Hidegzuhanyként érhette Minszk bejelentése Putyint: sok mindent átírhat a geopolitikai színtéren

Egy magas rangú fehérorosz diplomata találkozókat tartott európai diplomatákkal, miután Minszk meghívókat küldött szét szeptember végén. Európai diplomaták szerint ez egy kísérlet Fehéroroszország elszigeteltségének csökkentésére, különösen a Washingtonnal való kapcsolatok javulását követően.

A fehérorosz tisztviselők többnyire nemkívánatos személynek számítottak az EU-ban, miután Európa szankciókat vezetett be a 2020-as vitatott választások utáni ellenzéki tüntetések leverése miatt. A szankciókat tovább szigorították, amikor Minszk támogatta Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját.

Jurij Ambrazevics, Fehéroroszország vatikáni nagykövete, aki márciusban kapta megbízatását, több európai diplomatával is találkozott. Egy diplomata elmondása szerint Ambrazevics azt az üzenetet közvetítette, hogy Fehéroroszország szeretné megtörni politikai elszigeteltségét, és szerepet vállalna az orosz-ukrán konfliktus megoldásában, valamint a jövőbeli európai biztonsági tárgyalásokon.

A fehérorosz nagykövetség Párizsban, ahol Ambrazevics az UNESCO-hoz akkreditált nagykövetként is szolgál, szeptember végén e-mailes meghívót küldött több európai ország képviseletének, október 6-i, 8-i vagy 9-i párizsi találkozóra invitálva a diplomatákat. Az e-mail szerint Ambrazevics "informálisan felelős a fehérorosz diplomáciai kapcsolatok koordinálásáért Nyugat-Európa fővárosaiban".

Három másik európai diplomata megerősítette, hogy országaik megkapták a meghívókat, és néhányan elfogadták azokat. "Úgy gondolom, érzik, hogy Trump elnöksége alatt megnyílt egy ablak a szankciók feloldására, és ezt próbálják kihasználni" – mondta egyikük.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese évekig el volt szigetelve a nyugati szankciók miatt. Azonban Trump hivatalba lépése és Moszkva felé való nyitása óta Washington fokozta a kapcsolatokat Fehéroroszországgal, idén több delegációt is küldve Minszkbe.

Az elmúlt hetekben Trump telefonon beszélt Lukasenkával, "nagyon tisztelt" vezetőnek nevezve őt. Küldöttet is menesztett Fehéroroszországba, ami több mint 50 politikai fogoly szabadon bocsátásához vezetett szeptember közepén. Cserébe Washington enyhítette a fehérorosz állami légitársaságra, a Belaviára vonatkozó szankciókat, lehetővé téve a pótalkatrészek beszerzését.

Két diplomata "bájoffenzívaként" jellemezte a fehérorosz kezdeményezést, amely Trump közeledését igyekszik kihasználni, és azt próbálja demonstrálni, hogy Minszk nem teljesen Moszkva befolyása alatt áll. "Azt mondják, nem akarják a konfliktus eszkalációját, és nyitott kommunikációs csatornákat szeretnének más államokkal, hangsúlyozva az Oroszországtól való különbözőségüket" – mondta egyikük.

Amerikai tisztviselők szerint a Trump-adminisztráció reméli, hogy Fehéroroszországot legalább részben ki tudja vonni Moszkva geopolitikai vonzásköréből. Néhány európai azonban ezt valószínűtlennek tartja, tekintettel Lukasenka erős politikai, gazdasági és katonai függőségére a sokkal nagyobb szomszédjától.

Az egyik európai diplomata szkeptikusan tekint a kezdeményezésre, megjegyezve, hogy Lukasenka továbbra is támogatja Putyint. Rámutatott, hogy Fehéroroszország újabb ellenzéki személyeket tartóztatott le közvetlenül a szeptemberi fogolyszabadítás után.

Minszk és Moszkva szeptemberben közös hadgyakorlatot tartott, és Lukasenka javaslatot tett egy atomerőmű építésére Kelet-Fehéroroszországban, amely áramot biztosíthatna Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részeinek.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a száműzetésben élő fehérorosz ellenzék vezetője aggodalmát fejezte ki a Belaviára vonatkozó amerikai szankciók feloldása miatt, és arra sürgette az EU-t, hogy tartsa fenn a szankciókat "amíg rendszerszintű és visszafordíthatatlan demokratikus változások nem történnek Fehéroroszországban".

Lukasenka egyik fő célja a fehérorosz kálium műtrágyára vonatkozó szankciók enyhítése lenne, amely az ország egyetlen világvezető terméke, valamint a tengerparttal nem rendelkező ország hozzáférésének helyreállítása a balti kikötőkhöz annak szállításához. A balti EU-tagállamok támogatását élvező száműzetésben lévő fehérorosz ellenzék azonban határozottan ellenzi az ilyen lépéseket.

"Egyelőre nem látom, hogy a litvánok vagy a lettek készek lennének feloldani ezeket a szankciókat Lukasenkával szemben" – mondta Pavel Slunkin, egy jelenleg külföldön élő korábbi fehérorosz diplomata.