Megszólalt a MOHU: nagy változás élesedett 2025-ben, erről minden magyar lakosnak tudnia kell

Tavaly a korábbi évekhez képest fokozatosan nőtt a lakosság által leadott textilhulladék mennyisége, 2023 és 2024 között érzékelhető emelkedés volt tapasztalható - mondta a Pénzcentrum kérdésére Plánder Norbert, a MOHU termék és anyagáram vezetője.

Hozzátette: a cég rendszerén keresztül ily módon begyűjtött hulladék mintegy 99%-a újrahasznosításra vagy energetikai hasznosításra került, a fennmaradó rész hulladéklerakóban végezte. A hasznosítható textilhulladék átlagosan 50%-a újrafelhasználásra, a többi újrafeldolgozásra vagy energetikai hasznosításra kerül.

A szakember emlékeztetett: az Európai Unió 2025-től kötelezővé tette a textilhulladék elkülönített gyűjtését a tagállamok számára. Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) finanszírozza a textiltermékek hulladékának kezelését, melynek értelmében a gyártóknak és az első forgalomba hozóknak EPR-díjat kell fizetniük. 

Az EPR rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, beleértve a hulladékká válásuk utáni folyamatokért is. A MOHU gondoskodik a begyűjtésről, előkezelésről, hasznosításra történő átadásról és együttműködést alakít ki az érintett szervezetekkel (pl. önkormányzatok, forgalmazók) a hatékony rendszer kialakítása érdekében

- fogalmazott.

Ezeket tilos a konténerbe dobni!

Az utóbbi hónapokban vélhetően mindenki találkozott már a vállalat logójával ellátott gyűjtőkonténerekkel. Plánder Norbert szerint jelenleg mintegy 3000 ilyen található az ország különböző pontjain, ezeknek  körülbelül fele új, a MOHU által megrendelt és kihelyezett konténer. A szakember szerint a koncesszió indulásakor a Textrade Kft-től átvett 1500 konténer folyamatos felújításon esik át, az új konténerekkel egységes megjelenést eredményezve.

A MOHU további modern konténereket helyez el ütemezetten, így a lakosság számára elérhető teljes konténerállomány tervek szerint 2027-ig hatezerre emelkedik. Ezáltal minden 1500-1700 lakosra jut majd egy konténer. A textilkonténerek mellett a lakosság az ország összes hulladékudvarában is leadhatja feleslegessé vált ruháit, textíliáit

- húzta alá a MOHU termék és anyagáram vezetője. Egyébként a cégnek van egy igénybejelentő űrlapja is, amely segítségével az önkormányzatok, kiskereskedelmi egységek, oktatási intézmények jelentkezhetnek konténer kihelyezésére, a vállalat ezeket minden esetben elbírálja.

A konténerekbe minden textilből vagy bőrből készült hulladék bedobható, azonban azt Plánder Norbert is kiemelte, hogy szennyezett, például olajos darabokat tilos a gyűjtőkbe helyezni! Egyébként magukra a konténerekre is ki van írva, pontosan mit is lehet bedobni.

Mint megtudtuk, a MOHU alvállalkozója, a Textrade Kft a gyűjtési adatok alapján ütemezett gyűjtőjáratokban üríti a konténereket. Amennyiben mégis telített konténerrel találkoznánk, akkor az annak oldalán található telefonszámon bejelentést lehet tenni, aminek eredményeként 24 órán belül kiürítik a gyűjtőt. Amennyiben valaki olyan dolgot, értéket is bedobott, amit nem szeretett volna, akkor szintén az említett számon kell bejelentést tenni, és azt a helyszínen vagy a beszállítás helyszínén egyeztetett időpontban átvehetjük.

Arról is kérdeztük Plánder Norbertet, hogy manapság milyen gyakran tapasztalható, hogy felfeszítik, kipakolják a gyűjtőkonténereket. A szakember szerint ez egyre ritkábban tapasztalható, ami részben annak is köszönhető, hogy a cég új, Magyarországon gyártott, megerősített feltörésvédelemmel ellátott konténereket helyez ki országszerte. 

Több tízezer tonna ruhát dobunk ki

A Textrade Kft. már korábban is megszólalt a témában a HelloVidéknek: akkor Hartay Mihály, a cég kommunikációs vezetője többek közt arról beszélt, a kőolajipar után a divatipar a legkörnyezetterhelőbb iparág. Nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia, ami ne járna durva szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. A szakember kifejtette: Magyarországon évente átlagban 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek.

A cégnél éves szinten több mint 40 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel, ezzel itthon piacvezetők. A fehérvári telephelyen már 2021-ben is 200 ember válogatta, bálázta a ruhákat, amik aztán értékesítésre kerültek.

Ilyen volumenben még gazdaságosan működtethető a cég, főleg úgy, hogy a magyarországi gyűjtés mellett jelentős a külföldről behozott, válogatatlan ruhák itthoni szelektálása

- magyarázta Hartay Mihály. Kifejtette a Magyarországon gyűjtött, 10 ezer tonna ruha nem lenne gazdaságos, termékeik fő beszerzési forrása az Egyesült Királyság és Svájc, de Olaszországból, Belgiumból, Németországból, Hollandiából sőt még a tengerentúlról (USA, Ausztrália) is importálnak bálás ruhákat.

A kidobásra ítél ruha esetében az a legfőbb baj, hogy más hulladékkal ellentétben csak időszakosan termelődik, például hagyatékként hirtelen örököl az ember egy nagy mennyiséget, vagy kinyitja a szekrényét, aztán selejtez. Nem folyamatosan képződik, ezért erre sokkal nehezebb gyűjtőjáratokat indítani. Ez olyan mértékben gazdaságtalanná teszi a rendszert, hogy csak a konténeres gyűjtés jöhet szóba

- fogalmazott. Mint elmondta: a hulladékként kidobásra kerülő ruhaneműk 60 százaléka ruhaként hasznosítható. Utána van, ami géptisztító rongyként (10-12%) hasznosítható, majd az energetikai hasznosítás következik, "ez a cementgyárba kerül. Mivel nagyon jó az égése, sok hőt termel, a hamuját pedig a cementhez keverik. Ez kb. 15 százalék."

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.

Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA