15 °C Budapest
Brutális felfordulás jön a magyar sörpiacon: a sör-törvény csak a kezdet!

Brutális felfordulás jön a magyar sörpiacon: a sör-törvény csak a kezdet!

2021. július 26. 05:37

Nagy felfordulást vár a sörpiacon Bukovinszky László és Bukovinszky Béla a Szent András Sörfőzde két ügyvezető igazgatója. A testvérpárral többek között a hazai kisüzemi sörforradalomról, annak utózöngéiről, illetve a koronavírus-válság utáni talpra állásról beszélgettünk. De szóba kerültek olyan témák is, minthogy a tulajdonosok szerint drágák-e a saját söreik, vagy hogy miért szeretik ennyire Magyarországon a gyümölcsös söröket.

Pénzcentrum: Tavaly tavasszal a első koronavírus miatti teljes leállás gyakorlatilag derékba törte a kisüzemi sörbizniszt is. Mi történt azóta a Szent András Sörfőzdével?

Bukovinszky László: Tény, hogy a tavaly márciusi lezárás meglehetősen nehéz volt minden kisüzemi sörfőzdének. Először azok kezdtek el ebből kimászkálni, akiknek már volt működő webshopjuk, és csak a marketinggépezetet kellett ráküldeni. Ez nálunk egy kicsit hátrébb volt, mert amikor láttuk, hogy helyzet van, akkor kezdtünk el webshopot felállítani. De elég szépen kinőttük magunkat, mert a tavalyi számaink bár nem lettek szépek, sem az értékesítésben, sem az eredményben, de nem lettek annyira durvák sem. Ehhez képest a helyreállás idén viszonylag látványos. Kezdve ott, hogy a webshop, amit tavaly márciusban kezdtünk el felállítani, a 2. hullámra teljesen beérett, és be tudta tölteni azt a szerepet, hogy a kieső forgalomnak egy nagyon komoly részét visszahozza. Nem azt mondom, hogy ugyanolyan nyereséges üzletág, mint a HORECA (véndéglátás), de alkalmas volt arra, hogy eltartsa a főzdét különösebb ijedelem nélkül.

Kellett elküldeni embereket ebben az időszakban?

Bukovinszky László: Mi egy vidéki főzde vagyunk, nagyon erősen elkötelezettek voltunk, hogy akit mi tartunk el, azt tartsuk is el. De mégiscsak le kellett állítani a sörfőzést. Úgyhogy csináltunk egy olyan húzást tavaly tavasszal, hogy körbekérdeztük a környező középüzemeket Békésszentandráson és Szarvason, hogy kinek van szüksége munkaerőre, és kiközvetítettük az embereinket, hogy legyen állásuk, de ne a mi költségkeretünket terheljék. Formálisan a mi alkalmazottaink maradtak, de nem nálunk dolgoztak. Amikor pedig elkezdődött a 2. hullám, összehívtuk a csapatot, és közöltük velük, hogy most már nem ijedünk meg, vannak előrejelzéseink a következő időszakra, a termelés folyamatos lesz, bércsökkentés sem lesz, mindenki ugyanazon a munkahelyen fog dolgozni, ahol eddig stb. Közben a webshop is annyira beérett, hogy üzemelési szempontból úgy működött tovább a főzde, mintha mi sem történt volna. Csak persze nem annyira jöttek az árbevételek, tavasszal volt néhány nehéz hónap, amikor cash-flow-ban már nem jól néztünk ki. De a munkavállalók ebből szinte semmit nem éreztek meg, a vevőink, akik nem HORECA-sok, szintén semmit nem éreztek meg. Nem voltak termékhiányok, kiszolgálási problémák stb.

Hány munkavállalóról beszélünk?

Bukovinszky László: 50 fő környékén van a létszám.

Ha nem lett volna a járvány, mikor indítottatok volna webshopot?

