2020. június 5. péntek Fatime

Megszólaltak az áruházláncok: Minden jogszabályi előírást teljesíteni fogunk


"Az első bő hónapon vagyunk túl, mert a forgalom felfutása február végén indult meg, közben volt három nagyobb hullám. A cégek folyamatosan összegzik a tapasztalatokat, de a költségek napról-napra emelkednek. A beszerzési árak és a munkaerőköltségek emelkedése mellett a járvány miatti közvetlen rendkívüli kiadások legalább 25-30 milliárd forintjukba került az áruházláncoknak eddig" - árulta el a Pénzcentrumnak adott exkluzív interjújában Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a "multinacionális kereskedelmi láncokra" váró teherviselési hozzájárulással kapcsolatban azt is leszögezte, hogy "az OKSZ tagvállalkozásai minden jogszabályban foglalt előírást teljesíteni fognak." Interjú

Pénzcentrum: Hallani olyan véleményt, hogy az élelmiszerpiac más szereplői mellett az élelmiszerláncok is nyertesei a jelenlegi veszélyhelyzetnek, mivel a felhalmozás miatt most jelentősen növekszik az árbevétel. Mit gondol erről?

Vámos György: Azt gondolom, hogy ilyen veszélyhelyzetben eleve nem szabad úgy minősíteni, hogy bárki is lehet nyertes. Az élelmiszer láncoknál, az OKSZ tagjainál, akikhez az alapvető napicikkek piacának a fele kötődik és 50 ezer fizikai dolgozónak adnak munkát most mindenki - ez nem túlzás - éjt nappallá téve minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy segítse a folyamatos áruellátás fenntartását. Fontos kiemelni, hogy jelenleg döntő fontosságúak az alapvető élelmiszerek és háztartási tisztítószerek. Ez óriási erőfeszítéseket kíván, hiszen ha nő a forgalom, az csak a mérleg egyik oldala. De ehhez rengeteg többlet erőforrást, eszközt és embert is mozgósítani kell. Hogy néhány konkrét példát említsek, mivel a szokásosnál jóval több árut kell megmozgatni, így sokkal nagyobb szállítókapacitásra van szükség. Ezért kiemelten fontos például a logisztikai rend átszervezésére is, hiszen nem mindegy, hogy egy nap alatt hányszor fordul meg egy jármű a logisztikai központ, az áruház központi raktárai, illetve az adott áruház között. Több esetben volt arra is példa, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben a gyártó nem tudta megoldani a nála gyártott áru kiszállítását, amit a kereskedőnek kellett így saját magához beszállítania. De említhetném azt is, hogy a kiskereskedelmi egységekben most jóval több eladót kell csatasorba állítani, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett keresletet. Az OKSZ tagjai több ezer dolgozót vettek át más, nehéz helyzetbe jutott területről, például a vendéglátástól, vagy más, nem alapvető cikkeket forgalmazó vállalkozásoktól. Nem kell magyarázni, hogy ez mekkora segítséget jelent egy-egy család számára, amikor sokakat fenyeget a munkanélküliség. És akkor a többletráfordítások kapcsán még nem is beszéltem arról az előírásról - és jogos elvárásról -, hogy most jóval sűrűbben kell magukat az áruházakat, és a munka során használt az eszközöket tisztítani, fertőtleníteni, ennek is megvan a maga többlet erőforrás- és ráfordítás igénye. És a sort a végtelenségig lehetne folytatni, például a biztonsági szolgálat megerősítésével, ami például a 65 év felettiek irányított bevásárlását segíti.

PC: A költségek részben forgalomarányosak, de vannak olyan tételek is, amelyek most extra költségelemként jönnek a veszélyhelyzet miatt. Százalékosan lehet látni ezek arányát?

