Őszintén a meztelen strandolásról: 2025-ben ezek a legjobb naturista helyek Magyarországon

HelloVidék: Mit jelent számodra a naturizmus vagy nudizmus, és hogyan alakította ez az életformád? Milyen tévhitek keringenek a naturizmusról, amikkel a leggyakrabban szembesültök?

Fáczán Eszter: Fontosnak tartom élesen elválasztani a nudizmust és a naturizmust. A nudizmus egyszerűen csak a meztelenségről szól: valaki szeret ruhátlanul lenni, és kész – ő a nudista. A naturizmus viszont egy életforma, amelynek középpontjában – ahogy a nevében is benne van – a természet szeretete és védelme áll. Ezért is vallom magam naturistának.

A természetes meztelenség Magyarországon nem új keletű jelenség. Már a középkorban is ismert volt a közös, sokszor meztelen fürdőzés – Zsigmond és Mátyás király idejéből fennmaradt írásos források is említik. A budai fürdők pezsgő élete, a törökök tisztálkodási kultúrája és a fürdőkultúra évszázadokon átívelő hagyománya mind azt mutatja, hogy a test látványa természetes része volt a mindennapoknak. Akkoriban a meztelen fürdés nem szégyellnivaló, hanem a test tiszteletét kifejező szokás volt.

A modern kori hazai naturizmus egyik központja Délegyháza lett. A kavicsbányászat után megmaradt tavak partjait az 1970-es évektől egyre többen fedezték fel a ruhátlan fürdőzés szerelmesei. Sok keletnémet is csatlakozott a magyar naturistákhoz, magukkal hozva a Freikörperkultur (FKK), azaz a szabad testkultúra hagyományát. Bár kezdetben tiltott, majd tűrt tevékenység volt, a hatóságok nem tudták megfékezni a több ezres közösséget, így idővel elfogadottá vált a naturizmus Délegyházán.

Nálad ez hogyan kezdődött?

Én hároméves korom óta vagyok naturista, mivel a szüleim is azok voltak. Ők még a Délegyháza környéki, akkoriban teljesen kezdetleges naturista közösséghez tartoztak. A rendszerváltás előtt a naturizmus tiltott volt, de amikor előfordult, hogy egyszerre több ezer ember fürdőzött meztelenül a délegyházi tavaknál, a hatóságok belátták, hogy nem tudják megakadályozni, és a naturizmus átkerült a „tűrt” kategóriába.

A szüleim ekkor kezdték naturista „pályafutásukat”. Amikor megalakult a Magyar Naturisták Egyesülete, és a közösség a délegyházi V-ös tó környékére költözött, ők is odaköltöztek, és ott alakították ki rendszeres pihenőhelyüket. Én ekkor hároméves voltam, és minden nyarunkat ebben a kempingben töltöttük. Itt nőttem fel a naturizmus szellemében – számomra ez nemcsak hobbi, hanem azóta is szívügy.

Talán éppen ezért érdemes még pontosabban megfogalmazni: a meztelen, fürdőruha nélküli fürdőzés adott, de mitől több a naturista strand egy nudista fürdőhelynél?

A nudista helyek – vagy ahogyan a köznyelv nevezi, „vadnudik” szervezetlen, kiépítetlen területek, amelyek megtalálhatók például a Duna mentén, Gárdonynál, Komáromnál és más hasonló helyeken. Ezeken a részeken nincs infrastruktúra: az emberek egyszerűen elmennek, levetkőznek, napoznak. A legtöbb naturista azonban nem ért egyet ezzel a gyakorlattal. Mivel ezek a területek nincsenek kiépítve, hiányoznak az illemhelyek, a szemétgyűjtők és más alapvető szolgáltatások, a látogatók nyomot hagynak maguk után, ami jelentős terhet ró a környezetre.

