A hatósági ellenőrzése keretében végzett laboratóriumi vizsgálat mutatta ki a nem engedélyezett hatóanyagot.

A jog szerint akkor lehet kettős élelmiszerminőségről beszélni, ha akad két termék, amelyek egymással összehasonlíthatók, illetve akár ugyanazok, és köztük nem igazolható minőségi eltérés van. A kérdés nagyon összetett, hiszen az országokként nem egyszer nagyon eltérő ízeket kedvelnek az emberek. A Pénzcentrum értesülései szerint jogszabályi szigorítások, a bírságolások lehetősége okán is a gyártók egyre tudatosabbak a termékek gyártása során, bár a mérleg másik oldala egyrészt a termékek forgalmazására vonatkozó vállalkozói szabadság, másrészt elvárják tőlük, hogy a magyar szabályozásnak megfelelően készítsenek a magyar ízlésnek megfelelő terméket, ám megtiltják, hogy a végeredmény eltérjen attól, mint amit máshol forgalmaznak.
A kettős minőség jelenségének kutatása 2014-től kezdődően több éven keresztül folyt hazánkban – mondták el a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakértői. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a felelős gyártók tudatosabbá váltak, és jobban odafigyelnek a minőségi azonosságra, még akkor is, ha eltérő technológiával, vagy távoli gyártóüzemekben készülnek a termékek.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hasonlóképpen fogalmazott a Pénzcentrumnak. Kovács Ákos úgy látja, történtek érdemi változások, mert jogszabályváltozások révén kilátásba helyezett bírságok arra ösztökélték a gyártókat, hogy járjanak el tudatosabban a termékek gyártása során. Sőt, ha van is eltérés, az igazolható legyen.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény is egyaránt módosult. Ennek folytán Magyarországon megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a magatartás, ha egy adott árut egy tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében, vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. A gyakorlatban ez annyit is jelent, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat szankciói alkalmazhatók a kettős élelmiszerminőségre.
A törvény szerint ebben az esetben az élelmiszer előállítója, a nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős. Neki kell helytállnia a hatóságok előtt, ha a kérdéses élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében, vagy jellemzőiben jelentősen eltér. Ám léteznek kimentő okok, az eltérések jogszerű és objektív magyarázata esetén – mondta a szakember.
Jogszerű és objektív okok
A Nébih – információink szerint Európában elsőként – korábban elkészítette a kettős minőség témájához kapcsolódó útmutatót, amely egyik legfontosabb célja az egységes szabályrendszer biztosítása, az érintett élelmiszer-vállalkozóknak történő segítségnyújtás, valamint a fogyasztóknak való tájékoztatás. Az útmutató abban is segítséget ad, hogy miképp kerülhető el a kettős minőség, ami lényegében a vásárlók megtévesztését jelenti.
Ilyen jogszerű és objektív ok:
- jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés (például: az energiaitalok tekintetében Magyarországon a taurin felhasználás különadó alá esik, máshol más a szabályozás);
- a különböző országban lévő üzemekben gyártott termékek esetében, amennyiben az adott ország hazai, vagy logisztikai szempontból ésszerű közelségben lévő országok alapanyagainak felhasználásával történik. Továbbá: mindez az adott ország gyártási kapacitását kihasználva történik, ezáltal csökkentve az ellátási láncot;
- új receptek és önkéntes receptmódosítások miatt, ahol több tagállamra kiterjedő, egyszerre történő piacra való bevezetés műszakilag és gazdaságilag nem megoldható;
- nemzeti ízpreferenciák figyelembevétele, amennyiben a gyártó ezt igazolni tudja (például, kóstolási teszt/fogyasztói felmérés, hazai ízpreferencia nemzeti minőségrendszerrel).
Fűszeres, édes, savanyú
Kovács Ákos szerint, ami a felelősség kérdését illeti, kettős minőség megállapítása esetén az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős. Ami a jogszerű és objektív indokokat illeti, ebben a körben talán a nemzeti preferenciák jelentését érdemes egy kicsit pontosabban megvilágítani. A gyártók nem egyszer erre hivatkozhatnak a különböző receptúrák indoklásakor, ám ezt alá kell tudni támasztaniuk. Tény az is, hogy egy vállalkozás milyen terméket forgalmaz egy adott országban, az a vállalkozás szabadságába tartozik.
