Óriási veszélyben vannak otthonaikban a magyarok: láthatatlan a vész, rengetegen halnak bele

A legfrissebb országos adatok szerint az elmúlt 10 évben rendre több mint 20-szor annyian haltak meg Magyarországon otthoni balesetben, mint munkahelyiben. A KSH adatai szerint 2019-ben egészen pontosan 1 683 ember lelte halálát az otthonában, miközben a munkahelyén "csupán" 83 fő. De például 2010-ben, amikor az elmúlt évtizedben rekordsokan, 2 051-en veszítették életüket az otthonukban bekövetkezett szerencsétlenségben, a hazai munkahelyeken csak 96-an.

Könnyen lehet azonban, hogy a magunk mögött hagyott 2020-as, súlyos világjárványos évben új rekord születik. Sokan ragadtak ugyanis hónapokra az otthonaikba, ami mint látjuk, jókora veszedelem már önmagában is. Sajnos a KSH-nak erre az időszakra még nincsenek meg a statisztikai adataik, de az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy

a mi területünkön 2020-ban több mint 10 százalékkal nőtt az ilyen esetek száma az előző évhez viszonyítva, és a férfiak aránya tovább emelkedett (kb. 65 %).

A különbségtétel pedig fontos, ugyanis az OMSZ adatai kicsit másabbak, mint a KSH-é ezen a téren. Ennek egyik oka, hogy a mentők a helyszínen csak a halál tényét állapíthatják meg, a halál okának tisztázása a szakértők feladata. Közérthetően: előfordulhat például, hogy a helyszínen balesetnek látszó esemény valójában csak következménye egy halálos rosszullétnek, de hasonló dolog fordított értelemben is történhet. Tovább torzítaná az adatokat, hogy azok, akiket mi még élve kórházba szállítunk, ott elhunyhatnak és így bekerülhetnének a „halálos háztartási balesetek” statisztikájába, miközben az OMSZ-nél nem így szerepelnek.

De akkor hivatalosan (KSH) milyen adatokról beszélünk akkor, amikor halálos otthoni balesetekről van szó? A statisztikai hivatal szerinte halálos otthoni balesete minden olyan baleset folytán bekövetkezett halálozás, amely lakásban történt, függetlenül a baleset és a halál bekövetkezte között eltelt idő tartamától.

Milyen balesetben halnak meg a legtöbben az otthonukban?

A Pénzcentrum kérdésére a KSH elárulta azt is, hogy az összes halálos otthoni baleset mögött mely okozó körülmények állnak. Ezekből az adatokból pedig kiderült, hogy

nincs az otthonaikban veszedelmesebb rizikófaktor, mint az esés, csúszás, botlás.

Ahogy ugyanis az adatokból látszik, évről-évre több mint 1 000 magyar lakos hal meg ilyen módon az otthonában. Ezzel a számmal pedig magasan ez a balesettípus vezeti a halált okozó körülmények listáját, utcahosszal előzve a tűz és a fulladás okozta haláleseteket.

Ha közelebbről megnézzük az adatokat, láthatjuk, ha a – sejtelmes – egyéb kategóriát nem számítjuk, akkor az esések mögött a fulladásos balesetek, valamint a mérgezések és tüzesetek követelik a legtöbb emberéletet. A számokat látva pedig aggasztó az is, hogy 10 éves távlatban szinte teljesen konstansak a számok, azaz az emberek nem válnak körültekintőbbé.  

Érdekes az is, hogy például a klasszikusan rettegett áramütés szinte a legkevesebb halálos áldozatot követeli évente Magyarországon. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy mind a lakóhelyek, mind az elektronikai berendezések biztonságosabbak lettek ebből a szempontból. Szintén szerencsés, hogy vágó-, kézi szerszámtól, illetve lőfegyvertől és robbanástól is meglehetősen kevesen haltak meg az elmúlt 10 évben.

Bármi is okozza tehát, a balesetek sajnos jelen vannak az emberi életben, viszont kellő odafigyeléssel, körültekintéssel mindenképp csökkenthetőek a végzetes kimenetelű tragédiák. Érdemes tehát odafigyelni legfőképpen a lábunk elé, ha csúszós felületen mozgunk vagy létrára mászunk, ilyenkor vagyunk ugyanis a legnagyobb veszélyben. Pontosan emiatt kértünk adatokat arról is, hogy a lakásokon belül melyik helyiségek számítanak a legveszedelmesebbnek, azonban a KSH közlése szerintem ilyen adatok nem állnak a rendelkezéseikre.

Halálos otthoni baleset a biztosításoknál

A halálos otthoni balesetekkel kapcsolatban megkerestük a legnagyobb magyarországi életbiztosítási üzletággal rendelkező biztosítókat is. A legtöbbjük azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy igen csekélyszámú azoknak a biztosítottaknak az aránya, akik otthoni balesetben hunynak el.

A biztosító ügyfelei között az otthoni halálos balesetek száma nagyon csekély, a halálozás leggyakrabban betegségi eredetű. Ugyanakkor a baleseti okú – nem halálos – szolgáltatás, a csonttörésekre kifizetett kárkifizetés nagyon gyakori

- mondta el a lapunknak Kozák Ádám, az Union Biztosító Személybiztosítási üzletágának igazgatója. A tendenciákat tekintve hasonlóakról számolt be a Pénzcentrumnak az NN Biztosító is, mint írták:

a halálos balesetek önmagukban is relatíve kis részt képviselnek az életbiztosítási kifizetéseink között, a koreloszlás miatt inkább a közlekedési és a munkabalesetek jelentik a nagyobb hányadot, az otthoniak még ezen a kategórián belül is kisebbségben vannak.

De ugyanígy nem jellemző a Magyar Posta Biztosítónál sem, hogy a leggyakoribb halálozási okok között ott lennének a halálos otthoni balesetek. Azt viszont a szakértőktől megtudtuk, hogy piaci szinten növekszik az életbiztosítások kötése Magyarországon, mint ahogy növekednek a biztosítási összegek, és ennek megfelelően a kárösszegek is. Az MPB-nél egyébként a szimpla kockázati életbiztosítás kevéssé favorit termékek, viszont a temetkezési célú biztosításban tapasztaltak nagyobb felfutást az utóbbi időben.

Ezzel egybecsengően Kozák Ádám, az Union biztosítótól is arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy az öngondoskodásra való igény, így az életbiztosítások kötésszáma is az elmúlt években növekedett, aminek a tavalyi évben a pandémia újabb lökést adott. Az átlagos haláleseti szolgáltatás mértéke módozatonként eltérő mértékű, de gyakorlatilag mindenhol évről évre növekvő a biztosítónál. Megtakarítási jellegű termékeknél, illetve temetkezési célú életbiztosításoknál a haláleseti szolgáltatás alacsony, míg a 30-40-éves korosztály által kötött haláleseti biztosításoknál ennél jelentősebb, átlagosan 6,2 MFt összegű – tájékoztatta lapunkat.

Kozák Ádám beszélt arról is, hogy a legnépszerűbb életbiztosítási forma továbbra is a unit-linked életbiztosítás, amelynél az elsődleges cél a megtakarítás, de az alaptermék mellé köthető, opcionálisan választható kiegészítő biztosításoknak köszönhetően az élet-, baleset- és betegség kockázatok széles köre is lefedhető a termék segítségével.