Ezzel szemben a naturista fürdőhelyek, amelyek bejegyzett naturista szervezetekhez tartoznak – például a délegyházi, a balatonberényi, a sziksósfürdői fürdő – teljesen kiépített, rendezett területek. Itt minden infrastruktúra megtalálható, a vizesblokkoktól kezdve a büféig, és van szabályzat is, amely rögzíti, hogyan illik viselkedni. Szerintem ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük a naturizmus sajátos jellegét, ami leginkább megkülönbözteti a nudizmustól.

Ne kerteljünk: gyakran hallani, hogy egyes, illegálisan működő nudista helyeken nyílt szexualitás zajlik. Ez mennyire jellemző, és hogyan viszonyul ehhez a naturista közösség?

Igen, pontosan erre gondolok. Egy szervezeti háttérrel működő naturista fürdőhelyen ilyen nem fordulhat elő, vagy ha mégis megtörténik, azonnali szankció követi – akár örökre szóló kitiltás is. A naturista helyeken, azt szoktuk mondani, ugyanaz történhet meg, ami egy textiles strandon is. Ezzel szemben egy nudista helyen, amely sem kijelölt, sem szabályos, sem szervezett, bármi előfordulhat, és gyakorlatilag senkinek nincs ráhatása – talán csak a rendőrségnek, ha tudomást szerez róla.

Ezért is tartom fontosnak hangsúlyozni a szervezeti keretek jelentőségét. Például a naturista etikett, vagy a kifejezetten Délegyházára vonatkozó házirend nyilvánosan elérhető, és ezek egyértelműen szabályozzák, hogyan illik és hogyan kell viselkedni. A naturista közösség számára ez alapvetés.

Éppen ezért nem értünk egyet az úgynevezett „vadnudista” helyek működésével. Ezeket sem nem népszerűsítjük, sem nem ismerjük el naturista fürdőhelyként, többek között pont az ilyen jellegű visszaélések miatt.

A szabályoknál maradva: a naturista helyeken mindenütt szabad a meztelenkedés – akár a büfében, sportolás közben is? Milyen előírások vannak?

A legfontosabb szabály, hogy mindig legyen nálad egy saját törölköző vagy párna, amire leülsz. Ez elsősorban higiéniai okból van így: csupaszon nem ülünk le semmilyen közös felületre.

Ami például a büfét illeti, nincs előírás arra, hogy fel kell öltözni. Ez inkább egyéni döntés kérdése. Sokan döntenek úgy, hogy étkezés közben egy strandkendővel vagy törölközővel eltakarják magukat, mert úgy érzik kényelmesebb. Ez teljesen rendben van, és semmi nem tiltja.

Erre is szerettem volna rákérdezni: a kisgyerekek általában még nem foglalkoznak a szemérmességgel, de a tinédzsereknél ez már más kérdés. Manapság sokan úgy gondolják, hogy a fiatalokat óvni kell bizonyos hatásoktól. Ti hogyan kezelitek ezt a közösségetekben?

Egyrészt személyes tapasztalatom is van erről, hiszen én magam is Délegyházán nőttem fel. A nyolcvanas években, amikor még nem volt mindenkinél kamerás mobiltelefon, teljesen más volt a helyzet, mint ma.

Manapság sokkal inkább oda kell figyelnünk arra, hogy védjük a gyerekeket – például ha észreveszem, hogy valaki fényképezni próbálja a gyerekeket, azonnal szólok, és ha kell, a rendészet is közbelép. Ez nálunk komoly szabály, a szabályszegőket örökre kitiltjuk a területről.

Másrészt, visszatérve a tinédzserkori kérdéshez: nekem is volt olyan nyaram, amikor nem szívesen vetkőztem, ez a tipikus önmagával küzdő tinédzserkori időszak. A közösség azonban segített átvinni ezen, nem erőltettek semmit. 

