Ez kerül a magyar luxusnyugdíjasok asztalára: a legszegényebbeknek a szőlő, a narancs is fényűzés

Bizonyos élelmiszerekből rettentően nagy hozzáférési különbségek figyelhetők meg annak függvényében, ki mennyire tehetős nyugdíjas Magyarországon. Egyes zöldségekből, gyümölcsökből vagy húsokból sok-sok kilogrammal kevesebbet esznek azok az idős magyarok, akik a jövedelmük alapján a társadalom más-más rétegeiben vannak.

De hogy mit jelent ez pontosan? A KSH minden évbe kiad olyan jövedelmi és fogyasztási statisztikákat, amik azt mutatják meg, hogyha öt részre bontjuk jövedelmi szempontból például a nyugdíjasokat, akkor mekkora jövedelem jut átlagosan a legszegényebb, valamint a leggazdagabb ötödre.

Ezen felül pedig azt is meg tudjuk vizsgálni, hogy a jólét különböző fokain élő idősek átlagosan mekkora mennyiségű élelmiszert fogyasztanak különböző élelmiszer típusokból. Ez utóbbi adatsorból a KSH legfrissebb adatai 2020-ból valók, ezért a különböző kvintilisekhez tartozó jövedelmeket is 2020-ból fogjuk először vizsgálni.

Hogyan élnek a magyar nyugdíjasok?

Ahogy a grafikonon látjuk, a legtehetősebb azaz az 5. kvintilisbe lévő nyugdíjas háztartások egy főre jutó, éves nettó jövedelme több mint háromszor akkorra, mint a legszegényebbeknek. De összességében még a 2. és 3. jövedelmi ötödbe tartozók összegénél is magasabb. Ha havi bontásban nézzük, akkor

• az 1. jövedelmi ötödben egy főre 66 551;
• az 2. jövedelmi ötödben egy főre 101 638;
• az 3. jövedelmi ötödben egy főre 130 020;
• az 4. jövedelmi ötödben egy főre 166 337;
• az 5. jövedelmi ötödben egy főre 253 252 forint nettó jövedelem jutott.

A nagyságrendbeli különbségek havi bontásban is nagyon látványosak, hiszen míg az 1-4 jövedelmi ötöd nettó jövedelmei szinte minden esetben nagyjából 30 ezer forint környékén nőttel lépcsőzetesen, addig a 4. és 5. jövedelmi ötöd vagyoni helyzete között óriási szakadék tátong. Itt ugyanis az eddig kb. 30 ezer forintos egységnyi különbség helyett, ennek a háromszorosa, majdnem 90 ezer forint volt a különbözete.

Látva ezeket a különbségeket nem lehet meglepetés, hogy a nagyon különböző anyagi helyzetben lévő nyugdíjasoknak bizony a fogyasztásuk is merőben eltérő. Teljesen más mennyiségű élelmiszereket fogyasztanak, és bizonyos esetekben súlyra akár hétszeres (!) is lehet az eltérés.

Miből, mennyit esznek a magyar nyugdíjasok?

Legelőször a kenyér, a péksütemény a sertéshús és a baromfihús fogyasztását vizsgáltuk. Ebből kiderült, hogy a kenyér esetében a legszegényebb nyugdíjasok 46,7 kilogrammot fogyasztanak fejenként egy évben, míg a leggazdagabbak csupán 38 kilogrammot. Sokatmondó adat, hogy a legtöbbet egyébként a második jövedelmi ötödbe tartozók eszik, 54,3 kilót. Minél szegényebb tehát valaki, annál inkább válik számára fontos élelmiszerré a kenyér.

Nem így a péksütemény, amiből a legtöbbet már a leggazdagabbak eszik, fejenként 32,2 kilót, miközben a legszegényebbek fogyasztása ezekből a termékekből csupán 20,8 kilogramm. A második legtöbb péksüteményt a harmadik jövedelmi ötödbe tartozók eszik, 30,3 kg-t.

Ehhez képest például a sertéshús fogyasztásában meglepően közel vannak egymáshoz a legszegényebb és leggazdagabb nyugdíjasok, előbbiek 23,9, utóbbiak 21,6 kilót fogyasztanak belőlük átlagosan egy évben fejenként. Legtöbbet a harmadik jövedelmi ötödbe tartozók eszik, 31,5 kilót.

