Eü. reform: kivárnak a befektetők

A pénztárak 2009. február 1-jén megkezdhetik a működésüket - állítja Horváth Ágnes, egészségügyi miniszter.

A soron lévő feladat most a 22, teljes egészében állami tulajdonú előpénztár létrehozása. Megkezdték ezen szervezetek vezérigazgatóinak a kiválasztását, akik a vegyes tulajdonú pénztárrá alakulásig irányítják az előpénztárakat. Közben angol nyelvre fordítják a törvényt, s készül a nemzetközi pályázat, amely arra hivatott, hogy megtalálják azt a tanácsadó céget, amelyik a lehető legoptimálisabb befektetőket képes kiválasztani. A nyáron és az ősz folyamán kétfordulós pályázatot írnak ki, majd a pénztárak 49 százalékos forgalomképes tulajdonrészét árverésre bocsátják. A nyertesek az 51 százalékos állami tulajdonossal jövő februárban alakítják meg a vegyes tulajdonú pénztárakat, márciusban kerül sor a tagtoborzásra (egy tagért legalább 12 ezer forintot kell fizetni), végül április 1-jén "élesben" indul az új rendszer.

A létrejövő Nemzeti Egészségbiztosítási Központnak - ez a szervezet kezeli az Országos Kockázatközösségi Alapot (OKA) - mindenki kötelezően tagja lesz, akár maga, akár az állam fizeti utána az Országgyűlés által törvényben előírt járulékot. Ez utóbbit továbbra is az APEH szedi be és utalja át a Magyar Államkincstárnak. A járulékösszeg egy részéből az OKA központilag finanszírozza a drága gyógyeljárásokat, a járványügyet, s a megalakuló pénztárak beiktatásával ő utalja át a pénzt a gyógyintézményeknek. Ez fejkvóta alapján történik majd, amelyet a tagok kora, neme, az adott terület egészségügyi szükségletei és egyéb megbetegedési mutatók szerint számolnak ki. A törvény mellékletében egyébként tételesen felsorolták az OKA által központilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat, s meghatározzák a pénztárak feladatait is. Ám ez utóbbiak a nagy értékű ellátásokért pénztári önrészt fizetnek az OKA-ba, így megoszlanak a beavatkozások költségei.