Ma is így kezeljük: sok gyerek nálunk nő fel vagy már babakocsival jön, ezért különösen figyelünk rájuk. Senkit sem kényszerítünk arra, hogy levetkőzzön, ha nem akar – a közösségi eseményeken például nyugodtan viselhetnek strandkendőt. Ezek az apró lépések segítik őket abban, hogy idővel természetessé váljon számukra az életforma, és sokan vissza is térnek a teljes naturizmushoz. Akinek ez nem kényelmes, az pedig egyszerűen nem jár hozzánk.

Valószínűleg az is fontos, hogy aki itt nő fel vagy hozza a gyerekét, annak a test látványa – akár az idősödő test, akár a különböző formák – egy idő után teljesen természetessé válik, nem?

Pontosan. Az első pillanatban lehet furcsa vagy érdekes az intim testrészek látványa, de nagyon gyorsan megszokottá válik, és teljesen természetessé. Ez az, amit mi képviselünk: az elfogadást és a természetes testkultúrát. De visszatérve a kérdésedre, hogy hogyan hat mindez az emberekre: az, hogy valaki kisgyerekként vagy felnőttként találkozik a naturizmussal, nagyon más élmény. Az én lányom például 2 éves volt, amikor először vittük naturista helyre – előtte a Covid miatt nem volt rá lehetőségünk. Én is aggódtam egy kicsit, mert bölcsődébe járt, és féltem, hogy mit fog mondani a többieknek. Megkérdeztem az anyukámat, aki azt mondta, velem ugyanez volt a helyzet, amikor háromévesen naturista helyre vittek. Soha nem beszéltem erről, mert számomra annyira természetes volt.

Az én lányom is így van ezzel: ha mesél, nem említi, hogy mindenki ruhátlan volt, mert számára ez annyira természetes, hogy nem is tartja említésre méltónak a sok más élmény mellett.

Soha nem tett megjegyzést arról, ha például idős embereket látott, egyszerűen nem figyeli meg őket. Ez ugyanolyan természetes számára, mint a ruhás világ.

A 80-as, 90-es években a normál balatoni strandokon még gyakran lehetett látni, hogy a kisgyerekekre nem adtak fürdőruhát, a kislányok sima bugyiban fürödtek, a nők pedig bikinifelső nélkül napoztak. Nem tudom, ez csak az én észrevételem, vagy te is úgy látod, hogy ma prűdebbek és zárkózottabbak vagyunk, mint korábban?

Igen, valóban zárkózottabbak és prűdebbek vagyunk, viszont annál nagyobb az áttörés, amikor valaki mégis megteszi az első lépést. Én például sosem titkoltam, hogy Délegyházára járunk pihenni, minden ismerősöm és barátom tud erről, de senkit nem hívtunk, mert úgy gondoljuk, ezt nem lehet erőltetni. Ha valaki maga szeretne ellátogatni és kipróbálni, szívesen fogadjuk. Van egy jó példám is: a legjobb barátnőm, akiről biztos voltam, hogy soha nem fog naturista helyre jönni, ma már rendszeres látogatónk, mert megtapasztalta, hogy ott mindenki más, és senki sem tökéletes.

Azt gondolom, hogy nagyon sokat számít az is, hogy a mai fiatalok már az internet világában nőnek fel, ahol rengeteg filterezett, idealizált kép jelenik meg. Nem látják a valóságot, nem látják az apró tökéletlenségeket, mint a megereszkedett bőr, sebhelyek vagy műtéti hegek, amelyeket sokan szégyellnek. Ehelyett a tökéletesség árad mindenhol: a közösségi médiából, a tévéből, a Facebookról, az internetről. Ez nagyon rossz hatással van a személyiségfejlődésre, és emiatt sok fiatalnak nehéz a saját testképével megbarátkozni, önértékelési problémák, testképzavarok alakulnak ki, amiből szerintem soha nem volt annyi, mint ma a tizen-, huszonévesek, illetve a harminc körüliek között.