Bukovinszky László: A hiányát éreztük, a jelentőségét nem. Azt láttuk, hogy másoknak van, és nem teljesen 0 rajta a forgalom. Meg azt is tudtuk, hogy ahogy halad előre a világ, erre előbb-utóbb szükség lesz. De abban maradtunk, hogy ez egy rettenetesen marginális értékesítési csatorna, és majd valamilyen külsős partnerekkel ezt lefedjük. Addig is voltak ilyenek, akik webshopban értékesítették a söreinket, de nem volt konkrétan Szent Andrásos webshop. Nagyon maximum azt képzeltük el, hogy lesz egy dedikált partner, aki súlyozottan vagy kizárólag Szent Andrásos lesz. De abban nem gondolkodtunk, hogy ezt magunk csináljuk. Aztán amikor már látszódott, hogy ezt muszáj csinálni, akkor kiderült, hogy érdemes is, mert kellően erős brandű cégként viszonylag erős forgalmat tudunk csinálni benne, és van egy olyan piaci előnyünk, ami miatt igazán érdemes ezt csinálni. Nevezetesen, hogy mi saját logisztikával szállítjuk ki az árut a piacainkra, és az ország több mint felét le is fedjük. Az üveg töréskárral járhat, ha külsős szállítóval dolgozol. Ha a saját szállítóddal, aki ehhez van szokva, az sokkal kevésbé fogja összetörni. Láttuk, hogy milyen ajánlatokat adtak külsős futárcégek, akik a futárságot optimalizálják több éve, tehát biztosan jók, de többszörösen kell hozzájuk becsomagolni a sörünket, ráadásul még így is viszonylag sok náluk a töréskár, más kollégák elmondása szerint, ez sok sörfőzde számára sokkal nehezebbé teszi a webshopozást. A mi esetünkben ez így működik, a magyar kisüzemekhez képest viszonylag nagy lefedettséggel dolgozunk. Egy ilyen cégnek lehet jól üzemeltetni egy webshopot.

Lehet azt mondani, hogy titeket is megleptek a webshop számai?

Bukovinszky Béla: Azt lehetett látni, hogy az emberek elkezdtek otthon fogyasztani inkább, mint elmenni bárhová. A HORECA egységekben tilos is volt a fogyasztás. Ez tehát megerősítette az online szegmenst, de azt kell látni, hogy a kereskedelem továbbra is a hagyományos csatornákon zajlik. A sör pont egy olyan termék, ahol az ár és a szállítás költsége más arányt képvisel, mint egy drágább szeszes italnál. Van egy trendváltozás, ez tény, de tartósan továbbra is a hagyományos piaci csatornákon fog működni a kereskedelem, különösen azért, mert a sör fogyasztása általában egy közösségi esemény. Most, hogy a kormány megváltoztatta a vendéglátóegységekre vonatkozó jogszabályokat, azonnal látszott is, hogy elkezdtek visszajönni az emberek.

Hogyan oszlanak meg a bevételek az értékesítési csatornák között?

Bukovinszky Béla: A HORECA még mindig jelentős, ott történt egy visszaesés a pandémia miatt, ami most kezd visszaállni. Ráadásul a sör egy szezonális termék, és lassan kifelé megyünk belőle, ahogy végeszakad a nyárnak. Viszonylag nehéz lesz megítélni, hogy mi lett volna, ha nincs Covid. Az biztos, hogy legdinamikusabban a webes értékesítés indult el, de még koránt sincs olyan erősségű, hogy enélkül ne maradhatna fenn az üzem. A kiskereskedelmi egységeket sem szabad homogénként kezelni, ott sem mindig párhuzamosan zajló folyamatok vannak. A Covid első hulláma idején az emberek a nagyobb bevásárlóközpontokban kezdtek pánikszerűen bevásárolni, nemcsak sört, hanem minden mást, akkor a kicsik ezt nagyon megérezték. A vendéglátóipari egységek közül pedig akik tudtak kiszállítást végezni, ott nem volt akkora visszaesés, mint akik teljesen bezártak. Egy másik intézkedés a kerthelyiségek részleges nyitvatartása nagyon rosszul érintette azokat, amiket be kellett zárni. Ez egy nagyon hektikusan mozgó dolog, nehezen lehetne erre ilyen időtávon egy trendet mondani.

Bukovinszky László: Összességében viszont azt le lehet szögezni, hogy a HORECA így is több mint az ötven százalékát fedi lesz az értékesítésnek, a maradék ötven a webshop és a kiskereskedelem között oszlik meg.

Nálatok mennyire van jelen az export?

