1 °C Budapest

Nesze neked bérkompenzáció! Össze-vissza számolnak a cégek

Pénzcentrum
2012. május 30. 15:28

Öt hónap eltelt az évből, és még mindig nincs válasz arra a kérdésre, hogyan kell számítani a szociális hozzájárulás adókedvezményét, ha a munkavállaló a tárgyhónapban betegszabadságon, táppénzen, fizetés nélküli szabadságon volt. Mint korábban megírtuk, a március végi törvénymódosításig nem is volt lehetőség arra, hogy az érintett dolgozók után igénybe vehessék a munkáltatók az elvárt béremelés teljesítéséhez kötődő adókedvezményt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Sötétben tapogatóznak a munkáltatók és a szoftverfejlesztők abban a kérdésben, hogyan kell kiszámítani a szociális hozzájárulási adóból (szocho) igénybe vehető kedvezményt azoknál a dolgozóknál, akik az adott hónapban betegszabadságon, táppénzen vagy fizetés nélküli szabadságon voltak. Az adóhatóság ugyan közzétett a honlapján egy összeállítást a gyakran felmerülő kérdésekről, de abból csak az egyébként is evidens válaszokat kaphatják meg a munkáltatók.

Egyetlen pont, a 33. érinti ezt a kérdést, amely így szól: a munkavállaló 2012. január 15-től megbetegedett, s az adott hónapra megillető munkabére 150 000 forintra csökkent. Jár-e utána a kompenzáció a munkáltatónak? A következő választ adta erre a Nemzetgazdasági Minisztérium: akinek betegszabadság miatt az adott hónapra járó bruttó munkabére 190 179 forint alá csökken, annak az esetében jogosult részkedvezményt igénybe venni a munkáltató, amennyiben az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében az elvárt béremelést végrehajtotta. Pontos számítást azonban nem közölt a tárca.

Nehezíti a jogértelmezést a március végi törvénymódosítás, amely kimondta, hogy a szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

Ebből a módosításból vezethető le a Nemzetgazdasági Minisztérium bérkompenzációs szolgálatának interneten keringő állásfoglalása, amely szerint a betegszabadság idejére járó juttatást nem kell figyelembe venni az adókedvezmény kiszámításakor. A betegszabadság ugyanis nem bér, hanem személyi jellegű kifizetés.

Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont mivel a betegszabadságra jutó kifizetés után is meg kell fizetni a szocho-t, az lenne a helyes, ha az adókedvezményt a betegszabadságra eső kifizetéssel növelt adóalapra számítanák.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint a kedvezmény mértéke a 2012. évre 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet a 27 százalékos adóból. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. Ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót lehet visszatartani.

Nézzük meg egy példán keresztül, mi a különbség! A dolgozó havi (bruttó) munkabére 150 ezer forint. Betegállománya miatt havi bére 100 ezer forintra csökken, a betegszabadságra 35 ezer forint személyi jellegű kifizetést kap.

Az adószakértő szerint a betegszabadsággal együtt 135 ezer forint szocho alap után kellene kiszámítani az adókedvezményt, ami így 16 125 - (135 000 - 75 000) x 0,14 = 7 725 forint lenne.

A számviteli törvény szerint viszont a 100 ezer forint munkabér lenne az adókedvezmény alapja, amely így 16 125 - (100 000 - 75 000) x 0,14 = 12 625 forint lenne. Jól látható, hogy az NGM értelmezése szerinti esetben 5 ezer forinttal több adókedvezményt lehet érvényesíteni.

A táppénz esetén sem egyértelmű az adókedvezmény számítása. A betegszabadság és a táppénz közötti lényeges különbség, hogy előbbi után kell, utóbbi után viszont nem kell szocho-t fizetni. Az NGM válasza ebben az esetben is azt sugallja, hogy a 100 ezer forintos munkabér után lehetne az adókdvezményt érvényesíteni, aminek az összege így - hasonlóan a betegszabadságon lévő munkavállalóhoz - 12 625 forint lenne. Angyal József szerint viszont a táppénzen lévő dolgozók esetében az lenne a helyes, ha arányosítással számítanák ki az adókedvezményt a következőképpen: 16 125 - (150 000 - 75 000) x 0,14 x (100/150) = 3 750 forint. Az adószakértő által preferált számítási módot jelenleg hibásnak jelzi a 1208-as nyomtatványt kitöltő program.

A munkáltatók számára jelentős többletkedvezményt biztosító jogértelmezés semmit nem jelent. A későbbi ellenőrzések során az adóhatóság bármikor változtathat az álláspontján, hiszen az NGM által kiadott válaszok semmilyen jogi erővel nem bírnak. Angyal József szerint a jogszabályokból az alacsonyabb összegű adókedvezményeket lehet levezetni.

Hangsúlyozza: megengedhetetlen a jelenlegi jogbizonytalanság. Az interneten megjelent, homályos adóhatósági és minisztériumi értelmezések senkire nem kötelező érvényűek, így egyértelmű törvénymódosításra lenne szükség. Az adószakértő megjegyzi: az adóhatóság törvény szerint köteles lenne érthető tájékoztatást adni az adózók számára a törvények betartásához, ezt azonban nem tette meg.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2022. január 16. vasárnap
Gusztáv
2. hét
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?