Ott akarsz lenni a pénzosztásnál? Akkor olvasd ezt el!

Pénzcentrum
2007. december 5. 12:00

A közbeszerzésekhez manapság sokaknak negatív képzet társul, nem biztos, hogy alaptalanul. Mielőtt azonban pálcát törnénk bárki, vagy bármelyik ország rendszere felett, jó, ha tudjuk, a közbeszerzés nem is annyira ördögi. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint egyelőre a kisvállalkozások csupán kis részt tesznek ki a közbeszerzési eljárásokból, pedig számukra is biztosítana lehetőséget. Azonban ahhoz, hogy indulni tudjunk egy-egy eljáráson, mindenképp tisztában kell lennünk a közbeszerzés alapjaival, szabályaival. Sorozatunk célja, hogy lerántsuk a leplet ennek világról, s rávilágítsunk arra, mi az, amit érdemes tudni a közbeszerzésekről, s miért fontos figyelni a lehetőségeket!Közel egy hónappal ezelőtt indítottuk el új sorozatunkat, amely a közbeszerzésekkel kíván foglalkozni. Az előző cikkben a közbeszerzés alapelveit tekintettük át, illetve tisztáztunk néhány alapfogalmat. A most következő részt a közbeszerzésekről szóló törvény hatályának ismertetésének szenteljük. Ha még mindig nem világos, mi az a közbeszerzés és ki vehet benne részt, olvass tovább!

Ki lehet ajánlatkérő?

Az egyes ajánlatkérők két alapvető csoportba különíthetőek el, a klasszikus ajánlatkérőkre, valamint az egyes kiemelt ágazatokban (közszolgáltatás) működő ajánlatkérőkre.

A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozóan a közbeszerzési törvény (Kbt.) taxatív felsorolást ad, így ide tartoznak például a minisztériumok, az állam, az önkormányzatok, közalapítványok, közérdekű tevékenységet ellátó jogi személyek, illetve a felsorolásban meghatározott szervezetek befolyása alá eső jogi személyek, jogképes szervezetek. Gyakorlatilag tehát olyan szervezetekről van szó, amelyek közpénzből végzik tevékenységüket.

A második csoportba tartozónak azok a szervezetek minősülnek tehát, melyek valamely kiemelt ágazatban tevékenykednek. Közszolgáltatási tevékenység végzésének minősül például az ivóvíz, a villamos energia, a gáz termelése, szállítása, elosztása terén helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása, vagy üzemeltetése. De szintén ebbe a csoportba tartozik egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása (bányászati, repülőtér, kikötő rendelkezésre bocsátása céljából), de a postai szolgáltatások is.

Különleges vagy kizárólagos jog
Az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton alapul, és amely alapján valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
Emellett közszolgáltatói ajánlatkérői körbe tartoznak azok a szervezetek, amelyek felett egy vagy több ajánlatkérő meghatározó befolyást gyakorol, illetve azok, amelyek a felsorolt közszolgáltatási tevékenységeket különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatják.

Mit szabályoz a közbeszerzés joga?

A törvény megfogalmazása szerint azokat a beszerzési eljárásokat tekintjük közbeszerzési eljárásnak, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából folytatnak le, pontosabban kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A közbeszerzésről szóló törvényt kell alkalmazni emellett meghatározott tervpályázati eljárások esetében is.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 221 733 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank ahol 6,71%, az UniCredit Banknál 6,78%, az Ersténél 6,82, míg a CIB Banknál 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Eljárási szintek

A hazai közbeszerzésben három különböző eljárási szintet azonosíthatunk, vagyis három olyan szint van, amelyek esetén más szabályokat kell alkalmazni. Az eljárási szintek az úgynevezett értékhatárokhoz köthetőek, ugyanis szerződéseket csak meghatározott értékhatár feletti összeg esetében kell versenyeztetni.

Az értékhatárokat vizsgálva bukkanhatunk rá a hármas szintre:
• közösségi értékhatár,
• nemzeti értékhatár,
• egyszerű eljárás értékhatára.

A közösségi értékhatárokról a közbeszerzési törvény rendelkezik, míg a nemzeti értékhatárokat 2006-tól kezdve az éves költségvetési törvény állapítja meg.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. június 18. csütörtök
Arnold, Levente
25. hét
Június 18.
A tapas világnapja
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. június 17. 20:59