Havonta 4 ezer forint hálapénzre - Meglepő tények...

A Generali Reform Műhely felkérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) közreműködésével felmérést készített a mai magyar lakosság egészségügyi kiadásairól, magánfinanszírozási hajlandóságáról, illetve arról, hogyan ítélik meg a magánbiztosítók esetleges részvételét az egészségügyi alapbiztosításban.

A felmérés április második felében készült, a szokásosnál lényegesen nagyobb, 2500 fős országos reprezentatív mintán, hasonlatosan a tavalyi, nyugdíjrendszer átalakulásával kapcsolatos kutatáshoz, amit szintén a Medián készített el a Generali felkérésére.

Egészségügyi kiadások

A Medián és a Szakkollégium szakemberei arra az ellentmondásra próbáltak elsőként magyarázatot találni, hogy bár Magyarországon meglehetősen magasak a lakosság egészségügyi magánkiadásai, nagyon alacsony az egészségüggyel kapcsolatos magánbiztosítások száma. A kutatás eredménye szerint a magyar felnőtt lakosság körülbelül 385 milliárd forintot költött egészségügyi kiadásokra a kutatást megelőző 12 hónapban. Az összes kiadás csaknem hatvan százalékát gyógyszerre költötték az emberek - átlagosan évi 27.860 forintot (1. ábra). A második legnagyobb tétel a fogászati kezelésekre jutott. Az összes kiadás 7 százaléka volt a hálapénz, kevesebb annál, mint amit talán sokan gondolnak. Az adatfelvétel kezdete előtt két hónappal bevezetett vizitdíj csak elenyésző részt tett ki az összes egészségügyre fordított magánkiadásból.

1. ábra
A felnőtt lakosság egészségügyi magánkiadásainak összetétele
százalék

Hálapénz

A megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban járt betegként háziorvosnál. Közülük a legutóbbi alkalommal csak kevesebb, mint minden tizedik adott hálapénzt - átlagosan közel négyezer forintot. A hálapénz adása a kórházi fekvőbeteg-ellátásban a leggyakoribb, de úgy tűnik, ott sem általános: a kórházba kerülők közül minden második ember mondta azt, hogy adott hálapénzt az orvosoknak vagy a nővéreknek. Igaz, a hálapénz átlagos mértéke itt már meghaladja a 16 ezer forintot.

A háziorvosi ellátásban már érződik a vizitdíj hatása: azok, akik az intézkedés bevezetése előtt illetve azt követően voltak utoljára háziorvosnál, ugyanakkora arányban adtak hálapénzt, ám ennek összege szignifikáns mértékben kisebb volt az utóbbiaknál: 5.800 forint helyett 2.800. A kutatásból az is kiderült, hogy a szegényebbek nagyjából ugyanannyi hálapénzt fizetnek, mint a jobb körülmények között élők, de rosszabb szociális helyzetükből adódó egészségi állapotuk miatt többször kénytelenek igénybe venni.

Magánbiztosítók megítélése

Az emberek túlnyomó többsége támogatná, hogy az állami biztosítás mellett a magánbiztosítók is szerepet kapjanak az egészségbiztosításban - a lakosságnak csak kevesebb, mint egyharmada száműzné őket erről a területről, míg körülbelül a felük nagyjából egyforma szerepet adna az államnak és az üzleti alapú biztosítóknak (2. ábra). A magánbiztosítók térnyerését leginkább a fiatalok támogatnák, emellett a magasabb végzettségűek és a jobb anyagi körülmények között élők is. Az üzleti alapon működő biztosítók egészségügyi szerepéről alkotott vélemények közvetlenül nem függnek össze az emberek egészségi állapotával. Az egészségi állapotnál sokkal fontosabb az öngondoskodási hajlandóság és a biztosítókkal meglévő kapcsolat. Az életbiztosítással rendelkezők és a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok - függetlenül az életkoruktól és a jövedelmi helyzetükről - az átlagosnál jóval inkább pártolják a magánbiztosítások térnyerését.

2. ábra
Ön szerint milyennek kellene lennie az egészségbiztosítási rendszerünknek?
Százalék

A kutatás során számos, a nyugat-európai országban ismert biztosítási terméket soroltak fel a kutatók, és arra kérték az embereket, hogy mondják meg, melyek azok, amelyekre biztosan nem, és melyek azok, amelyekre elképzelhető, hogy kötnének kiegészítő biztosítást. A legtöbben a várólisták elkerülését és a szabad orvosválasztás további biztosítását tették az első helyre, sokan sorolták az első három közé a gyógyszerek árának részleges biztosítását és a betegség miatt kieső jövedelem pótlását is (3. ábra). A vizit- és a kórházi ápolási díj kiváltását sokan választották be "az első körbe", de kevesen jelölték meg a három legfontosabbnak.

3. ábra
Ön mire kötne kiegészítő biztosítást?
Százalék

Az egészségbiztosítási modellek megítélése

A közvélemény többsége nem csak a kiegészítő, hanem az alapbiztosítás területére is beengedné a magánbiztosítókat. A kizárólag a magánbiztosítók versenyén alapuló modell bevezetésével csak nagyon kevesen értenének egyet, de a lakosság 45 százaléka támogatná egy "vegyes" egészségbiztosítási rendszer kialakítását, tehát egy olyan rendszerét, amelyben megmarad az állami biztosító, de aki akar, magánbiztosítóval szerződhet. A jelenlegi egységes, állami biztosítás fenntartását 40 százalékuk támogatná, míg a csak inkább szakmai körökben felvetett regionális modellt további 7 százalék tartaná a legjobb megoldásnak.

4. ábra
Ön mennyit költene kiegészítő egészségbiztosításra?
Százalék

5. ábra
Ön szerint mi lenne a legjobb?
Százalék