V. Gy.: Valóban, kétféle költségnövekedés van. Az egyik a forgalommal arányos, hiszen amikor több árut kell megmozgatni, akkor például több csomagolóanyagot kell kezelni. A kereskedelem számára a legnagyobb költség az áruk beszerzése, hiszen a gyártónak, termelőnek ki kell fizetni az alapanyag és a gyártás költségeit. A gyártók, beszállítók pedig egyre több esetben kényszerülnek az átadási áraik emelésére is, amikor a számukra meghatározó piacokon akár az alapanyag, vagy éppen a csomagolóanyag drágul. A munkaerő esetében az újonnan felvettek bérterhe mellett a túlórákkal, pótlékokkal is számolni kell. Több lánc több százmillió forint értékben jutalmat is adott dolgozóinak. Az otthoni munkavégzéshez a láncok biztosították az eszközöket, mely lánconként többtízmilliós befektetést jelentett. Többe kerül most - a dolgozók védelme érdekében - biztonságos utazásuk támogatása, megszervezése, például külön buszjáratokkal. De vannak olyan nagyobb költségek, amelyek a forgalomtól függetlenül jelentkeznek, ilyen például a pénztáraknál a plexi védőfalak felszerelése, vagy épp az, hogy egyre több üzletben adnak egyéni védőeszközt - plexi arcmaszkot, maszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítőt - a dolgozóknak, melyek jelen körülmények között nehézkesen és sokszoros áron szerezhetők be.

Az első bő hónapon vagyunk túl, mert a forgalom felfutása február végén indult meg, közben volt három nagyobb hullám. A cégek folyamatosan összegzik a tapasztalatokat, de a költségek napról-napra emelkednek. A beszerzési árak és a munkaerőköltségek emelkedése mellett a járvány miatti közvetlen rendkívüli kiadások (például a gyakoribb takarítás, az egészség védelmét szolgáló eszközök, anyagok beszerzése, tájékoztató anyagok kinyomtatása, kasszák, pultok gyakoribb fertőtlenítése, a takarítószerek, fertőtlenítőszerek költsége, stb) legalább 25-30 milliárd forintjukba került az áruházláncoknak eddig. És akkor még nem beszéltünk a termékek és szolgáltatások árának forint-euró árfolyam okozta emelkedéseiről, melyek önmagában többmilliárd forintos pluszköltséget jelentettek már eddig is az áruházláncoknak.

PC: Mi a helyzet az év elején fix-áron lekötött tételekkel, ehhez tartják magukat a kiskereskedelmi láncok, vagy elképzelhető, hogy lesznek, akik vis maior-ra hivatkoznak majd a beszállítóknál?

V. Gy.: Árakról, szerződésekről és üzletileg hasonlóan szenzitív információkról már csak a versenyjogi követelményeknek való megfelelés érdekében sem beszélhetünk egymással, de ilyen helyzetben mindenki a legszorosabb együttműködésre törekszik a gyártókkal. Sem a gyártónak, sem a kereskedőnek nem célja, hogy csak azért elálljon egy szerződéstől, mert a járványhelyzet következtében valamely korábban közösen kialakított feltétel megváltozott. Minden gyártónak alapvető érdeke, hogy a terméke ott legyen a polcokon. Ilyenkor természetes, hogy indulnak újabb tárgyalások, egyeztetések, de ezek alapvetően az együttműködés, a közös cél szellemében zajlanak. Nagyon sok tényezőt kell mérlegelni, ami változott; egyes területeken akadozott a csomagolóanyag-szállítás, megdrágult vagy kiesett a külföldi csomagolóanyag, vagy épp drágult az alapanyag, számos olyan, előre nem látott ok merülhetett fel, amelyek miatt bármilyen helyzetben leülnének a felek és megpróbálnának egymásnak segíteni. Ha az egyik fél valamilyen módon igazolja, hogy a korábbi feltételekben rajta kívülálló ok miatt változás állt be, azt a kereskedőnek és természetesen a beszállítónak is el kell fogadnia, kompromisszumos megoldást kell keresniük.

PC: Az értékesítés volumene a KSH legfrissebb statisztikái szerint megugrott. Mit gondol, mennyire lesz tartós ez a felívelés? Vége van jó időre annak az időszaknak, amikor éves szinten 10 százalékkal is növekedett a kereskedelmi forgalom?