Az élelmiszergyártóknak ellenőrizhető piackutatással kell tudniuk bizonyítani, hogy bizonyos szegmensek, bizonyos összetevők tekintetében erős helyi preferenciákkal rendelkeznek. Ez az egyes fogyasztók szintjén nagyon szubjektív. Például: a magyarok a fűszeresebb ízesítéseket kedvelik. Az osztrákok az édesebb üdítőitalokat. A németek a savanyúbb gumicukrokat. Ha az ilyen indoklás nem ellenőrizhető, az élelmiszer-előállítót bírság-veszélybe sodorhatja, mivel a hatóság feltételezheti, hogy a termék gyengébb minőségű.
A Pénzcentrum szeretett volna pontos adatokat szerezni a vizsgálatok számáról, a bírságok nagyságrendjéről, ám erre nem kaptunk választ a Nébih-től. Kovács Ákos szerint ennek oka, hogy a vizsgálatok eredménye, megállapítottak-e jogsértést, kiszabtak-e bírságot, nem publikus. (Talány, miért nem publikus a vizsgálatok eredménye – a szerk.) Annyit tehettek, hogy áttekintették a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nébih egyedi ügyekben hozott nyilvános határozatait. Ennek során ugyanakkor nem azonosítottak olyan ügyet, amelyben kiszabtak volna bírságot az elmúlt időszakban.
A gyártónak sem könnyű?
A Nébih elmúlt években végzett kutatásainak érdekes megállapítása, hogy a gyártónak sem könnyű, hiszen elvárják tőle, hogy a magyar szabályozásnak megfelelően készítsen a magyar ízlésnek megfelelő terméket, de megtiltják, hogy a végeredmény eltérjen attól, mint amit máshol forgalmaz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vizsgált termékek 12 termékkategóriába voltak sorolhatók. Tej és tejtermékek (joghurt, vaj), hús és húsipari termékek (felvágottak, tonhal), gabona- és sütőipari termékek (gabonapelyhek, müzlik, tészták), édesipari termékek (csoki, rágó, nápolyi, jégkrém), üdítők (gyümölcslé, szénsavas üdítők), tartósítóipari termékek (hőkezeléssel tartósított termékek: konzervek, szószok), élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaó), snackek (chips, keksz), alkoholos italok (sör, keserű likőr), gyorsfagyasztott termékek (halrúd, pizza), zsiradékok (margarin, olajok), speciális élelmiszerek (szójaital, tápszer).
Lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott be. A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések oka fakadhat
- az eltérő nemzeti szabályozásból,
- a helyi alapanyagok felhasználásából és
- az eltérő gyártási körülményekből,
- illetve az eltérő fogyasztói preferenciákból.
A csomagolás vizsgálata
A kettős minőség vizsgálata a termék csomagolásának, illetve jelölésének tanulmányozásával kezdődik, minderre uniós és hazai előírások vannak. Ilyenkor a csomagolás domináns elemeit vizsgálják, így például a tipográfiát, vagy a termékképet. Ez utóbbi a terméket, vagy a termék fő tulajdonságait leíró képet jelenti, így mondjuk a tejcsokoládénál a tej ábrázolását. De vizsgálják a grafikai és díszítő elemeket, az illusztrációkat, a színeket, a kiemeléseket, a csomagolás formáját és fajtáját, legyen az műanyag, üveg, vagy fém.
A vizsgálatok általában a termék összetételére vonatkozó, az uniós élelmiszerjog követelményeinek megfelelően a csomagoláson feltüntetett információkon alapulnak. Kettős minőség azonban olyan esetekben is előfordulhat, amikor a termék címkéjéről nem derül ki a termék eltérése (például: eltérő minőségű alapanyagok felhasználása). Ilyen esetben például az összehasonlító érzékszervi vizsgálatok eredményei mutathatnak rá az eltérésekre, nevezzük mindezt „kóstolási procedúrának”, esetleg „a puding próbájának.”
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


