2019. április 21. vasárnap Konrád

Patthelyzet a magyar boltokban: vagy az eladó issza meg a levét, vagy a vásárló


A munkaerőhiány és a minimálbérek kötelező emelése megtornáztatja a boltos vállalkozásokat, hiszen nem csak évről évre, hanem év közben is folyamatosan emelni kell a béreket.

A munkaerőhiány felülről húzza, a minimálbér alulról tolja a bért. És minél kisebb egy bolt, annál kevésbé bírja ezt. A bér pedig ugyanolyan költség, mint a többi, a beszerzett áru, a villany, a szállítás, és természetesen a bevételből kell ezt is kifizetni. Egyszerűen: ezt is a vásárló fizeti meg, az árcédulára írt árban ez is benne van - írja a blokkk.com.

Ha a boltosok keveset adnak, elmegy a dolgozó, ha sokat, odébbáll a vásárló, mert drága lesz a portéka a polcon. És év közben is kénytelenek folyamatosan emelni a béreket a boltos vállalkozások, hiszen a dolgozók rettenetes arányban izegnek-mozognak, vándorolnak boltról-boltra akár pár ezer forintnyi többért is (szakzsargonban nagy a fluktuáció).

A legutóbbi statisztika szerint 2018-ban a boltokban 11 százalékkal emelkedtek a keresetek, ezen belül a fizikai dolgozóké - eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké - 14 százalékkal.

És az átlag mögött persze jókora különbségek is vannak, hiszen például az Aldinál 300 havi bruttó is összejöhetett egy bolti dolgozónál, miközben sok kisboltos csak 200 ezer alatt tudott csak fizetni a dolgozóinak.

Az évközi emelések is 10 százalék felett jártak 2018-ban (2018 elején a 2017 végi keresetekkel fordultak a boltos vállalkozások, emelni pedig nem csak év elején, hanem év közben is kellett. 2018-ban a boltos világ éves bérköltsége túllépte az ezer milliárdos határt, az eddigi adatok alapján.

A bérköltséget két kalapban gyűjti a statisztika. A teljes boltos világ bérköltsége (a teljes vállalkozói kör bérköltségével együtt) az úgynevezett nemzeti számlák GDP-hez kapcsolódó adatai közül olvasható ki, emellett a munkaügyi adatgyűjtésben a négy főnél nagyobb vállalkozói körben is méri a statisztika.
Az előbbi adatkör teljeskörű, utóbbi csak a nagyobb vállalkozásokra terjed ki. A boltos kereskedelemben el is térnek ezek az adatok egymástól, hiszen sok az olyan kisvállalkozás, akik kisebb létszámmal dolgoznak (a boltos világban közel 90 ezer vállalkozás ügyködik, ezen belül az egyboltos vállalkozások száma 70 ezer, ezek számottevő része pedig 5 főnél kisebb).

Végül 2018-ban 1,050 milliárd forintot költöttek bérre és a kapcsolódó bérköltségekre a boltos vállalkozások, ami több lett volna, ha nem csökkentek volna a vállalkozások járulékterhei. Egyébként csak 2018-ban mintegy 60 milliárd forintot spórolhattak meg a boltosok a járulékcsökkentések nyomán.

Egy másik megközelítésben pedig úgy is lehet számolni, hogy a vásárlók egy erősebb hónapnyi - ezer milliárd feletti - költekezéssel még csak a boltos dolgozók bérét fizették meg 2018-ban.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,2 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H (46 000 Ft/hó; THM 8,1%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az Erste (51 352 Ft/hó; THM 11,92 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Cetelem és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk