2018. október 16. kedd Gál

Na, ne! Ezüst áron mérik a boltok az édesítőszert: ki veszi ezt meg?


Van olyan természetes eredetű édesítőszer a boltok polcain, aminek egy grammja szó szerint majdnem annyiba kerül mint a 925 ezrelékes ezüsté. Ennek a terméknek, ha kiszámoljuk a kilóra vetített árát, akkor abból több mint fél tonna (!) hagyományos, 200 forint értékű (1 kilós kiszerelésű) kristálycukrot tudnánk venni. E gigaárazású termék mellett is vannak természetesen csekélyebb, de ugyanúgy bődületes árú más édesítőszerek is. Ezek például "csupán" 22-szer kerülnek annyiba, mint egy hagyományos, egy kilós kristálycukor. Azt persze nem szabad szem elől téveszteni, hogy az édesítőszereknek pont az a lényegük, hogy kevés (a sima cukorhoz képest) vagy zéró kalóriabevitellel tudnak rendkívül édes ízt produkálni, úgyhogy nagyon kevés mennyiség is elegendő belőlük egy kávé vagy egy sütemény megédesítésére. Ezzel együtt nem csoda, hogy a híresen árérzékeny magyar vásárlók egyelőre nem kapkodnak tömegesen ezekért az árukért. Ezzel szemben a különböző cukormentes - édesítőszeres - termékekből, kiváltképp az üdítőkből egyre több fogy. Mindezek apropóján utánajártunk, milyen szabályozások vonatkoznak Magyarországon az édesítőszerekre, valamint hogy az áruházak milyen tendenciákat látnak a vásárlói szokásokat illetően.

Manapság a nagybevásárlások során a vak is láthatja, hogy egyes "cukrok" akár több mint 20-szor annyiba kerülnek, mint például a polc alján található hagyományos kristály- vagy porcukrok. Az egyik leggigászibb árú, és legismertebb termék ilyen szempontból a nyírfacukor vagy más néven xilit, ennek kilója majd 4 000 forint is lehet.

A xilit mellett azonban találtunk egy másik természetes alapanyagú édesítőszert is, amit - nem túlzás - ezüst áron mérnek az üzletek. Ez a termék pedig a Canderel 8,5 grammos, 100 darabos Stevia (szteviol glikozid tartalmú) édesítőszere, 

aminek, ha kiszámoljuk kilóra az árát, akkor 105 764 forintot kapunk. Ebből 200 forintos áron számolva 528 kiló - több mint fél tonna! - hagyományos kristálycukrot tudnánk vásárolni.

A számítás úgy jön ki, hogy a Canderel Stevia (természetes eredetű édesítőszer) 8,5 grammos kiszerelése 899 forintba kerül, 1 grammja tehát 105,7 forintba kerül. Érdekességképp a 925 ezrelékes ezüst grammonkénti felvásárlási ára 124 forint körül mozog. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az édesítőszerek egyes darabjait nem is arany, de ezüstárban simán mérik a boltok. 

A xiliten és a szteviol glikozidon túl természetesen kíváncsiak voltunk a részben vagy teljesen szintetikus úton előállított édesítőszerek árára is. Jellemzően ezek kerülnek ugyanis a bevásárlók kosarába (erről picit később). Az árak ezeknél a termékeknél és bődületesek, kiváltképp ha a hagyományos cukorhoz hasonlítjuk őket. 

Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a középső, illetve alsó grafikonon szereplő árak mind kis kiszerelésű árukat jelölnek. És azt is fontos tudni, hogy az édesítőszerek éppen azért kerülnek egyre inkább az élelmiszeripar látómezejébe, mert nagyon kicsi - a hagyományos cukorhoz viszonyítva - mennyiségben is rendkívüli édesítő hatással bírnak, úgy hogy mindeközben kevés (a hagyományos cukrokhoz viszonyítva) vagy zéró kalóriabevitelt jelentenek az emberi test számára (de erről is majd később).

