Vétlen adózókra is lesújthat a NAV - Te is pórul járhatsz

Pénzcentrum
2012. február 20. 05:24

Retteghetnek az adóhatóságtól az uniós országokba exportálók. A Legfelsőbb Bíróság (új nevén Kúria) egy tavaly novemberi ítéletével lényegében áldását adta arra a gyakorlatra, amelynek révén - piaci szereplők véleménye szerint - sok esetben a csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a gabona-, élőállat-, hús-, húskészítmény nagykereskedők tevékenységét, valamint a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat - derült ki egy múlt heti sajtótájékoztatón, ahol Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese ismertette az idei ellenőrzési irányelveket. A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.

Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.

Gabonában utaznak az áfacsalók

A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett. 

Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók

Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.

A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)

A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.

Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.

A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.

Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.

Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?

Mit mond az Európai Bíróság?

Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban". 

Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.

A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.

Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.

Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?

Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.

Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 27. szombat
Virgil
47. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?