Bukovinszky László: Nem jellemző. Azt nem mondom, hogy teljesen nulla, de mi alapvetően arra törekszünk, hogy a magyar piacon a magyar vevőket szolgáljuk ki kézműves sörrel, termékkel, a kézműves sörhöz való koncepcióval, a korábbi évtizedekben megszokott általános sörminőséghez képest sokkal magasabb minőséggel. Ez egy kultúrmisszió, és épp elég, ha az ember ezt a saját országában próbálja végrehajtani. A Dunántúlra még így is nehezen jutunk el. Az, hogy exportáljunk, nem igazán fér bele ebbe. Ha csupán árbevételt akarnánk hajkurászni, mert kihasználatlan kapacitásaink vannak, arra lehetne jó az export, de nekünk egyelőre nem ez a prioritás. Függetlenül attól, hogy a kapacitásunk viszonylag magas szinten ki van használva.

Bukovinszky Béla: A főzdének se bérgyártásra, se olyan új piacokra egyelőre nincs szüksége, ami túlmegy a hazai piac kiszolgálásán.

Elképzelhetőnek tartjátok, hogy egy-egy kisüzemi sörfőzde sokkal nagyobbra nőjön Magyarországon, ezzel más státuszba kerülve?

Bukovinszky László: Egy-két éven belül nem, de hosszabb távon minden elképzelhető. Jártam néhány olyan külföldi kézműves sörfőzdében, amelyik akár tízszer akkora volt, mint mi. De ettől még koncepciójában, berendezéseiben, söreiben tényleges kézműves sörfőzde volt. A mai technológia mellett ennek nincs elvi akadálya. Az más kérdés, hogy van-e ehhez kellő piac Magyarországon, vagy némi exporttal megfűszerezve akár, meg van-e kellő tőke és koncepció ennek a létrehozására.

Bukovinszky Béla: Na, és persze pontosan miről beszélünk? Ha pusztán jogilag nézzük a kisüzem fogalmát, akkor annak a legnagyobb szereplője a Pécsi Sörgyár. Az a teteje, ami elérhető. De ha azt nézzük, hogy lehet-e nagyságrendileg nagyobb egy kisüzem a magyar piacon, akkor szét kell választani elég erősen azt, hogy a termelés volumenéről beszélünk vagy a saját márkás termékekről. Ha bérgyártásban gondolkodik bárki, azt is lehet, csak az nem biztos, hogy a saját márkát fogja erősíteni. Vannak olyan piaci szereplők, aki saját márkás termékekkel lényegében nem látszódnak a piacon, ugyanakkor igen jelentős mennyiségben gyártanak bérgyártásban, ez egy komoly mennyiség, de a kettő nem ugyanaz.

Bukovinszky Béla
Bukovinszky Béla

Ebben az évben élesedik az úgynevezett sörtörvény, ami a nagy sörgyárak oligopol helyzete ellen irányul. Mit vártok ettől?

Bukovinszky Béla: Ezt a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete kezdeményezte annak idején a GVH-n keresztül, hogy a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításával kapcsolatosan tegyen valamit. Ezt a piac ugyanis már nem tudja önmagától szabályozni, hiszen olyan oligopol helyzetű három nagy piaci szereplő van, akik a méretüknél fogva olyan módon viselkednek, amivel gyakorlatilag kiszorítanak más szereplőket a vendéglátóegységekből. Ezt sörtörvényként szokták emlegetni, de az ásványvizekre és a rostos üdítőkre is vonatkozik. Hogy mit várunk ettől? Nem tudjuk, mert háromoldalú. Az egyik az, hogy nyilvánvalóan a nagy gyárak ezt piacvesztésként élik meg, és egyik sem tervezi úgy az életét, különösen a külföldi tulajdonosaik profitelvárásai miatt, hogy jelentékeny piaci visszaesésük legyen. Itt arról van szó, hogy a HORECA szegmensen belül 20 százalékos helyet kell biztosítani más szereplőknek. Ez nekik 20 százalékos visszaesést jelentene, ilyet senki nem tervez. Viszont 20 százalékos értékesítésnövekedés meg nincs a kisüzemi piacban, ergo ezt valamilyen módon készülnek meghekkelni.

