosszabb csak a helyzet. Míg például a szlovákoknál 60 ezerrel több jut az egészségügyre, mint nálunk.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








