Volt UPC, nincs UPC: 40 millióba került...

Az NHH 2007 novemberében meghozott elsőfokú határozata ellen a UPC fellebbezést nyújtott be az NHH tanácsának elnökéhez, a most lezárult másodfokú eljárás azonban ezt elutasította. A hatóság a fogyasztók érdekeit jelentősen sértő lépés körülményeinek kivizsgálására, több előfizetői beadvány alapján indított eljárást a UPC ellen.

A UPC az érintett területeken egy másik szolgáltató hálózatán nyújtotta szolgáltatásait a két cég közötti szerződés alapján. A szerződést a hálózat tulajdonosa 2006 végén felmondta. A UPC és a hálózat tulajdonosa között a szerződésben foglalt elővásárlási jog alapján a felmondási időszak alatt folyamatos egyeztetések folytak a hálózat megvásárlásával kapcsolatban, azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre és 2007 tavaszán a hálózat tulajdonosát egy harmadik szolgáltató megvette. Az adásvételt követően a hálózat új tulajdonosa 2007. május 29-én a UPC további szolgáltatási lehetőségét megszüntette és az előfizetők átmenetileg szolgáltatás nélkül maradtak.

A UPC a kellő időben, még a szolgáltatás megszűnése előtt elmulasztotta tájékoztatni az érintett előfizetőket a lehetséges változásokról, így a szolgáltatások megszűnése és a szolgáltatóváltás az előfizetőket váratlanul érte. Az előfizetők megbízható és naprakész információk hiányában nem voltak abban a helyzetben, hogy szabadon választhassanak az elérhető hírközlési szolgáltatók és szolgáltatások között. A szolgáltatóváltás miatt a VoIP telefonszolgáltatás kapcsán felmerülő számhordozási igények teljesítését a UPC megtagadta, így megsértette a számhordozás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket is.

A UPC szolgáltatásai megszűnésével kapcsolatban tanúsított magatartása, és a számhordozási igények megtagadása miatt a hatóság elsőfokon 40 millió forintos bírságot szabott ki és egyben felhívta a szolgáltatót a számhordozási igények teljesítésére. A számhordozási követelményeknek ezt követően a UPC eleget tett.

A bírság összegének meghatározásakor az NHH figyelembe vette, hogy a UPC meghatározó szereplője a hírközlési ágazatnak, így a jogsértés piacra gyakorolt hatása jelentős. A hírközlési piac liberalizálásának fontos célja, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokában az elektronikus hírközlési piac valamennyi szegmensében korlátozások nélkül választhassanak a számukra legkedvezőbb ajánlatot kínáló szolgáltatások között.