Hamarosan mindenki az állami rezsicégtől kaphatja gázt

Tovább terjeszkedik az állami rezsicég

A nemzeti közműszolgáltatás lakossági gázpiaci lábának kialakítása az elmúlt hetekben már gőzerővel zajlott, a gázszolgáltatók sorra adták vissza az engedélyeiket, a Főgáz már az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz (ENKSZ) tartozik, hamarosan akár az összes magyarországi lakossági ügyfél az állami rezsicégtől kaphat gázt. A következő lépés az, hogy az ENKSZ az egyetemes áramszolgáltatói piacon is megjelenjen, ezzel kapcsolatban tett fontos bejelentést tegnap a Miniszterelnökség:

• a kormány és az RWE szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2016 januárjáig megveheti az Elmű és az Émász egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletágainak 100 százalékát

•  szintén az MFB megveheti az Elmű és az Émász villamos energia elosztói társaságainak 49-49 százalékát

•  az ENKSZ 2017. január 1-ig megvásárolhatja az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft. 100 százalékos üzletrészét

• a Magyar Villamos Művek (MVM) a jelenlegi 26,15 százalékról 49 százalékra növelheti részesedését a Mátrai Erőművet üzemeltető társaságban
  

Egyre közelebb a nagy cél

Az állam nem titkolt célja az, hogy belátható időn belül a lakossági gáz-, és áramellátást az állami közműcég, az ENKSZ végezze. Ehhez első körben "megfelelő" szabályozói környezetet teremtettek ahhoz, hogy a szolgáltatók sorra dobják be a törölközőt, nagyrészt a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentések miatt az egyetemes szolgáltatás minden hazai szolgáltatónál veszteségessé vált. Mostanra a Főgáz nagyjából 800 ezer ügyfelének már az ENKSZ adja a gázt, és akár már idén a GDF Suez több mint 700 ezer ügyfele is az állami közműcéghez kerülhet, azzal már az ország legnagyobb gázszolgáltatójává válna az ENKSZ. A következő lépés a villamos energetikai láb kialakítása, az Elmű-Émász dealen keresztül az állami közműcég 2,1 millió háztartást, vagyis az összes háztartás közel felét érné el (az E.On-nak közel 2,4 millió, az EdF Démásznak közel 700 ezer ügyfele van).

Mit is venne meg pontosan az állam?

1. Egyetemes szolgáltatói tevékenység: az Elmű és az Émász áramszolgáltatási tevékenységének ez egy fontos pillére, ami érthető módon kell a nemzeti közműszolgáltatónak, ezzel ugyanis gyorsan lehet jelentősebb ügyfélbázist szerezni. Az áramszolgáltatók részéről ugyanakkor az eladás racionális döntés lehet, hiszen a működési környezet a rezsicsökkentés óta különösen kedvezőtlenné vált: az egyetemes szolgáltatói tevékenységen mind a két cég veszteséget realizál (a tavalyi évben együttesen közel 8 milliárd forint veszteséget értek el).

2. Ügyfélszolgálat: logikus módon az egyetemes szolgáltatói ügyfélkör kiszolgálásához kapcsolódó céget is megvenné az állam, ennek tevékenysége többek között a számlázásra, adatfeldolgozásra és más, ezekkel összefüggő egyéb szolgáltatásokra terjed ki.

3. Hálózati tevékenység: az állam az áramszolgáltatók hálózati elosztó cégeiben is részesedést szerezne, ezek a vállalatok biztosítják az áram elosztóhálózatokon való továbbítását a fogyasztókhoz. Ez ugyancsak logikus lépés lehet állami részről a bevásárlásoknál, hiszen növelheti az egyetemes szolgáltatói kör kiszolgálásának biztonságát, az viszont már kérdéses, hogy miért csak kisebbségi részesedéseket vennének meg (49 százalékot mindkét elosztócégben). A hálózati tevékenység mindkét cégnél jelenleg is profitábilis, a legutóbbi lezárt üzleti évben együttesen mintegy 12 milliárd forint eredményt értek el. Az Elmű energia elosztó cégének könyv szerinti értéke (2014. vége) 228 milliárd forint volt, az Émász egységéé pedig 84,5 milliárd forint. A kettő együttesen 312 milliárd forint, ennek a 49 százaléka 153 milliárd forint. Vagyis nagyságrendileg ekkora összeget fizetnének a szóban forgó cégekért, ha könyv szerinti értéken akarnák megvenni.