A másik nagyon fontos elem a vendéglátós személye. Nem biztos, hogy olyan árú termékeket forgalmaznak normál üzemmódban, hogy a kisüzemi sörfőzdék be tudnak menni, tekintettel arra, hogy a termékeink nagy része a prémium és a szuperprémium árkategóriában van, ergo az olcsó termékeket forgalmazó, az olcsóbb piacot kiszolgáló vendéglátóegységeknél ez rögtön nehézséget fog okozni. Plusz a vendéglátóegységek jelentős mennyiségű támogatást kapnak a nagy sörgyáraktól, amit ők már megszoktak, és ez nekik egy komoly érvágás lesz. Hozzáteszem, ezt tartom a legkisebb problémának, mert pár évvel ezelőtt a cigarettapiacot is átrendezték, a két nagy szereplő ott is nagy pénzekkel támogatott különböző értékesítési helyeket a fesztiváloktól kezdve a vendéglátóhelyeken át az akkor még nem létező dohányboltokig, élelmiszeripari kiskereskedelmi egységekig. Ez is egyik pillanatról a másikra megszűnt, mégsem dőlt össze a világ.

A harmadik láb pedig maga a kínálati oldal. A kisüzemek, ha az előző kettő nem él, és működik ez a piaci szegmens, be lehet jutni erre az újonnan megnyíló piaci résre, de kérdés, hogy tudják-e majd bírni termeléssel és megfelelő mennyiségű árualappal. Vannak kétségeim. Mi állunk elébe, de azt gondolom, hogy nagy illúzióink nem lehetnek ezzel kapcsolatban.

Bukovinszky László: Annyit még hozzátennék, hogy igen, a törvény belekavart a piacba, ahol már eleve egy többdimenziós mozgás nézne ki a következő évekre, és erre tett rá még egy lapáttal a törvény. Gondolok itt egyrészt arra, hogy a kézműves sör termékek elkezdtek meglehetősen elterjedni már nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, és nemcsak pár ezer, kézműves sörökre kifejezetten kihegyezett ember között, hanem mindenki hallott már ezekről és kóstolta. Egy másik szempont az, hogy a többhullámos Covid-járvány miatt az emberek egy része elkezdett kifejezetten hazaszokni a sörözésből, nem járnak el annyira, nem járnak el annyira HORECA egységekbe. Azt gondolom, hogy ez viszonylag huzamos lesz, főleg ha lesz még egy 4-5. hullám, akkor viszonylag tartósan csökkenést szenvedhet el a HORECA értékesítés országszerte. Ezen felül pedig a nagyüzemek is elkezdtek olyan termékekkel megjelenni, amikkel korábban inkább csak a kisüzemek. A sörforradalom nemcsak olyan módon ért el hatásokat, hogy a kisüzemek hoznak a piacra olyan termékeket, amik 20 évvel ezelőtt nem voltak, hanem azok a nagy sörgyárak, akik eddig is itt voltak a piacon, elkezdtek olyan termékeket gyártani, amiket 20 évvel ezelőtt nem, a sörforradalom hatására. Úgyhogy vannak mindenféle hatások, amik a következő években így is, úgy is átkavarták volna a piacot, és ebbe jött be újabb elemként a törvény. Mindenféleképpen óriási változások lesznek, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kisüzemek óriási rátával fel, nagyüzemek meg le, hanem hogy lesznek mozgások, és lehet, hogy a nagyüzemek között is lesz ennek a folyamatnak nyertese és vesztese, meg a kisüzemek között is. Ebben egészen biztos vagyok.

Szerintetek a Szent András sörei drágák?