A baromfihús esetében a két véglet között majdnem hét kiló a különbség, de összességében a jövedelmi ötödök arányaiban meglehetősen hasonló mennyiségűt fogyasztanak belőle. A legszegényebbek fejenként 28,8 kilót, a leggazdagabbak 35,5 kilót, míg a legtöbbet, a második jövedelmi ötödben lévők 38,8 kilogrammal.

Zöldség, gyümölcs = az igazi luxus

Bár több kilós fogyasztásbeli eltérések az eddig bemutatott élelmiszerek esetében is megfigyelhetők voltak, ám a legtöbb esetben a különbség nem volt húsbavágó. Ez azonban gyökeresen megváltozik akkor, amikor a természet eredendő legfontosabb vitaminforrásairól a zöldségekről és gyümölcsökről van szó. Itt ugyanis sokkalta nagyobbak a különbségek a vagyoni helyzet alapján.

Ha megnézzük a citrusféléket, mint a citrom vagy a narancs, akkor azt találjuk, hogy míg a leggazdagabb nyugdíjas háztartásokban egy főre fejenként 18,3 kiló jut átlagosan, addig a legszegényebbek esetében ez mindössze 6,5 kg, ez pedig 2,8-szoros különbség. Hasonló nagyságrendű különbség mutatkozok a banán terén is. Az első jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasok fejenként 6,1 kilót fogyasztanak ebből átlagosan, míg a leggazdagabbak 14 kilót. A különbség 2,3-szoros.

Több mint kétszeres a fogyasztásbeli különbség az alma esetében is. A legszegényebbek fejenként 9,8 kilót esznek, azaz a 10-et sem érik el, miközben a leggazdagabbak 22,7 kilót. Ennél is brutálisabb, sőt az élelmiszerek kapcsán az egyik legnagyobb a különbség a szőlőfogyasztás területén.

Hiszen míg a legszegényebb nyugdíjasok fogyasztása az évi 1 kilót sem éri el, addig a leggazdagabbak 7,3 kilogramm szőlőt fogyasztanak. A különbség bődületesen nagy, 8,1-szeres.

A görögdinnye esetében is nagy a szórás, igaz ebből messze nem a leggazdagabbak, vagyis az ötödik jövedelmi ötödbe tartozók esznek a legtöbbet. Ugyanis a 3. jövedelmi kvintilisbe tartozó nyugdíjasok esetében fejenként 11,3 kiló jut a nyár kedvencéből, miközben a leggazdagabbak csupán 8,1 kilót fogyasztanak. A különbségek viszont így is nagyok, a legszegényebbek ugyanis mindössze 3,9 kilót.

Ugyanígy meglehetősen nagy különbségek figyelhetők meg zöldségfronton is. Igaz, ezek kevésbé hajmeresztőek, mint a gyümölcsök esetében. De még így is megállapítható, hogy miközben paradicsomból az első jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasok 6,5 kilót esznek évente fejenként, addig az ötödikbe lévők 14,5 kilót. A különbség több mint kétszeres.

Ugyanígy zöldpaprikából is összességében több mint négy kilóval futja többre a leggazdagabbaknak, itt fejenként 10,5 kiló a fogyasztás, míg a legszegényebbeknél 6,2. Legtöbbet azonban a 4. jövedelmi kvintilisben lévők esznek paprikát, igaz éppen hogy.

A burgonya a nyugdíjasok minden gazdasági rétegében egyaránt fontos alapanyag. A legszegényebbek is majdnem harminc kilót esznek belőle fejenként évente, a leggazdagabbak viszont negyvennél is többet. A különbség arányaiban 1,4-szeres, súlyban mérve viszont 12 kiló, azaz havonta 1 kilóval több krumpli fogy az ötödök jövedelmi kvintilisbe tartozó nyugdíjasoknál, mint az elsőbe tartozóknál.

