Mit jelent a THM? Ne félj megkérdezni...

Mikrofinanszírozás - a sokrétű fogalom

Gál Péter egyetemi tanár és az MFB Zrt. vezető közgazdásza a mikrofinanszírozást egyfajta "amorf kategóriaként" definiálta, hiszen annak ellenére, hogy a kifejezést egyre többen használják a pénzügyi szférában és a gazdaságpolitikában is, egy rendkívül sokféleképpen értelmezett kategóriáról van szó. A világon a mikrofinanszírozásnak számtalan értelmezése van, ezek közül csupán az egyik a Nobel békedíjas Graamen Bank kezdeményezés mikrohitelezési kategóriája, amely az ottani legszegényebb rétegek felzárkóztatását célozza.

A kis- és középvállalkozások és természetesen a mikrovállalkozások helyzete, s a gazdasági fejlődésben játszott szerepe ellentmondásos, legyen szó fejlett, vagy felzárkózó gazdaságokról. Az elmúlt időszakban olyan feszültségek és egyenlőtlenségek alakultak ki a globalizálódás kapcsán, melyek a korábban kialakult módszerekhez képest más megoldásokat kívánnak. Ezzel párhuzamosan a mikro és kkv-fejlesztési lehetőségek is jelentős mértékben átalakultak.

Gál Péter ismertetése alapján Európában közel 20 millió vállalkozás működik, ebből 19 millió 600 ezer a kkv és 18 millió a mikrovállalat. A foglalkoztatottsághoz 30 százalékkal járulnak hozzá ez utóbbi kategória vállalatai. Itthon a kkv-k átlagos termelékenysége az európai szint 86 százalékát teszi ki.

A mikrovállalkozások hozzáadott értékben való részesedése 36 százalékos. Ennél magasabb részesedésű Görögország 57, Olaszország 47, Portugália 42 százalékkal. A másik oldalt, vagyis a legalacsonyabb részesedést Szlovákia és Németország képviseli 13 és 19 százalékkal. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy ez az arány önmagában még nem fejlettségi kérdés, ugyanis inkább a gazdasági szerkezet határozza meg ezeknek a vállalkozásoknak a gazdaságon belül betöltött szerepét.

Mikrohitel és fejlesztés - még idén jön a tőkeprogram

Dr. Kállay László a gazdasági tárca főosztályvezetője elmondta, a világ több mint 100 országában léteznek mikrohitelező szervezetek, ennek azonban nagyobb volumenű gyakorlata elsősorban a fejlődő országokban alakult ki. A hazai fejlesztési politikában is megjelenik a mikrohitelezés.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) a Jeremie képviseli a mikrohitelezést, miután az Európai Bizottság is észlelte, hogy korábbi programjaiban nem kapott elégséges hangsúlyt a mikrofinanszírozás. A szabályok szerint úgynevezett GAP analízist kell elvégezni azoknak az országoknak, akik be kívánják vezetni a Jeremie-t. A programmal kapcsolatosan a főosztályvezető arról tájékoztatott, hogy a régóta várt harmadik pillér, a kockázati tőkeprogram még az idén elindul.

A magyar elemzés főbb megállapításai rávilágítanak, hogy igen alacsony a bankkapcsolattal rendelkező magyar cégek aránya, ugyanis a hazai vállalkozások mintegy 80 százaléka banki hitel nélkül gazdálkodik, miközben a fejlett EU tagállamokban ez az arány 15-20 százalék. A banki kapcsolattal nem rendelkező cégek nagy része pedig egyáltalán nem számol azzal, hogy a közeljövőben kap bankhitelt. Ennek ellenére a hazai kisvállalkozások külső finanszírozása az utóbbi évek során jelentős mértékben javult, 1999 és 2007 között 460 milliárd forintról közel 3400 milliárd forintra emelkedett a kis- és középvállalkozások banki hitelállománya.

Tovább árnyalja a képet, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel-GDP ráta 25,7%, a régi tagállamok átlaga közel 45%. A különbség Kállay szerint nem drámai, de jelentős, ami pedig azt jelenti, hogy létezik piaci elégtelenség. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mikrohitelezés növekedésének tempója ugyanakkor korlátozott, hiszen nem lehet túl magas az eladósodottság.

Erdei Zsuzsa a Budapest Bank Nyrt. mikrovállalkozási üzletágának termékfejlesztési vezetője ismertette, milyen forrásszerzési lehetőségei vannak a mikrovállalkozásoknak. A legjellemzőbb forma az önerő, vagyis a megtermelt nyereség visszaforgatása, de előfordul a tulajdonosi hitel is. A pályázatok a mikrovállalkozások számára csupán limitált lehetőséget biztosítanak, emellett megjelennek még a banki hitelek, illetve a mikrohitel programok is.

Igen limitáltak a lehetőségei a mikrovállalkozások között is a kezdő vagy start-up cégeknek, számukra leginkább a lakossági hitelek állnak rendelkezésre. A banki vállalkozói ügyfelek következő szegmense a stagnáló cégeké, ők azok, akik nem mutatnak évről évre növekedést. Felmerülhet a kérdés, hogy ezeknek a vállalkozásoknak egyáltalán miért van szüksége hitelre? Erdei szerint azért, hogy életben maradhassanak. A harmadik, a bankok által legkedveltebb szegmenst a fejlődő cégek jelentik, azonban az arányuk 10 százalék alatti.

Júniusban érkezik a Széchenyi Kártya 2!

Erdei ismertette, hogy egy kkv elsősorban profitorientált szervezet, amelyben megjelennek a támogatási funkciók (például értékesítési szekció), szétválnak a menedzsment funkciók, ahogyan a vezetéstől is elkülönül a tulajdonosi réteg is. Emellett ezekre a cégekre jellemző a tervezés, mély pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, s tipikus a projekt és cash-flow alapú finanszírozás.