V. Gy.: Voltak a járványidőszakban eddig felfutások, három nagyobb, és a csúcsokat követően a szokásosnál némileg nagyobb volt a forgalom a napi fogyasztási cikkekből. De a legutóbbi egyes rövidebb időszakokban a szokásosnál kisebb forgalmat is meg lehetett figyelni. Mindez azonban cégenként, földrajzi térségenként, vagy éppen értékesítési csatornánként eltérő, arról nem is beszélve, hogy például ez nem vonatkozik az iparcikkekre, mert ezeknek az üzleteknek nagy része időközben leállt. Így beszéljünk kifejezetten az FMCG-szektorról. Volumenben az élelmiszerpiacon korábban nem volt 10 százalékos növekedés, a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 5-6 százalékkal nőtt az elmúlt 3-4 évben. Ezen belül az iparcikk átlag felett, valóban 8-10 százalékkal, az élelmiszer viszont átlag alatt, 3-4 százalékkal emelkedett, az éves adatokat nézve. Ez természetes is, hiszen akármilyen egy család anyagi helyzete, akármilyen a gazdaság helyzete, ha nőnek is a keresetek, itt mindig kiszámítottabb a családi költekezés, nagy hullámhegyek és -völgyek nincsenek az élelmiszerpiacon.

A kereskedelem egészének helyzete mindig a gazdaság helyzetétől függ. Többféle előrejelzést láttunk arról, hogy a GDP hogyan fog alakulni az év hátralévő részében, és ez meghatározza a családok számára a bérkiáramlást és a vásárlási lehetőségeket is. A kereskedelem egészét nézve a járvány miatt biztosan lesz visszaesés, de hogy ez pontosan mekkora lesz, ma még nem lehet megbecsülni, de az első negatív hatásokat már érzi a szektor.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy van egy átrendeződés is a családi költekezésben, mert az erőforrásaikat elsősorban a napi létfenntartásra fordítják a családok. Legyen elegendő élelmiszer, vegyi áru, a rezsit ki tudják fizetni. A napi cikkek, az élelmiszerek, háztartási vegyiáruk vásárlása 2020-ban előreláthatóan országos és éves szinten az eddigi felfutások ellenére összességében nem fog növekedni, hiszen az eddig az otthonokban felhalmozott élelmiszereket előbb-utóbb elfogyasztják, a háztartási vegyiárukat felhasználják, tehát a későbbi hónapokban nem többet, hanem kevesebbet vásárolnak majd. A hitelekhez kapcsolódó törlesztési moratórium ugyan a vásárlóerő oldaláról egy óriási segítség, hiszen az ember ilyenkor két dologtól fél: hogy elveszítheti a munkáját vagy a fizetése egy részét, illetve hogy esetleg nem tudja fizetni a hiteleit. Az egyiket ki lehet pipálni, hiszen a kormányzati intézkedés miatt ebben az évben családok nem kerülhetnek bajba hiteltartozás miatt. A munkaerőpiacon viszont kiszámíthatatlanok a folyamatok, hiszen hallunk arról, hogy üzemek állnak le, és egyelőre nem tudjuk, mikor indulhat újra a termelés. És akkor arról a szomorú tényről nem is beszélnék, hogy sokan elveszítik majd a munkájukat, egyes becslések szerint nemzetgazdasági szinten akár százezres nagyságrenddel is számolhatunk. A vásárlóerő így összességében kisebb lesz, mint korábban. Sok függ ugyanakkor a kormány bejelentett gazdaságvédelmi programjától is, ami sok területen enyhítheti a foglalkoztatási feszültségeket.

PC: A húsvéti időszak hagyományosan az egyik legerősebb a kiskereskedelmi termékforgalmat illetően. Mire számítanak idén? Igaz, hogy attól félnek a kereskedők, hogy "a nyakukon marad a sonka"?

V. Gy.: Az élelmiszerpiacon az év második legnagyobb forgalmú időszaka a húsvét, de most egy új helyzettel állunk szemben. Meghatározott járványvédelmi intézkedéseket hoztak, ide tartozik a kijárási korlátozás, a szociális érintkezések csökkentésének érdekében. Már látszik, hogy szerencsére az állampolgárok ezeket a tanácsokat nagyon széles körben megfogadták, és ez biztos, hogy majd rányomja a bélyegét a húsvéti készülődésre és a költekezésre is. Az ünneplés biztosan nem marad el, de az ünnepi élelmiszer-vásárlás lényegesen kisebb súlyú lesz, mint tavaly volt, hiszen a családtagok sem látogatják meg egymást olyan sok alkalommal, elmaradnak a sátoros ünnepek. Az biztos, hogy a kereskedőknek és a gyártóknak nagyon szorosan együtt kell működniük abban, hogy a kínálat igazodjon a kereslethez, és ne maradjon a kereskedők nyakán vagy a gyártók raktáraiban felesleges árukészlet.

