Mire költjük a pénzünket? A statisztika mindent lát!

2010. szeptember 6. 05:20

Lakásfenntartásra, élelmiszerre, ruházkodásra, szórakozásra és még sorolhatnánk a főbb kiadási tételeket, amire pénzünket költjük. A KSH statisztikái alapján azonban nem kell találgatásokba bocsátkoznunk, hogy melyik tétel viszi el a legtöbb pénzt, minden számszerűen kimutatható. Lássuk, hogyan változtak öt év alatt fogyasztási szokásaink!

A budapesti háztartások fogyasztásának vizsgálatához a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási, költségvetési és életkörülmény adatfelvétele biztosítja az alapinformációkat. A felvételben 2008-ban közel 8 ezer magánháztartás vett részt, melyek a háztartási naplók vezetésével részletes betekintést engedtek fogyasztási szokásaikba, azaz abba, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásaikat (jövedelmüket, megtakarításaikat, vagyontárgyak értékesítéséből, kárpótlási jegy hasznosításából, valamint hitelfelvételből származó bevételeiket, illetve más háztartásoktól pénzben vagy természetben kapott ajándékaikat) pontosan mire is költik, milyen kiadásaik fedezésére használják fel.

A legfrissebb, 2008. évi adatok alapján a budapesti háztartások egy főre jutó összes fogyasztási kiadása mintegy 1 millió Ft volt, folyó áron 249 ezer forinttal több, mint az országban átlagosan és 275 ezer forinttal több, mint öt évvel korábban.


A budapesti háztartások kiadásainak értéke folyó áron a 2004 és 2008 között eltelt időszakban 38%-kal növekedett, azonban a fogyasztói árak 32%-os emelkedése miatt a volumenbővülés ennél lényegesen szerényebb, mindössze 4,8% volt.

Mire költjük pénzünket?

A főbb kiadáscsoportok közé mind 2008-ban, mind pedig öt évvel korábban a lakásfenntartás, háztartási energia, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, a közlekedés és a kultúra, szórakozás tartozott, melyek az időszak végén együttesen az összes kiadás több mint hattizedét adták.

Egészségügyre és a vendéglátás és szálláshely szolgáltatásra azonban 2008-ban már többet költöttünk, mint 2003-ban, továbbá élelmiszerek és alkoholmentes italok helyett 2004-től kezdve a lakásfenntartás, háztartási energia finanszírozása jelentette a legnagyobb kiadási tételt.


Átrendeződött a kultúrára, illetve a közlekedésre fordított összegek nagyságrendi sorrendje is: az időszak elején a fővárosiak többet költöttek kultúrára és szórakozásra, mint közlekedésre, a végére ez megfordult.

Egyre kevesebb jut öltözködésre!

A fővárosiak és a vidékiek fogyasztási szerkezete némileg eltér egymástól: a budapestiek a vizsgált időszakban arányaiban többet költöttek lakásfenntartásra és háztartási energiára, továbbá művelődésre, szórakozásra, kikapcsolódásra, illetve életkörülményeik javítására, azaz a létfenntartáshoz nem feltétlenül szükséges termékekre, szolgáltatásokra is forrásaik nagyobb hányadát költik, mint a vidékiek.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Élelmiszerfogyasztásban is eltér a fővárosiak és a vidékiek kiadási szerkezete: míg a Budapesten élők lényegesen kevesebb cereáliát, tojást és húsfélét fogyasztanak, addig halból és halkonzervből, joghurtból, kefírből, tejfölből, tejkonzervből, tejporból, sajtból, túróból, gyümölcsből, ásványvízből és gyümölcslevekből több fogy a fővárosban.

A lakhatással kapcsolatos kiadások folyó értéke 2003 és 2008 között 65%-kal növekedett, ami jórészt az átlagosan 57 százalékos áremelkedésnek köszönhető, és csak kisebb részben a megnövekedett fogyasztásnak. A legjelentősebb volumenbővülés az elektromos energia esetében volt megfigyelhető (15%), annak ellenére, hogy az áram az elmúlt öt évben 60%-kal drágult. Magyarázat lehet erre, hogy a háztartásokban egyre több az elektromos energiával működő tartós fogyasztási cikk, és mind több lakásban található légkondicionáló és elektromos főzőberendezés.

Eközben élelmiszerre és alkoholmentes italokra összegszerűen ugyan többet költöttünk az időszak végén, azonban mennyiségét tekintve kevesebbet vásároltunk belőlük. Ebben az áremelkedés mellett szerepet játszottak a háztartások életmódjában, illetve a saját termelésű és vásárolt élelmiszerek összfogyasztáson belüli arányában bekövetkezett változások, valamint a korszerűbb táplálkozásra való törekvés.

Ami a vendéglátásra és szálláshely szolgáltatásra illeti 2003-tól 2008-ig tartó időszakban 11%-kal többet költöttünk, köszönhetően elsősorban munkáltatók által a cafetéria keretből adható étkezési utalványoknak, valamint üdülési csekknek.


Némileg meglepő módon, de a vizsgált időszakban, főleg 2006 után folyamatosan csökkent az öltözködésre fordított összeg nagysága a fővárosi háztartások körében, amely mind a ruházati cikkeket, mind pedig a lábbeliket egyformán érintette.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
EZT OLVASTAD MÁR?