Bukovinszky László: Mi vagyunk az a két ember, akiket a legkevésbé lehet erről megkérdezni, erről a fogyasztókat kell megkérdezni. Ha bemész egy hipermarketbe, és azt látod, hogy a felső kategóriás magyar sörfőzdék, többek között a Szent András termékei hasonló árban vannak, mint a hasonlóan magas minőségű, de több 100 vagy 1000 km-ről érkező külföldi termékekkel, akkor gondolhatod azt, hogy elért egy olyan árszintet a magyar kézműves sör, ahonnan már nem nagyon van út felfelé. Ugyanakkor a költségek rettenetesen sokat emelkedtek az elmúlt években, különösen a legutóbbi 12 hónapban. Nagyon sok input ára eszméletlen mértékben nőtt, pont most kezdtünk el egy kutatást egy kollégámmal, hogy ez forintra mennyire érint minket, mert azt érezzük, hogy hiába emeltünk árat év elején, a költségeink sokkal meredekebben emelkednek.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Bukovinszky Béla: Az, hogy mennyire drága a kézműves sör, az egész sörpiacon belül értelmezendő. Úgy tenném fel a kérdést, hogy a magyar piac elfogadta-e már azt, hogy általában a kézműves sörök nem abban az árkategóriában tartózkodnak, mint az általános nagyüzemi sörök. Ha boros megközelítést nézünk, akkor úgy néz ki, hogy egy Gere Kopár 8-10 ezer forintba kerül, miközben 200-300 forintért is lehet vörösbort kapni. A borfogyasztó közönség már eljutott arra a szintre, hogy nem kérdőjelezik meg, hogy hogyan lehetnek ekkora árkülönbségek. A közönség már képes különbséget tenni a márkák, a beltartalom között. 2013-15-ben még erősen megkérdőjelezték az emberek, hogy ez a sör miért kerül annyiba, hiszen sokkal olcsóbbat is lehet kapni, ma már ez a kérdés nem merül fel, mert edukálódott annyira a sörfogyasztó közönség, hogy tudnak különbséget tenni. Ráadásul azok az újfajta sörtípusok, amelyek különlegesek a 2015 előtti állóvízhez képest, ott már az összehasonlítási alap sem egyértelmű. Egy komolyabb portert nem lehet összehasonlítani egy nagyüzemi, olcsó lagerrel. Szerintem tehát nem drágák a Szent András sörök, szerintem még olcsók is. Lehetnének drágábbak.

Külföldön elég olcsón lehet kapni nagyon minőségi, nagyüzemi söröket. Egy Paulaner, Erdinger, Radaberger vagy a cseh Bernard kifejezetten olcsó, 1 euró alatti sörök odakint. Itthon mégis 500 forint környékén adják őket, az itthoni kisüzemik így ezekhez képest valóban nem drágák, de ezeknek a söröknek sem kellene már feltétlenül ennyibe kerülniük. Németország és Csehország sincs messze.

Bukovinszky Béla: Való igaz, ezek nagyüzemi sörök, és jó minőségűek. Itt felvetődik, hogy Magyarországon miért jutottunk el oda, hogy Nyugat-Európa élelmiszer-szemetét hozzák ide. Ez sajnos azt jelentette, hogy a magyar sörgyárak a saját termelésükben a saját márkákat degradálták az economy kategóriába. Gondoljunk bele, hogy van e nagyüzemi magyar márka egy felső polcon, vagy csak a standard és economy árkategóriában van, miközben ez tulajdonosi döntés volt. Úgy gondolták ezek a nagy gyárak, amelyek mind külföldi tulajdonúak, és Magyarországra importálják a külföldi termékeket, és/vagy itthon gyártják, hogy a hazai márkákat – a Borsodi, a Kőbányai, a Soproni és a többi – nem a prémiumszintre emelik, hanem leteszik az alsó polcra. Dönthettek volna másképp is.

Talán üdítő kivétel a Dreher, amelyik megpróbált egy prémiummárkát készíteni, és valószínűleg ennek a nem túlságosan nagy sikere okozta azt, hogy a többiek is úgy döntöttek, hogy inkább az importtermékekkel próbálnak a felső polcon szerepelni.

