EU bővítés: kik csatlakozhatnak legközelebb?

A jelenlegi tervek szerint legalább öt ország csatlakozhat 2014-ig az EU-hoz. Horvátországgal akár már jövőre befejeződhetnek a csatlakozási tárgyalások, ami azt jelenti, hogy 2011-ben már teljes jogú tagja lehet az Uniónak. Ezzel szemben a válság által keményen sújtott, erősen eladósodott Izland jóval messzebb áll még a céldátumtól.

A csütörtök-pénteken zajló találkozón Macedónia csatlakozási tárgyalásainak kezdő dátumát is kitűzhetik a vezetők. Ezt a görög kormány már egy ideje próbálja megakadályozni, az 1991 óta tartó névvita miatt, mivel egy észak-görögországi tartományt is Makedóniának hívnak, így a görögök attól tartanak, hogy ezzel a macedónok burkolt területi követelést támasztnak a tartomány felé. Emiatt nem vették fel egyébként az országot 2008-ban a NATO-ba. Most azonban elég valószínűtlen, hogy jelentősen el tudnák odázni a tárgyalások megkezdését.

Szerbiával szintén rendeződhetnek a sorok, amennyiben sikerül a héten megállapodniuk az Unió és Szerbia közötti interim (kereskedelmi) megállapodás életbe lépéséről, amely az uniós tagsághoz vezető út egyik lépéseként értelmezhető. Ezek után akár már hivatalosan is kérelmezheti Belgrád felvételét az Európai Unióba.

A szomszédos Montenegróban ugyan a jogállamiság megerősítését még mindig kifogásolja az EU, azonban a legutóbbi parlamenti választások szinte minden nemzetközi előírásnak megfeleltek, így már Montenegró sem áll messze a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől.

Egyes vezetők azonban még gyorsabb bővítésről álmodnak, például Görögország új szocialista miniszterelnöke, Georgios Papandreou, vagy olasz kollegája, Silvio Berlusconi, teljes Nyugat-Balkán csatlakozását szeretnék 2014-ig lezavarni, Bosznia-Hercegovinával, és Albániával együtt. Szerintük ugyanis ez az egyedüli módja annak, hogy megelőzzék az etnikai feszültségek elfajulását a régióban.

Persze jó néhány, már bent lévő országnak igen drága lenne a bővítés: a nettó befizető országoknak - akik többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kapnak onnan - például Németországnak jelentősen növelnie kellene ugyanis éves befizetését.

A Bizottság által idén októberben elfogadott bővítési stratégiában ugyan már kedvezően nyilatkoztak Törökország helyzetéről az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság terén tett erőfeszítések láttán, Ankara azonban úgy fest, már lemondott egy közeli csatlakozási céldátumról. Legutóbb az amerikai Newsweek-nek adott interjújában a török külügyminiszter, Ahmet Davutoglu azt mondta, 2023 tűnik reálisnak.

A bővítés kérdései mellett egyéb témákat is tárgyalnak a héten Brüsszelben. Ide tartozik a koppenhágai klímakonferencia, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, valamint az uniós bel- és igazságügyi együttműködésnek évekre keretet adó úgynevezett stockholmi program megtárgyalása, érdemi döntések azonban nem várhatók a két napos találkozótól.