Ezek a számítgatások már korábban elkezdődtek, a gyártók és a kereskedők ebben is próbálnak együttműködni, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amikor nagyobb tömegű élelmiszert nem tudnak majd értékesíteni. Az idei ünnepi költekezés a járványhelyzet miatt akár 5-10%-kal is kisebb lehet a tavalyinál.

PC: A magyar mezőgazdaság számára - főként a friss áruk tekintetében - most kiemelten fontos, hogy a belföldön működő piaci szereplők fel tudják szívni a megtermelt mennyiséget. Lát olyan tényezőt, ami ezt negatívan befolyásolhatja?

V. Gy.: Miután a szállodaipar és a vendéglátás is korlátozottan, vagy egyáltalán nem működik, így kevesebb árucikket tud felvenni. Bőségesen van tehát árualap a piacon, ezért a családok felhalmozása innen nézve is indokolatlan. Ezért továbbra is megfontolt, kiegyensúlyozott vásárlást javasolunk. Most kifejezetten fontos, hogy az élelmiszeriparral együttműködve arra törekszik a kereskedelem, hogy a hazai élelmiszerekből adjon el még többet, bár ebben a tekintetben is nagyon jól álltunk. A kereskedelem ahogy eddig is, arra törekszik, hogy ahol lehet, ott ne import, hanem hazai termék kerüljön a polcokra, ezzel is segítve a magyar termelőknek, a magyar agráriumnak.

PC: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított, ágazat-specifikus javaslatokkal egyébként egyetértenek?

V. Gy.: A kamara nagyon alapos munkát végzett, hiszen számos ágazati szereplőt megkérdezett. Viszont a nyitvatartás kérdése például kiegészítésre szorul, mivel nem azt mondtuk, hogy egységes legyen a nyitvatartás, hanem hogy egységes kormányzati és ne településenként eltérő önkormányzati legyen a szabályozás. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a nyitvatartás esetleges korlátozása növelheti a kontaktszámot, ami ebben a helyzetben éppen elkerülendő lenne. Az élelmiszerboltok, drogériák, benzinkutak, gyógyszertárak addig vannak és lehessenek nyitva, ameddig a fogyasztók zökkenőmentes kiszolgálása azt indokolja. Akik pedig például munkavégzéshez szükséges termékeket, vagy alkatrészeket árulnak, 15 órakor be kell zárniuk. Ezt senki nem is kifogásolja.

PC: Ezek a javaslatok elégségesek arra, hogy a szektor átvészelje ezt az időszakot?

V. Gy.: Ezek a kamarai javaslatok részben egy régebbi pillanatnyi állapotra épülnek, hiszen ezeket korábban kérték be, összegezni kellett, fel kellett dolgozni. Mindig felvetődhetnek új problémák és új kérdések. Amikor a kamarával együttműködve megfogalmaztuk ezeket, például még nem volt kijárási korlátozás, vagy nem éleződött ki a plázák és a bérlők közötti vita. A kijárási korlátozás viszont teljesen új helyzetet teremtett, az iparcikküzletek közül sokan bezártak, hiszen a vásárlók nem mehetnek be, ezért csak a webáruházaik működhetnek. Az élelmiszer-kereskedők, drogériák számára is új helyzetet jelentett a 65 év felettieknek adott háromórás idősáv. Lényeges tapasztalat ebben, hogy - a cél megalapozottságát nem vitatva - hétköznapokon döntő részben a háromórás idősáv első felét használják a 65 év feletti vásárlók, ezt követően alig van forgalom. Hétvégén pedig a családok nehezen tudnak alkalmazkodni ahhoz, hogy a megszokottól eltérően délelőttönként nem tudják megvásárolni az ebédhez valókat, egyes főleg kisebb boltokban pedig nem, vagy csak elenyésző számban vásárolnak 65 évnél idősebbek, de más vásárló nem mehet be. A kamara letette a maga javaslatait, de mielőtt megszületik egy-egy sajátos terület szabályozása, nagyon fontosnak tartjuk, hogy előtte legyen egy szakmai egyeztetés, hiszen ahány területe van a gazdaságnak, legalább annyi sajátosság is akad.