A naturisták körében gyakran beszélnek arról, hogy mennyire fontos az önelfogadás. Te hogyan látod, valóban szabadosabb életmódot élnek-e, vagy inkább egy elfogadóbb, önazonosabb hozzáállás jellemzi őket?

A tagjaink között legnagyobb részben házaspárok és családok vannak, akik gyerekeikkel együtt járnak hozzánk. Ezek nagyon régi, több évtizedes házasságok és párkapcsolatok. Ha erre a kérdésre válaszolok, akkor azt mondanám, hogy semmiképpen nem szabadosak. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy pont azért, mert elfogadják magukat és jól érzik magukat a bőrükben, sokkal nagyobb örömmel élik meg a saját szexualitásukat, mint egy szorongó, önértékelési vagy testképzavaros nő vagy férfi.

Hogy áll mostanság a naturizmus népszerűsége Magyarországon? Többen járnak naturista strandra, vagy éppen kevesebben? Mennyi ilyen strand van most itthon?

Én elsősorban a szervezett naturista fürdőhelyekről tudok mesélni, mert szerintem ezek a legfontosabbak. A Balaton környékén korábban kettő ilyen hely volt: Balatonberényben és Balatonakaliban. Az utóbbit nemrég bezárták, így most a balatonberényi kemping viszi a prímet, és ott főleg külföldi vendégek pihennek naturista környezetben.

Délegyházán és Sziksósfürdőn inkább a magyarok a törzsvendégek. Ezeken a helyeken az elmúlt években volt egy kis megtorpanás, mert a régi naturista generáció, mint például az én szüleim, elöregedett. Mi, a második generáció, akik gyerekként nőttünk fel ebben a közegben, pár éve rájöttünk, hogy tenni kell azért, hogy a közösség ne tűnjön el. Ezért próbálunk nyitni a fiatalok és a külföldiek felé, bár a fiatalok között még van egy kis zárkózottság.

Viszont akik egyszer megismerik a helyet, azok jó eséllyel visszatérnek. Ezt mutatja az is, hogy a közösségi média követőink száma az elmúlt évben majdnem megduplázódott, és egyre több külföldi is figyel minket.

Nagyon bízom benne, hogy ez a növekedés folytatódik, mert a nevünkben is ott van, hogy mi Délegyházán egy szabadidőközpont is vagyunk, és szeretnénk ezt az egészséges, aktív életmódot, a testmozgást és a pozitív testkultúrát minél több emberhez eljuttatni. Egyre több fiatal csatlakozik hozzánk, ami nagyon jó jel, és remélem, egyre többen lesznek még.

Szóval nem csak strandként üzemeltek?! Milyen extra programok vagy szolgáltatások vannak nálatok, amik máshol nincsenek?

Az egyesületünk tulajdonképpen a délegyházi V-ös tó köré épült, nem vagyunk strand. Vannak kialakított fürdőhelyek, de nem csak fürdőzésről szól a dolog. Van egy csomó rendezvényünk is. Rendszeresen szervezünk például gyereknapot, sportnapot, augusztus 20-i programokat, és nem feledkezünk meg a közösségi munkáról sem. Mivel közhasznú szervezet vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy tegyünk is a környezetért, ezért gyakran szervezünk szemétszedést, akár az utak mentén is. Részt veszünk a „10 millió fa” programban is, és nem csak az egyesület tagjait hívjuk erre, hanem bárkit, aki szívesen jön segíteni.

Az egész szabadidőpark májustól szeptember-októberig tart nyitva, de a szezonon kívül is rendezünk programokat, főleg azért, hogy építsük a közösséget. Idén például szaunaprogramokat is indítottunk, amit szeretnénk a hidegebb hónapokban is elérhetővé tenni. Új még a jóga lehetőség, ami reményeink szerint rendszeres lesz a jövőben.

