2 °C Budapest

A magyar plázák titkai: ki vásárol valójában?

Pénzcentrum
2012. szeptember 3. 05:13

Egy friss kutatás szerint átlagosan 64 percnyi időt tölt egy látogató egy-egy magyarországi plázában. A bevásárlóközpontok látogatóinak ugyan nagyobb arányát adják a nők, mint a férfiak, ám jelentősek a különbségek az egyes házak között. Az ideális bevásárlóközpont három legfontosabb ismérve a különböző árszínvonalú üzletek jelenléte, a közelség/ könnyű megközelíthetőség és a hosszú nyitva tartás.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A GfK Hungária Bevásárlóközpontok tanulmánya szerint a bevásárlóközpontok kedvelt bevásárlási helynek számítanak, a hazai vásárlók 43 százaléka említette valamely plázát - azaz nagy alapterületű bevásárlóközpontot, ahol az épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul, illetve jellemzően valamilyen szórakozási lehetőséget is nyújt - mint kedvelt bevásárlási helyszínét. Ezek a bevásárlóhelyek elsősorban az aktívan dolgozók körében népszerűek, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál - a Pest megyei lakosok például legnagyobb arányban (41 százalék) ezeket látogatják.

A kutatóintézet által vizsgált 19 bevásárlóközpont látogatóinak 57 százalékát adják a nők és 43 százalékát a férfiak. Az egyes helyszínek között vannak természetesen különbségek. Van például olyan pláza, ahol a férfivevők aránya a 60 százalékot is megközelíti, míg a legalacsonyabb érték 30 százalékhoz közelít.

Az ideális bevásárlóközpont három legfontosabb ismérve a különböző árszínvonalú üzletek jelenléte, a közelség/ könnyű megközelíthetőség és a hosszú nyitva tartás. Korábbi kutatások alátámasztják, hogy azokon a településeken, ahol több, közel azonos színvonalú pláza is működik, az emberek többsége a lakó- vagy munkahelyéhez legközelebb esőt látogatja leggyakrabban - ez alól kivételt jelenthet például egy újonnan nyíló bevásárlóközpont, ahová a kíváncsiság és a nyitási akciók miatt hajlandóak többet utazni a vásárlók.


A látogatók közel 80 százaléka nem utazik 30 percnél többet, hogy meglátogasson egy bevásárlóközpontot, ez alól csak néhány kivétel van: vagy néhány nagy alapterületű, de egyedi attrakcióval is rendelkező fővárosi helyszín, vagy néhány regionális központként is funkcionáló vidéki központ. Azok a helyszínek, ahová többet utaznak a vásárlók nagyobb arányban számíthatnak arra, hogy a látogatóból vásárló is lesz.

Az összes látogató egyharmada jellemzően csak nézelődni érkezett, és ők jellemzően pénzköltés nélkül is távoznak. Azok, azonban, akik vásárlás után távoztak, átlagosan kicsivel több, mint 7000 forintot költöttek el. A költéseket tekintve országosan igen nagy eltérések vannak, hiszen vannak olyan vidéki plázák, ahol átlagosan 3000 forint körül költenek a vásárlók, míg néhány fővárosi helyszínen ez az összeg meghaladja a 10000 forintot is.

A leggyakoribb plázalátogatók a 15-34 évesek, a magasan kvalifikáltak és nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a városi lakosok. E csoportoknak azonban igen eltérő igényeik vannak. Míg a tinédzserek és a huszonévesek elsősorban a szórakozást keresik, vagy ismerőseikkel találkoznak, 30 év felett a vásárlás elintézése lesz a fő szempont. Itt érdemes megemlíteni a szolgáltatások igénybevételét is, hiszen a látogatók 10 százaléka kimondottan azzal a céllal érkezik egy bevásárlóközpontba, hogy banki, postai, közüzemi ügyeit elintézze.

Egy-egy látogatás átlagos időtartama országosan 64 perc, de természetesen itt sem beszélhetünk egységes trendekről. A kisebb alapterületű, kevesebb látnivalót kínáló helyszíneken egy átlagos látogatás fél óráig tart, míg a legnagyobb alapterületű és széles választékkal bíró házakban átlagosan akár 100 percet is eltöltenek a látogatók. A látogatás hossza összefüggésben van a látogatás céljával: aki elsősorban ügyet intézni vagy vásárlási céllal tér be, sokkal kevesebb időt tölt el egy plázában, mint a szórakozni érkező fiatalok vagy az egy-egy attrakcióra betérő gyerekes családok. Ez utóbbi esetben nem ritkán a két órát is meghaladja a plázában töltött idő.

Sokaknak csak álom a plázában vásárlás

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A fentiekkel némileg ellentmond ugyanakkor, hogy történelmi mélypontját érte el a fogyasztók közérzete egy nemzetközi kutatás szerint, mely a kontinens 12 országában vizsgálta a fogyasztói trendek változását. A magyarok különösen pesszimisták: úgy érzik, anyagiak tekintetében az elmúlt 10 év sem hozott előrelépést.

A felmérésben elsősorban azt vizsgálták, hogyan hatnak az elhúzódó gazdasági válság újabb és újabb hullámai az európai fogyasztók közérzetére. A kutatás elsősorban a középosztály fogyasztási szokásaira koncentráltak, minden országban.

A Cetelem Körkép 2012 eredményeiből kiderül: negyedik éve romlik a vizsgált 12 európai ország fogyasztóinak közérzete. A hangulati index soha nem tapasztalt mélységbe zuhant, a megkérdezettek átlagosan 3,8 pontra értékelték saját országuk helyzetét az 1-től 10-ig terjedő skálán. A vizsgált országok döntő többsége - köztük Magyarország - fogyasztói úgy érzik, helyzetük romlott az előző évhez képest. Bár akadnak üdítő kivételek - a bizakodó Németország és Románia - Európát továbbra is pesszimizmus uralja: a magyaroknál (2,7) már csak a portugálok borúlátóbbak.

A hazai fogyasztók nemcsak jelenlegi helyzetüket látják kilátástalannak: úgy érzik, anyagiak tekintetében az elmúlt 10 év sem hozott előrelépést. A Cetelem Körkép által vizsgált országok közül Magyarország negatív értelemben tűnik ki, hiszen hazánkban 100-ból 79 válaszadó vélekedik úgy, hogy anyagi helyzete romlott az elmúlt 10 év során. A kutatás eredményei szerint ugyanakkor nem csak arról van szó, hogy Magyarországon hagyományosan szeretnek panaszkodni a fogyasztók, a háttérben a reáljövedelmek csökkenése is áll.

A körkép szerint míg Európában a családok harmada havonta jár étterembe, a magyarok 6 százaléka teheti/teszi meg mindezt - hasonló a különbség aránya a kultúra, szórakozás területén is. A családok spórolnak az utazáson, nyaraláson, de növekszik a használt termékek vásárlásának, az otthoni barkácsolásnak, újrahasznosításnak aránya is.

Pozitívumként kiemelhető ugyanakkor, hogy az általános európai tendenciát követve Magyarországon 13-ról 20 százalékra ugrott a megtakarításokat előnyben részesítők aránya - ezzel együtt még mindig a kontinens sereghajtói közé tartozunk ebben a vonatkozásban is.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 28. csütörtök
Simon, Szimonetta
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 27. 20:59