Plusz a rendszerváltás után a magyar termékeknek nem igazán volt presztízsük. Gondoljunk csak a 90-es évek elején a Gorenje-lázra, amikor az emberek Jászberényből, a Lehel hűtőgépgyár szomszédságából elindultak Trabant kombival Bécsbe, megvásárolni a jugoszláv Gorenje hűtőt. A sörben is kb. ugyanez zajlott le, hogy minden, ami külföldi, kicsit szebbnek és jobbnak tűnhetett, miközben a magyar sörök sem feltétlenül lettek volna rosszabbak. Ez pusztán tulajdonosi döntés volt, hogy kivesszük az anyagot belőle, és helyettesítjük rosszabbakkal, olcsóbbakkal, pótanyagokkal stb., vagy nem. A Radeberger, a Paulaner vagy a Bernard nem ilyen döntést hozott. Egyébként ez a magyar kézműves sör megszületésének egyik mozgatórugója, általában olyan helyeken születtek meg a kézműves sörök, ahol a nagyüzemiek rosszak voltak. Nem véletlen, hogy az USA-ban hamarabb volt Craft Beer, azaz kisüzemi vagy kézműves s ör, mint Belgiumban, Németországban vagy Csehországban. Hiszek ezekben az országokban annyira jó minőségűek az alapsörök, hogy az igények is mások voltak.

Az egy tudatos koncepció, hogy a söreiteket ételekhez ajánljátok, mint ahogy a borokkal is teszik?

Bukovinszky Béla: Természetesen, sörvacsorákat is rendszeresen tartunk.

Bukovinszky László: Elég sok mindent úgy szoktunk megcsinálni, hogy előtte erősen átgondoljuk, ez is egy ilyen dolog. Elég mély koncepció szokott lenni a döntéseink mögött. Az meg, hogy a termékportfóliónkat hogy alakítsuk ki, a kulturális változásoktól a technológián keresztül az árazásig nagyon sok kérdést felölel, és nagyon sokat szoktunk ezen gondolkodni.

Bukovinszky László
Bukovinszky László

Melyek a sztársöreitek?

Bukovinszky Béla: Ennek van szezonális változása, területi összefüggése is, illetve csatornánkénti összefüggése. Magyarországon alapvetően a pilsner, lager sörök általában hagyományosan elérhetők, és ezeket a kézműves sörön kívüli közönség is jól fogyasztja. A gyümölcsös sörök talán népszerűbbek, mint a környező országokban, a cseheknél, németeknél ez nem annyira működő dolog. Nyáron kicsit más sörök fogynak, mint télen, gondolok itt a barna meg az alkoholfok összefüggésére. Nehéz meghatározni egy átlagot.

Minek köszönhető, hogy ennyire mennek itthon a gyümölcsös sörök?

Bukovinszky Béla: Magyarországon a pálinka és a bor erősen determinálja a közönség sörfogyasztási szokásait. Németország, Lengyelország, ahol alapvetően inkább sörkultúra van, 100-200 éve a hölgyek is inkább isznak sört, Magyarországon nem teljesen volt így, ezért a gyümölcsös sörök felülreprezentáltsága mindenképpen ezeknek a hatásoknak köszönhető elsősorban.

Mennyit érzékeltek abból, hogy egyre nehezebbé válik a fiatal generációk megszólítása a sörrel? A nagy gyártók éppen most, hatalmas csinnadrattával kezdték bevezetni az úgynevezett Hard Seltzereket, alkoholos vizeket. Mit gondoltok erről?

Bukovinszky László: A prémium kézműves sörös piac, aminek az egyik legjelentősebb szereplője vagyunk, nem a 18 éves korosztályra van kihegyezve. Már csak a pénztárca mérete miatt sem. Ha tényleg elindul egy olyan folyamat, hogy a fiatalok nem isznak sört, mi ezt biztosan nem elsőként fogjuk látni az értékesítési számainkban. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az életben általában van egy olyan folyamat, hogy ahogy az ember halad a középkor felé, elkezdi értékelni a minőséget, ezért ez a hatás lehet, hogy sokkal kevésbé fogja érinteni a prémium sörök kategóriáját. Amikor 20 éves koromban elmentem egy házibuliba, én sem engedhettem meg magamnak egy olyan kategóriás sört vagy bort, amilyenbe most a termékem tartozik, de a terméktudatosságom is sokkal alacsonyabb volt. De a mostani 35-40 éves ismerőseimet látva ez már más: ők keresik a minőséget.