Az árakat látva egyáltalán nem meglepő ugyanakkor, hogy a rendkívül árérzékeny magyar vásárlók ez idáig nem igen kapkodtak a hagyományos cukrokat helyettesítő édesítőszerekért. Sőt, ha már édesítőszerekről van szó, akkor is sokszor a szintetikusan (vagy kevert) előállítottakat helyezik előtérbe a magyarok. Megkeresésünkre az Auchan például elmondta:

Tapasztalataink szerint egyre többen keresik a természetes édesítőszereket (pl. xilitet), de az ilyen termékek forgalma még mindig csak kb. egy tizedét teszi ki a teljes édesítőszer-forgalomnak. A cukrok forgalmának kevesebb mint 1 százalékát teszik ki az édesítőszerek.

A Lidl válaszaiban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a "cukorhelyettesítők és kristálycukrok értékesített mennyiségüket tekintve az elmúlt évhez képest változás nem tapasztalható. A vásárlók még mindig a finomított répacukorból előállított termékeket részesítik előnyben." Hasonló tendenciákról számolt be lapunknak az Aldi is, a diszkontban például 

édesítőszerből tizedannyi fogy, mint cukorból.

Mindezek ellenére a magyarországi üzletek nagy része rengeteg márkájú - különböző kiszerelésű - édesítőszert tart a polcain:

  • Auchan: 41 féle édesítőszer
  • Lidl: 4 féle édesítőszer
  • Aldi: 4 féle édesítőszer
  • Tesco: 22 féle édesítőszer
  • Spar: 38 féle édesítőszer

Az üdítőt bezzeg viszik, mint a cukrot

Hiába, hogy az áruházak adatai szerint a polcokon sorakozó édesítőszerek közel sem fogynak olyan jól, mint a hagyományos cukrok, a különböző cukormentes - édesítőszeres - termékek bizony nagyon jól futnak a boltokban. A Tesco például azt közölte lapunkkal, hogy

a  cukormentes szénsavas üdítőitalok a teljes kínálat 30 százalékát teszik ki. A termékfejlesztések is egyre inkább a csökkentett cukortartalmú vagy cukormentes üdítőitalok felé mozdultak el. Adataink alapján az elmúlt 2 évben 15 százalékkal nőtt a cukormentes szénsavas üdítők eladása. 

Válaszaiban a Spar is arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy "az üdítők, szénsavas üdítők területén is egyre több ízvilágban jelenik meg a cukormentes verzió a vásárlói igényeknek megfelelően. A jegesteák területén a legkiugróbb a változás."

Érdekesség azonban, hogy a fentebb említett gigászi édesítőszer árak ellenére, a cukormentes üdítőitalok például egy forinttal sem kerülnek többe, mint a hagyományos cukrot tartalmazó társaik. Minderre az lehet az egyik magyarázat, hogy az üdítőipar nagy része által használt édesítőszerek, mint például az aszpartám is szintetikus úton előállítottak, így jóval költséghatékonyabbak, mint a természetes eredetűek. 

Aha, de mi az az édesítőszer?

Bár az édesítőszerekkel nap, mint összetalálkozunk, kevéssé ismerjük e anyagok eredetét, forgalmazásuknak, gyártásuknak szabályozását. Éppen ezért megkértük Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), mondják el részletesen, mi fán is teremnek az édesítőszerek:

Az édesítőszerek az élelmiszer adalékanyagok egy olyan csoportja, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek

- válaszolta megkeresésünkre a hivatal, majd hozzátették "az Európai Unióban - így Magyarországon is - az adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza az adalékanyagok felhasználását, melyben pontosan előírják, hogy mely adalékanyagot melyik élelmiszerhez és milyen mennyiségben szabad hozzáadni és az ettől eltérő alkalmazás tilos."

Az édesítőszerek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy édesítőerejük a cukoréhoz hasonló vagy jóval nagyobb, így, a cukornál sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes eredetűeket (pl.: taumatin, xilit) és szintetikus úton előállítottakat is (pl.: szacharin, aszpartám). Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető, mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek alkotói lehetnek.

