Ők most a legkeresettebb bűnözők Magyarországon: vérdíj van a fejükön, fegyveresek is szökésben

2024. november 21-én 159 esetben volt érvényben nyomravezetői díjkitűzés Magyarországon, de ezek száma folyamatosan változik - közölte a Pénzcentrum kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság. "A díjkitűzés összegét az eljáró szerv a vonatkozó normának megfelelően állapítja meg, melynek igazodnia kell a bűncselekmény tárgyi súlyához és az információ fontosságához" - ismertették.

A hatóságok egy 50 fős körözési toplistát is vezetnek - jelenleg három rublika üresen áll, mert az illetőket elfogták, és más még nem került a helyükre - a rendőrfőkapitányságok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság szakmai irányítást ellátó szervezeti elemeinek javaslata alapján.

A toplista módosítása, frissítése az adott körözési eljárásban rendelkezésre álló adatok alapján a szakirányító szervek javaslatára történik

- tette hozzá az ORFK. Arról ugyan nem vezetnek statisztikát, hogy hány esetben próbálták valótlan információval felvenni a nyomravezetői díjat. Ugyanakkor, mint felidézték, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 271. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a hatóság félrevezetésének bűntettéről:

• Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

Ők most a legveszélyesebb elemek

A jelenlegi körözési toplistán három fő ellen van érvényben díjkitűzés:

• a legmagasabb, bruttó 2 millió forintos nyomravezetői díj annak jár, aki érdemi, elfogást eredményező információval tud szolgálni Bartos Nándor hollétéről, a férfit embercsempészés miatt körözik.
• Nettó 300 ezer forintot fizet a rendőrség annak, aki segít Takács Attila Zoltán nyomára bukkanni, őt lopás és garázdaság miatt keresik.
• És a toplistás körözöttek közül nettó 200 ezer forint nyomravezetői díj van érvényben Török Zsolt ügyében, akit csalás és költségvetési csalás miatt köröznek.
• Nincs nyomravezetői díjkitűzése, de különösen veszélyes fegyveresként van feltüntetve Kozák Ali, a férfit rablás, lopás és testi sértés megalapozott gyanúja miatt körözik.
• Illetve Sütő Ferencnél is lehet fegyver, aki nem kezdte meg szabadságvesztése letöltését, többrendbeli rablást írnak a számlájára.
• Különösen veszélyes Vajda Martin is, aki szintén nem kezdte meg büntetése letöltését, amúgy több lopás és rablás is van a bűnlajstromán.

A díjkitűzések kapcsán fontos még tudni, hogy ha nincs konkrétan kiemelve a rendőrségi díjkitűzésben, hogy nettó összegről van szó, akkor a nyomravezetőnek adóznia is kell utána - bruttóban van megadva például a Bartos Nándor ügyében érvényes, 2 milliós összeg, mialatt a többieké már nettóban. Így a pénzből levonják az szja-t (15%) és a szociális hozzájárulási adót (szochót) is, amely mértéke 13%.

Így körözik az eltűnt személyeket

Arra is kíváncsiak voltunk, pontosan milyen szabályok vonatkoznak az eltűnt személyekre kiadott körözésekre - sokan a filmes történetek alapján azt gondolják, a rendőrség 24/48/72 órával az eltűnés után kezd csak el intézkedni. Az ORFK viszont most leszögezte:

ha a hatóság tudomására jut, hogy eltűnt egy személy, akkor a bejelentést követően a körözést azonnal el kell rendelni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a körözést a nyilvántartásba rögzítik, és ezzel elindul a körözési eljárás a jogszabályok alapján.

Aki nem tud szerette hollétéről, javasoljuk, hogy mindenféleképpen jelentse be a rendőrségen. Bejelentést tehet személyesen, vagy az alábbi linkre kattintva, illetve a 112-es segélyhívó telefonszámon

- húzták alá. A bejelentés során részletes jegyzőkönyvet vesznek fel, amely a körözési eljárás megindításhoz szükséges, az eltűnt személlyel kapcsolatos releváns adatokat, alapkérdéseket tartalmazza. Ezek – többek között – kitérnek az eltűnt személyleírására, különös ismertető jeleire, életkörülményeire, korábbi esetleges önsértő magatartásra, egészségügyi információkra, és egyéb releváns vagy gyanús körülményre.

Nagyon fontos, hogy az eltűnés bejelentésénél minél részletesebb és pontosabb információkat próbáljunk adni az eltűntről, akár az életviteléről, foglalkozásáról, baráti köréről, szokásairól, hiszen mindez segíti a körözési eljárást folytató hatóságot

- részletezték. Az adatokat rögzítik a körözési nyilvántartásban és megindul a körözési eljárás, amely során az összes rendelkezésre álló módszerrel, eszközzel keresni kezdik az eltűnt személyt. Ezek a módszerek egyediek, az eltűnt személlyel kapcsolatos egyedi információkat veszik alapul.

A rendőrség, alapfeladatából adódóan nem „adja fel” az eltűnt személyek keresését, amíg a személyeket meg nem találják, vagy hollétükről, külföldre távozásukról hitelt érdemlő adat fel nem merül

- tették hozzá.