Nem csak általánosságban kell gondolkozni, egyedi körülményeket is kell mérlegelni. Ilyen egyedi körülmény például nálunk, hogy igaz, hogy az élelmiszer-kereskedelemben egy-egy rövidebb időszakban felfutott a forgalom, de nem mindenütt és nem egyformán, ráadásul hullámvölgyekkel, időszaki és területi visszaesésekkel is kell számolni a következő hónapokban, de ezzel együtt a költségek is brutális mértékben megugrottak. Minden erőforrást mozgósítani kellett, ami sok pénzbe kerül, az év további részében is.

Az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozásoktól továbbra is maximális erőbedobásra, erőforrás-ráfordításra lesz szükség, és további működésiköltség-növekedésre is számítunk, mivel előre nem látható okok miatt váratlanul nehezülhet az áruellátás és az akadályok elhárítása mindig pénzbe kerül. Ilyen az például, amikor akadozik a kamionok határátlépése, a váratlanul kieső beszállítás pótlása. Ha a védekezésben szintet kell lépni, valamin változtatni kell a boltban, ott pótlólagos erőforrást és eszközöket kell bevonni, ez mind elképesztő nagyságrendű pénzbe került eddig is. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az élelmiszerpiac biztonságos működése többletráfordítást jelentett a gyártóknak is. Tudok például olyan tésztaüzemről, amelyik egy helyett most 2-3 műszakban működik. Nyilván ez egy költségemelkedést is okoz nála, így az átadási ára a kereskedők felé is emelkedett. De az átadási árak is jó pár területen emelkedtek például a gyártáshoz szükséges import alapanyagok, eszközök drágulása miatt, hiszen a forint árfolyamváltozása nem kerülhető ki. Tehát a kereskedő forgalmi növekedése mögött költségnövekedés is áll, nem is kicsi.

PC: Még a szombati napon tartott Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy a "multinacionális kereskedelmi láncoknak" 36 milliárd forintot kell majd befizetniük a járványügyi alapba. Tudtak erről előzetesen egyeztetni a kormányzattal?

V. Gy.: Nekünk állandó a kapcsolatunk a kereskedelmet irányító kormányzati területekkel, így az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az Agrárminisztériummal, a Nébihhel, és más ellenőrző hatóságokkal is. Napi kapcsolatban vagyunk, több javaslatunkat már elfogadták, ilyen volt például a kamionstop feloldása. Mi mindig azt kérjük a kormánytól, hogy ha a kereskedelmet érintő döntés előkészítése folyik, abba vonják be az ágazat szereplőit. Itt fontos megjegyeznem, hogy az élelmiszerpiacon az OKSZ tagvállalkozásaihoz kötődik a piacnak több mint a fele. Tehát a további biztonságos élelmiszerellátás egyik követelménye az, hogy ez a párbeszéd megmaradjon, hogy mindig a legcélratörőbb megoldást találhassuk meg közösen. Nem tudjuk, mit hoz a piac, sajnos még az élelmiszerek, napicikkek piacán is jöhetnek váratlanul akár visszaeséses időszakok is. A kereskedelem ebben a válságos időszakban eddig minden erőforrását mozgósítva helytállt és erőn felül tett le az asztalra.

PC: Mit gondolnak a Gulyás Gergely által bejelentett, "multinacionális kereskedelmi láncokra" kiszabott teherviselési hozzájárulásról?

V. Gy.: Az OKSZ tagvállalkozásai minden jogszabályban foglalt előírást teljesíteni fognak. A részleteket nem ismerjük, ezeket a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Nyilvánvaló, hogy továbbra is a biztonságos áruellátást szolgáljuk és a részletek ismeretében is minden érintett kereskedelmi vállalkozás ezt a követelményt fogja továbbra is első helyre sorolni. A családok, a vásárlók érdekei nem sérülhetnek.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 1 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 093 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 7,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 20 126 forintos törlesztőt (THM 7,64%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Átalakul a gyermekgyógyászat: nagy tehertől szabadulhatnak meg a szülők
Nem kell többé egy banális panasszal azonnal az orvoshoz rohanni.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Praktiker

04.02-07.31
Országos

  Ajánlatunk