Az édes íz kiváltása mellett a cukrok funkcionális tulajdonságainak átvételében is fontos szerepük van, például a szerkezet és a nedvességmegkötő képesség tekintetében (a poliolokat gyakran nedvesítőszerként használják).

Szabályozás

A Rendelet pontosan meghatározza, hogy mely édesítőszereket, melyik élelmiszerhez és milyen mennyiségben lehet hozzáadni. Ezen kívül a fogyasztók tájékoztatása érdekében speciális jelölési szabályok is vonatkoznak az édesítőszerekkel készült termékekre:

A Rendelet előírja, hogy a poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén (ezek találhatók a legtöbb üdítőitalban) a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:

  • Aszpartám (aszpartám-aceszulfámsó) édesítőszert tartalmazó élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni, hogy "fenil-alanin forrást tartalmaz", ugyanis a fenil-alanin az arra érzékenyeknél anyagcserezavart okozhat és ezen embercsoportoknak kerülniük kell az ilyen édesítőszereket tartalmazó élelmiszereket. 
  • A poliolok (pl: szorbit, xilit, eritrit) nagyobb mennyiségű fogyasztás hashajtó hatást válthat ki, ezért a poliol(oka)t tartalmazó édesítőszer jelölésén az erre vonatkozó figyelmeztetést, vagyis azt, hogy  "nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású" feliratot  fel kell tüntetni.

Akkor ezek ártalmasak lehetnek?

Az adalékanyagok ártalmatlanságának megítélése az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik. Az EFSA időről időre áttekinti és újraértékeli az adalékanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre álló régi és új toxikológiai információkat és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások megváltoztatására, akár egyes adalékanyagok felhasználásának a megtiltására is (2013-ban megtörtént az aszpartám újraértékelése, míg a többi édesítőszert 2020 végéig kell újraértékelni).  

Ennek értelmében az élelmiszer adalékanyag alkalmazása akkor engedélyezhető, ha toxikológiai szempontból megvizsgált és a felhasználás körülményei között a javasolt felhasználási szinten

a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján ártalmatlan, tehát a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti.

Nem szolgál a hibás alapanyag, a rossz higiénés körülmények, a nem megfelelő technológia alkalmazásának elfedésére vagy az élelmiszer tulajdonságainak, jellegének megváltoztatásával a fogyasztó félrevezetésére. Alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható más módszerrel nem érhető el. 

Az édesítőszerek hosszú távú beviteléből eredő kockázat megítélésére, biztonságosságára az ADI érték adhat iránymutatást. Az adalékanyagok tudományos értékelése, kockázatbecslése során meghatározzák a termékre vonatkozó napi elfogadható vagy megengedhető beviteli értéket (ez az ADI érték), amely megmutatja, hogy mekkora az a mennyiség, amely naponta, egy életen át történő bevitele esetén még nem kell egészségi kockázattal számolni. Az asztali édesítőszerek gyártóinak a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat (termék adagolása), valamint az édesítőszerekre vonatkozó határértékeket az élelmiszerek előállításánál be kell tartani. 

A táplálkozástudományi szakemberek véleménye szerint nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek.

Az édesítőszerek elsősorban a cukorbetegségben szenvedők számára jelent alternatívát a cukor kiváltására, a testtömeg csökkentés miatt diétát folytatók pedig az energiamentes vagy alacsony energiatartalmú édesítők használatával csökkenteni tudják a bevitt energiamennyiséget.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 51 798 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,27%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (51 856 Ft/hó; THM 8,10%); illetve a Budapest Bank (52 219 Ft/hó; THM 7,90%) ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Pörögnek a pesti bérletautomaták: kaszálnak az ügyeskedők is
Nagyon pörög az automatás jegyvásárlás, és ezzel együtt a bűnözés is megjelent a gépek környékén.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk