Újabb lövöldözés történt: meddig fenntartható a szabad fegyvertartás?

Az Egyesült Államokban történt közelmúltbeli lövöldözések elkövetőinél gyakran említenek mentális problémákat, azonban a szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy ezek a mentális egészségügyi problémák lennének felelősek a gyilkosságokért.

Dr. Jonathan Metzl, a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi, Egészségügyi és Társadalmi Tanszékének igazgatója szerint gyakran a mentális betegségre hivatkozunk, mert ez illik bele a sztereotípiáinkba, de ha csak erre koncentrálunk, figyelmen kívül hagyjuk azokat a tényezőket, amelyek sokkal inkább előrejelzik a tömeges lövöldözéseket.

A mentális egészségügyi probléma megléte nem jelzi előre a tömeges lövöldözéseket

- mondta Metzl. "Sok elkövetőnek vannak mentális betegség tünetei, de ez más, mint azt állítani, hogy a mentális betegség okozta a tömeges lövöldözést." A szakértő kiemelte, hogy az erőszak nem szerepel a mentális betegségek, köztük a súlyos depresszió vagy a skizofrénia tünetei között. "Valójában nincs olyan mentális betegség, amelynek tünete lenne a mások elleni erőszak vagy a lövöldözés."

Az Egyesült Államokban a felnőttek egyötöde tapasztal mentális betegséget egy adott évben, de közülük csak "mikroszkopikus számú ember bánt másokat", tette hozzá Metzl. A kutatások azt mutatják, hogy a mentális betegséggel élők sokkal nagyobb valószínűséggel válnak erőszak áldozatává, mint elkövetőjévé.

Dr. Jeffrey W. Swanson, a Duke Egyetem Orvostudományi Iskolájának pszichiátria és viselkedéstudományi professzora szerint a mentális betegség erős oki tényező az öngyilkosságokban, de az erőszakos cselekmények mindössze 3-4%-a tulajdonítható kizárólag súlyos mentális betegségnek. A tömeges lövöldözések általában nem egyetlen problémából erednek. A kockázatot növelő tényezők között szerepel az erőszakos előélet, a fegyverekhez való hozzáférés, az erőszakos társadalmi kapcsolatok, a nőgyűlölet és a szerhasználat.

Lisa Geller, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health Fegyveres Erőszak Megoldások Központjának vezető tanácsadója szerint "a legtöbb tömeges lövöldözés elkövetőjének volt családon belüli erőszakkal kapcsolatos előélete, vagy családtagokat, illetve intim partnereket célzott meg".

A szakértők szerint a megoldás nem a mentális egészségügyi rendszer fejlesztésében, hanem a fegyverekhez való hozzáférés korlátozásában rejlik. J. Thomas Sullivan, az Arkansas-i Egyetem jogászprofesszora szerint "a mentális egészségügyi rendszerre hárítani a felelősséget, hogy megállítsa ezeket a lövöldözéseket, nem megfelelő módja a felelősség áthárításának".

Az úgynevezett "vörös zászló" törvények, amelyek lehetővé teszik a fegyverek ideiglenes elkobzását azoktól, akiket veszélyesnek ítélnek, fontos eszközök lehetnek. Ezek "az emberek viselkedésére összpontosítanak, nem pedig a diagnózisra", mondta Geller.

Kutatások szerint ezek a törvények csökkenthetik a fegyveres öngyilkosságok számát és megakadályozhatnak potenciális tömeges lövöldözéseket. Bár a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége támogatja az ilyen korlátozásokat, a politikai valóság nem mindig tükrözi ezt.