Egyre többen akarják felvenni ezeket a kedvezményes hiteleket: mire készülnek a magyar cégek?

A K&H az elsők között tette elérhetővé a Széchenyi Kártya Program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásait, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+, a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukciókat.

Egy vállalkozás növekedéséhez, fejlődéséhez a tőke elengedhetetlen, amihez az esetek nagyrészében külső forrás bevonására is szükség van. Az emelkedő kamatkörnyezet, energiaárak és infláció miatt azonban növekednek a finanszírozási költségek is. A kkv-k számára ezért most komoly segítséget jelenthetnek a kiemelt állami támogatással elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ fix, 5 százalékos éves kamat és 0% kezelési költség mellett igényelhető forrásai – hívta fel a Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt vannak az új szuperhitelek: mutatjuk, melyik bankoknál lehet elsőként igényelni

Kiderült, mely a bankoknál igényelhetők elsőként a Széchenyi Kártya Program hitelei.

Beruházás és a likviditás finanszírozása a fő hitelcél

A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint minden negyedik cég tervezi igénybe venni 2023 során a Széchenyi Kártya Program valamelyik hitelét. Legnagyobb arányban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások számolnak vele (39%), de a mikro- és kisvállalkozásoknál is jelentős a hiteligénylésben gondolkodók aránya (27% és 22%).

Az ágazatokat tekintve nincs jelentős különbség a cégek között. Az agráriumban, a kereskedelemben és szolgáltatásban nagyjából minden harmadik, míg az ipari, építőipari vállalkozásoknál minden ötödik cég tervez élni a pénzügyi konstrukcióval idén év végéig

– részletezte az eredményeket a szakértő.

Azok a cégek, akik igénybe akarják venni a hitelt, elsősorban új vagy használt gépet vagy berendezést vásárolnának, illetve a működési költségeiket finanszíroznák vele. Ezt követően kisebb arányban ingatlanvásárlásra (19%), termék vagy technológiafejlesztésre (17%), illetve kapacitásbővítő beruházásra használnák fel (16%).