Miből mennyi? - a Gyurcsány-csomag számokban

jövőre 5% körülre, 2008-ra 3-3.5%-ra csökken majd a kormány tervei szerint. Az infláció jövőre 5% körülre emelkedhet, a gazdasági növekedés 2.5% körülre lassulhat. Az átláthatóság érdekében a terjedelmes programban megfogalmazott intézkedéseket, azok kormány által becsült hatásait táblázatos formában foglaljuk össze (amelyeket lehet) az egyes évekre, külön bontva a bevételnövelő, illetve a kiadáscsökkentő döntéseket.

Néhány megállapítás előljáróban:

- az idei évi kiigazító lépések inkább a bevételnövelés felé hajlanak, ugyanis a bevételek növekedése a tervek szerint 207, míg a kiadáscsökkentés 150-170 mrd-ot jelentene (az ígéret szerint fele-fele arányban lett volna bevételnövelés és kiadáscsökkentés)

- a jövő évre ígért egyensúlyjavító hatás az ígéret szerint több mint 1000 milliárd forint, de nem hangzott el, hogy ez lényegesen több lehet. Összegzésünk szerint csak a bevételnövelő intézkedések közel 1200 milliárdot tennének ki úgy, hogy Gyurcsány jelzése szerint ez csak a jövő évi csomag 60%-át jelenti. Látható tehát, hogy bevételi oldalról igen "túlbiztosított" a csomag. Gond, hogy a jövő évi kiadáscsökkentő lépések közül csak maximum 100 milliárd forint körvonalazódik egyelőre.

- A hiányzó összeg egy része a következőkből származhat: tudomásunk szerint a hét végén elhangzott, hogy a következő két évben bér- és kiadásbefagyasztás várható a közszférában (ez egyelőre elég homályos jelzés)

- Az eddigi bejelentések között nem esett szó a sokat emlegetett egészségügyi, oktatásügyi reformokról (illetve azok költségvetési hatásairól), nem hallottunk pl. a vizitdíjról és az utólagos tandíjról. Információink szerint nincs még döntés, de jó esély van a vizitdíjra és a receptfelírási díjra is.

Az alábbi két táblázatban külön foglaljuk össze a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket, néhány fontos megjegyzést fűzve azokhoz.

A gázár-kérdésben érdemesnek tartjuk külön felhívni a figyelmet arra, hogy három irányból is az árak jelentős emelkedésére lehet számítani (ez összemosódik egyéb hírforrásokban). Egyrészt a hatósági áremelés következtében (világpiaci árszint közelítése, első emelés 30% körüli, augusztusban várható), másrészt a szeptemberi ÁFA-emelés miatt. Harmadrészt amiatt, hogy a kormány már az idén hozzányúl a támogatási rendszerhez, mintegy 40 milliárd forintot igyekszik megtakarítani (azaz kisebb lesz a kapott támogatás várhatóan a több mint 3000 m3 éves fogyasztással rendelkezőknek, így önmagában emiatt is emelkedik az ár).

Amint a bevezetőben már jeleztük, egyelőre a 2007-es kiadáscsökkentő intézkedések kevésbé jól körülhatároltak (lásd a következő oldalon az ismert tényezőket), így "csak" a bevételnövelő lépéseket foglaljuk össze.

*: 2007-től vagyonosodási vizsgálat évente 10 000 adózónál, melynek során az adóelévülés 5+1 évén belül összevetik az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével. Különösen kedvező szabályok mellett lehetőség lesz a korábban be nem fizetett adó önellenőrzéssel történő bevallására. Azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenőrzés lehetőségével, egyrészt mentesülnek nem csupán a bírság, de az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, másrészt az adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Remélt bevétel több tízmilliárd forint.

**: Sok vállalkozás indokolatlanul magas házipénztár összeget mutat ki papíron, 2007-től 20%-os fizetési kötelezettség terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az üzletileg indokolt összegen felüli részét. Azok, akik az adó bevezetése előtt a házipénztár állományt az üzletileg indokolt szintre akarják csökkenteni, ezt kedvezményes, 10%-os adó és részletfizetés lehetősége mellett tehetik meg.

Az alábbiakban azokat az intézkedés-terveket foglaljuk össze, amelyek a programban már nevesítésre kerültek. Főként a kiadáscsökkentő lépések között több olyan is van, amelyeknél nem világos, hogy milyen időtáv alatt realizálódhat.

Bevételnövelő

1.) Minisztériumi épületek értékesítése: kb. 75 milliárd forint folyhat be.

2.) Ingatlanadó bevezetése: 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanok után kerül bevezetésre, amit a vagyon nagysága szerint differenciáltan kell fizetni (nem a panelokról, vidéki házakról van szó), az értékhatár több 10 millió (várhatóan 30 millió) forint lehet.

Kiadáscsökkentő:

1.) "2008-ban 30-50 milliárd forintnál nem szabd többet elkölteni gázártámogatásra" - mondta szombaton Gyurcsány. Idén 160 milliárd forintra korlátozzák a támogatást, mely jövőre és 2008-ban kb.50-60 milliárdos megtakarítást hozhat.

2.) Minisztériumok igazgatási költsége: 2006-ban 80 mrd Ft, ami 2007-ben 15 milliárddal, 2008-ban további 5 milliárddal csökkenhet.

3.) Új kormányzati negyed kerül kialakításra, így a minisztériumok által használt irodaterület nettó 350 ezer m2-ről 160 ezer m2-re csökken. A minisztériumok mai évi üzemeltetési költsége 5 milliárd forint, az új ingatlan piaci bérleti díja az üzemeltetés költségével együtt 6.5-7 milliárd forintra tehető. Az értékesítés bevételéből származó évenkénti kamat mintegy fele folyamatosan fedezi a két díj közötti különbözetet.

4.) Több mint 192 megyei szervezet kerül regionális átszervezésre. 2008-ra 4 400 fővel csökken az e szervezetekben dolgozók létszáma, 15 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek.

5.) Összesen 119 hasonló feladatot ellátó intézmény kerül összevonásra. 2008-ra 4000 fővel csökken az összevonásra kerülő szervezetekben dolgozók létszáma, 10 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek.

6.) 32 olyan intézmény van, amelyik feladatai indokolatlansága miatt megszűnik. 2008-ra 4100 fővel csökken az itt foglalkoztatottak létszáma, 12 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek.

7.) Regionális önkormányzatok kialakítása, feladataik regionális szintre koncentrálása 11-13 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne, az intézményeik átszervezése pedig további érdemi megtakarítást hozhat.

8.) A kistérségi társulás kötelező előírásával több tízmilliárd forint megtakarítást lehetne elérni.

9.) A kormány kezdeményezi, hogy a jövőben az 1000 fő alatti településeken ne működhessenek önálló polgármesteri hivatalok és legyen kötelező körjegyzőséghez csatlakozniuk. Körjegyzőség esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább 2 milliárd forint.

10.) Helyi önkormányzatok is 5%-kal csökkentsék igazgatási költségeiket, ez 20-25 milliárd forint megtakarítást eredményezhet.

11.) Csökkentendő helyi önkormányzati képviselői létszám és/vagy tiszteletdíj, lehetséges megtakarítás 8-10 milliárd forint.