A zöldségek terén messze a vöröshagyma fogyasztása volt a legkiegyenlítettebb. A legszegényebbek is több mint 10 kilót fogyasztanak belőle fejenként, míg a legtöbbet evők (4. jövedelmi kvintilisbe tartozó nyugdíjas háztartások) is összesen 14 kilót. Nagyobb az eltérés ugyanakkor a sárgarépa és petrezselyemgyökér kapcsán. Itt a leggazdagabbak 13 kilót fogyasztanak évente, míg a legszegényebbek csupán 8,1 kg-t. Arányaiban a különbség még mindig nem éri el a kétszerest.

Összegzés

Összességében az élelmiszer-fogyasztási mustránkról azt mondhatjuk, hogy olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér vagy a legnépszerűbb húsfélék, illetve a főzéshez leginkább használt zöldségek (hagyma, répa) tekintetében is bőven mutatkoznak fogyasztásbeli különbségek a legszegényebb és leggazdagabb magyar nyugdíjasok között, ezek közel sem olyan nagyságrendűek, mint amit a gyümölcsöknél látunk.

Utóbbiak ugyanis látványosan luxustermékekké váltak, és nagyon sok termékből már csak a gazdagok kiváltsága lett nagyobb mennyiséget fogyasztani. Ahogy láttuk, szőlőből például 8-szor (!) többet esznek az ötödik jövedelmi kvintilisbe lévő magyar nyugdíjasok azoknál, mint akik az elsőbe vannak. De óriási volt a különbség a citrusfélék és az alma esetében is.

Mi történt 2020 óta?

Ahogy azt a bevezetőnkben írtuk, a fogyasztási adatokra vonatkozóan 2020-asok voltak a legfrissebb. Az éves nettó jövedelmi adatokból viszont azóta már érkezett 2021-es. Azok pedig

• az 1. jövedelmi ötödben 7,4;
• a 2. jövedelmi ötödben 5,9;
• a 3. jövedelmi ötödben, 6,8;
• a 4. jövedelme ötödben 5,8;
• míg az 5. jövedelmi ötödben 9,8 százalékos emelkedést mutatnak.

Ez pedig azt jelenti, hogy 2020-2021 között, bár a legszegényebbeknél is emelkedtek a nettó jövedelmek, azért legjobban mégiscsak a leggazdagabbak gyarapodtak. Ám még ez is 10 százalék alatti maradt. Ebből következtethetünk arra, hogy a fogyasztási szokásokban számottevő változás nem állhatott be.

Igaz, 2022-es adataink még nincsenek, és bár egyértelmű, hogy a nyugdíjasok bevételi folyamatosan emelkednek 2020 óta, a tavalyi évben robbant, és még most is száguldó infláció bizonyára nagyon sok mindent tönkretett. A jelenlegi élelmiszer-árak mellett pedig inkább az valószínűsíthető, hiába a csekélyebb mértékben emelkedő nyugdíj akkor, ha rengeteg élelmiszer-kategóriában Magyarországon emelkednek leginkább az árak az EU-ban.

Mit mondtak a Pénzcentrumnak a nyugdíjasok?

A Pénzcentrum online kutatást végzett 2023. február 13-a és március 13-a közötti időszakban, főként nyugdíjasok körében. A kutatás célja többek között az volt, hogy felmérje a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetének megítélését a 2022-es válságok sújtotta évre vonatkozóan. A felmérésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a nyugdíjasok helyzete Magyarországon 2022-ben tovább romlott, és 2023-as kilátásaikat is rosszabbra értékelik, kevésbé bizakodók, mint 2022-ben. 

A szöveges válaszokban például sokszor említésre került a rekordinfláció, a benzin, a rezsi és a gyógyszerek drágulás, mint az anyagi helyzet romlásának fő okai. Ezen felül a kutatás résztvevőit megkérdeztük részleteiben, hogy mi az, amire többet, illetve kevesebbet költöttek a legjellemzőbb kiadások közül. A válaszokból az derült ki, hogy legnagyobb arányban a rezsire adtak ki többet az elmúlt egy évben a nyugdíjasok - még úgy is, hogy egy enyhe tél van mögöttünk. A második helyen a gyógyszerek állnak, harmadik helyen pedig az élelmiszerkiadások.