A sportnapunkat idén augusztus 16-án tartjuk, és ott 8-9 különböző sportágat mutatunk be. Minden önkéntes alapon működik: van, aki tollasozik a résztvevőkkel, mások SUP-oznak vagy kosaraznak velük. Ez nem egyszeri buli, hanem folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél többféle szabadidős lehetőséget kínáljunk. Szóval nálunk nem csak a fürdés a lényeg, hanem minden, ami kikapcsol és feltölt, ami a testi-lelki egészség szempontjából fontos.

Itt is vannak komoly szabályok: a ruhátlan jelenlétet például kifejezetten előírják a tavon

Ezek a programjaitok is mind ruhátlanul zajlanak? Tudom, talán furcsa kérdés, de érdekelne.

Nálunk alapvetően már a bejáratnál ki van írva, hogy itt bizony ruhátlanul kell tartózkodni. Ez természetesen időjárásfüggő, de amikor jó az idő, ez kötelező. Ugyanakkor bizonyos sporttevékenységeknél, például futás közben kényelmetlen és egészségtelen lehet teljesen ruhátlanul mozogni, így ott megengedett a sportruházat viselése. Például csónakázás közben feltétlenül meztelennek kell lenni, és ezt azért is tartjuk fontosnak, hogy megvédjük a közösséget, nehogy olyan ember érkezzen, aki nem a naturista életforma tiszta szándékával van itt. Így a ruhátlan jelenlétet kifejezetten előírjuk a tavon.

Hány tagotok van jelenleg?

Az egyesületnek jelenleg nagyjából 220-230 teljes jogú tagja van. Ehhez jön még a családjuk is. Emellett vannak napi és kempingvendégeink is, akik faházban, apartmanban szállnak meg, vagy sátraznak, illetve lakóautóval érkeznek. Pár éve vezettünk be egy regisztrációs kártyát, ami a látogatók biztonságát szolgálja: aki belép, kiváltja ezt a kártyát, megad néhány alapadatot, és így bármikor megvásárolhatja a belépőket. Ennek a kártyának a száma már meghaladja a 7000-et, tehát jelentős a látogatói kör, amelyben egyaránt vannak belföldi és külföldi vendégek.

Bár a közösségünk az elmúlt évtizedekben – a '70-es, '80-as évektől – valamelyest összement, szerintem nincs minden veszve. Hiszek abban, hogy a szemléletformálás és a közösség bemutatása révén egyre többen megismernek és elfogadnak minket, és ez egy nagyon pozitív dolog.

Az ország egész területéről, illetve külföldről is jönnek hozzátok?

Igen, abszolút. Egyre szélesebb a nemzetközi érdeklődés is, vendégeink érkeznek Lengyelországból, Hollandiából, Svájcból, Romániából, Szlovákiából, Szerbiából, Belgiumból. Nagyon örömteli látni, hogy egyre nagyobb és sokszínűbb közösség épül ki nálunk.

Végezetül még nem elhagyagolható kérdés, árban hogyan viszonyul a naturista strand a hagyományos fürdőhelyekhez? Drágább, vagy inkább hasonló kategória?

Szerintem inkább átlagos árkategóriáról beszélhetünk. Például nálunk egy főszezoni napi belépő 2500 forint, ami szerintem nem kiemelkedően magas. A 26 éven aluliaknak ingyenes a belépés. Én személy szerint ritkán járok strandra, de gondolom neked ez az ár ismerős lehet. Nem mondanám drágábbnak a naturista strandot a többihez képest. 

Mi arra törekszünk, hogy a természetközeliséget megőrizzük, ezért nem szeretnénk túlságosan kiépítetté válni. Például nincsenek aszfaltos utak a területen, ami néha kellemetlen, mert poros, de ezt igyekszünk locsolással és kavicsozással kezelni. Délegyházán nagyon vadregényes a környezet, pont ezért kedvelik sokan. Itt tényleg teljesen természetközeli az élmény, és ezt nagyra értékelik a családok is, akik kisgyerekekkel érkeznek. Őket például játszótérrel várjuk.