Ennyit a brutális költekezésről: kiderült a titok, valójában nem lettek gazdagagabbak a magyarok

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárja szerint a márciusi gyengélkedés nem trendforduló, csupán átmeneti megtorpanás, amit a húsvét eltolódása magyaráz. A tárca kiemelte, hogy az online pénztárgépes adatok alapján áprilisban akár 5–6 százalékot meghaladó növekedés is várható, így a két hónap együtt értékelve a kiskereskedelmi forgalom bővülését vetíti előre. A kormány árcsökkentő intézkedései, a lakossági bizalom erősödése, valamint a növekvő reálbérek mind hozzájárulnak a kedvező trendhez.

A részletes adatok alapján az élelmiszerüzletek forgalma 1,2 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemé 5,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban. Az üzemanyag-eladások 0,1 százalékos növekedést mutattak. Ez utóbbi adat inkább stagnálásra utal, miközben a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is erős keresletet jelez.

Nagy János makrogazdasági elemző úgy látja, hogy a januári várakozásokon felüli adatok után februárban és márciusban korrekció következett, de az év hátralévő részében újra erősödhet a fogyasztás. A javulást nemcsak a húsvéti időzítés, hanem a reálbérek emelkedése, a munkaerőpiac stabilitása és a kedvező kamatkörnyezet is támogatja. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fogyasztás szerkezete tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába, ahogy az az elmúlt évek trendjeiben is megfigyelhető volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium emlékeztetett: a háztartások vásárlóereje az utóbbi időben jelentősen javult. Az átlagbér 2010 óta több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt, és immár másfél éve folyamatosan emelkednek a reálbérek. Emellett a lakossági állampapírok magas kamata is pozitív hatással van a fogyasztásra. E kedvező környezetben a családok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak nemcsak termékek, hanem utazás és szolgáltatások iránt is.