Erre sok magyar nem gondol húsvétkor: súlyos bírságot kockáztatnak, még börtönbe is kerülhetnek

Seres Zoltán, az egyesület vezetőjének tapasztalata az, hogy a kisállat ünnepek után legtöbbször megunt teher marad, és a jövevényektől sokan durva módon próbálnak megszabadulni - írták, rámutatva: gondot okozhat az állat táplálása, a lakást piszkító szőrzet, a rendszeresen keletkező ürülék, az állat szőrére vagy tollára ezeken felül egyre többen allergiásak is. A házi kedvenc önálló életre képtelen, kidobása súlyos bűncselekmény - hangsúlyozták az állatvédők, nyuszinézésre az állatsimogatókat javasolva.

A húsvétra ajándékozott nyulaknak az esetek nagy többségében nincs jó élete. A nyulak érzékeny állatok, a túlzott nyúzásba könnyen bele is halhatnak, pláne ha a gyerekek túletetik őket. Akár gondatlanságból elpusztítjuk, akár utcára tesszük, mert már nem kívánunk gondoskodni róla, ez kimerítheti az állatkínzás fogalmát, mely súlyos bűncselekmény.

A 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 43. §-a azt írja, hogy (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Alapvetően "(1a) Az állatvédelmi bírság alapösszege – az (1b) bekezdés kivételével – tizenötezer forint", azonban "(1b) Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat". Háziállat kínzása tehát súlyosabb vétség és a húsvéti nyuszi háziállat. A 75 ezer forint pedig csap az alap, amely a vétség súlyosságának függvényében emelkedhet.

Az állatkínzásról a Btk. 244. §-a úgy rendelkezik, hogy (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendelkezés úgy folytatódik, hogy (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Szakértők minden évben felhívják a figyelmet: ne adjunk háziállatot - húsvétkor leginkább nyulat - ajándékba, amelyet később utcára teszünk. Ez bűncselekmény, melynek bírság, vagy akár még szabadságvesztés is lehet a vége.