Bukovinszky Béla: Én is azt gondolom, hogy itt teljesen más piacokról beszélgetünk. Anno a Bacardi Breezer és egyéb ízesített színes, szagos italok nem a prémium szegmenst nyerte meg, hanem az egyetemistákat, akik a könnyed bulizáshoz vásárolták ezeket a termékeket. Az egyéb alsó polcos italok sem a szuperprémium-piacot befolyásolják, legyen szó pálinkáról, vodkáról vagy whiskyről. A másik gondolatom pedig az, hogy ez egy klasszikus pótlólagos kereslet teremtés a nagyoknál. Ne legyenek illúzióink, a nagyüzemi sörgyárak egyrészt észrevették, hogy már nem fancy a saját szegmensükben a sörfogyasztás. A sörpiac már nem úgy működik, mint kéne. Egyrészről harapja őket a Craft Beer világszerte, Amerikától Magyarországig, másrészt az alkoholmentes sör piaca erősen elkezdett növekedni. Amióta ennek az előállítását új módszerekkel csinálják, a nagy ipari sörgyáraknak elég nagy mennyiségű tiszta szeszhez jutnak, amihez okos marketingeseknek kell kiadni a feladatot, hogy hogyan lehet ezt a mennyiségű alapanyagot, a csökkenő keresletet, ami a világon uralkodó egészséges életforma, low calory és egyéb dolgokat összerakni. A feladat adott volt, okos marketingesek Amerikában kitalálták a hard seltzert, amire óriási reklámmal most kielégítik azt a keresletet, amit ők maguk generáltak. Szerintem nagyon szórakoztató innen nézni, de ennek semmi köze a sörhöz, a prémium sörökhöz pedig végképp nem.

Az első pandémiás lezárás után most már bő egy évvel, a tapasztalatokkal a zsákotokban mit vártok ettől az évtől? Milyen terveitek vannak?

Bukovinszky Béla: Termékfejlesztés mindenképpen lesz, az egész piac mozgatórugója a folyamatos termékfejlesztés. Azt gondoljuk, hogy lesznek még hullámok, fel kell készülni arra, hogy a 2020 előtti idők normál szezonalitása kiegészül egy újabb befolyásoló tényezővel, a pandémiás helyzettel, illetve az arra adott gazdasági szabályozókkal. Bármilyen fejlesztést is akarunk, ennek megfelelően kell csinálni.

Bukovinszky László: Készülünk a jövőre több szempontból is. Várunk növekedést is a piacon, de fel vagyunk készülve arra is, hogy hogyan ne essünk kétségbe, ha nem lesz növekedés. Vannak szervezetátalakítási terveink, amik egy ilyen kivárós időszakban jól lejátszható dolgok, és amúgy is aktuálisak voltak már. Az értékesítés fejlesztése szintén folyamatos, a piac, a trendek figyelése, azoknak a lefordítása a saját szegmensünkre, ezek mind folyamatosan terítéken vannak. Kapacitásfejlesztési terveink is vannak, sok mindenben gondolkodunk. Ez eddig is így volt, mindig próbáltuk eléggé komplexen nézni a cégvezetést és a kézműves sört, mint piacot. Azt gondolom, hogy lesznek még nagy felfordulások a piacon, az, hogy megjelent Magyarországon a sörforradalom 8-10 évvel ezelőtt, és látszólag eljutott egy érett fázisba, ahol már mindenki kézműves sörfőzdét nyit, telített a piac, nincs olyan ember, aki ne hallott volna a kézműves sörről, ezért azt gondolhatnád, hogy már nincs semmi látnivaló ezen a piacon, de én pont azt gondolom, hogy óriási változások lesznek. Ezt kell szépen és jól lemenedzselni. Niels Bohr mondta a 20. század elején, hogy az apja azt mondta neki az 1880-as években, hogy ne menj fizikusnak, mert a fizikában már mindent feltaláltak, és már csak a részletek lefenegetése van hátra, ott már nem lehet nagy tudományos eredményeket elérni. Ő volt Einstein előtt a legnagyobb fizikus. Itt is azt gondolhatod, hogy a nagy dolgok már lezajlottak, túlvagyunk a sörforradalmon, kész, pipa, de szerintem marhára nem.

(Cikkben megjelenő képek: Szent Andárs Sörfőzde)

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella
38. hét
Szeptember 21.
ENSZ nemzetközi békenap
Szeptember 21.
A hála világnapja
Szeptember 21.
Alzheimer világnap
Szeptember 21.
A magyar termék napja
Szeptember 21.
A magyar dráma ünnepe
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 21. 14:15