A kis cégek kimaradnak a nagy pénzek osztásából?

Pénzcentrum

2007. december 3. 12:00

A közbeszerzésekről itthon általában rendkívül negatívan vélekednek az emberek, annak ellenére, hogy a kiírások rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, nem csupán a nagyok, hanem a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is, csupán szemfülesnek kell lenni. A közbeszerzések fontosságát az unió is felismerte, ennek kapcsán nemrégiben készített a GHK és a Technopolis egy közös tanulmányt a kkv-k közbeszerzési pályázatokhoz való hozzáférésével kapcsolatosan, nézzük, milyen eredményekre jutottak!

Az európai közbeszerzési piac

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

A közbeszerzési piac fontosságát jelezheti annak nagysága is, ugyanis 2002-ben a közbeszerzések értéke 1500 milliárd eurót (387 ezer milliárd forintot) tett ki, amely az unió GDP-jének 16 százaléka. Azóta minden bizonnyal emelkedett ez az összeg, hiszen azóta több ország is az unió tagállamává vált.

Az Európai Uniós kiírások adatai a TED elnevezést viselő honlapon tekinthetők meg, a megjelent kiírások számát összesítve látszik, hogy a csatlakozást követően az eljárások számának növekedése az új tagállamoknak köszönhető.

Ezen közbeszerzési eljárásoknak csupán elenyésző részét indította valamely uniós intézmény, túlnyomó többségük tagállami kiírás.

Az közbeszerzések 16 százaléka esett az arra vonatkozó direktívákban meghatározott közösségi értékhatárok fölé, amelyekre speciális eljárási szabályok vonatkoznak. Az ezen értékhatárok alatti közbeszerzések már az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak.

A legtöbb közbeszerzési eljárást a TED-en keresztül Franciaország indította 2002 és 2005 között (110 960), melyet Németország (36 570), valamint az Egyesült Királyság (24 791) követ. A tanulmány megemlíti az újonnan csatlakozott államok közül hazánkat is, amely szintén több eljárással (arányaiban 2 %) járult hozzá a közbeszerzések számának növekedéséhez.

2002 és 2005 között a kiírások 40 százaléka a termelő-szektorra vonatkozott, 17 százaléka az építőiparra, 23 százaléka pedig valamilyen üzleti szolgáltatásra. Magyarországon az arányok kicsit másként alakultak, a termelésre 48%, az építőiparra 10%, az üzleti szolgáltatásokra pedig 28% jutott.

Kicsik a közbeszerzésben

KKV-k Európában

Az uniós szabályok szerint kis- és középvállalkozásnak számítanak azon társaságok melyek
· 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkeznek;
· éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurot, és/vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót.

A jelenlegit megelőző, 2001-ben készült tanulmány szerint az uniós értékhatár feletti közbeszerzések 29-43 százalékában voltak jelen kkv-k. 2005-ben a közbeszerzési értékek 42 százalékát, szerződésszámban 64 százalékát biztosították a kkv-k.

A tanulmány szerint egyértelműen látszik, hogy a közbeszerzési kiírásokon való sikeres indulások száma megemelkedett a kkv-k körében, azonban az új tagállamokra ez egyelőre nem igaz. Az is egyértelmű, hogy a kisvállalkozások alulreprezentáltak a közbeszerzések területén a gazdaságban betöltött szerepükhöz képest.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hogy mi akadályozza meg a kis- és középvállalatokat abban, hogy ajánlatot tegyenek az egyes közbeszerzési eljárásokon? A tanulmány azonosította a kisvállalkozások előtt álló legnagyobb korlátokat, melyek a következők.

Az egyik legnagyobb problémát a kisvállalkozások részéről jelentkező érdektelenség képezi. Az Európai Bizottság is felhívta már a figyelmet arra, hogy a kkv-szektorbeli cégek egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeket biztosíthatnak számukra a közbeszerzések.

Egy másik akadályt a hozzáférés nehézsége, az információhiány képezi. Ez utóbbi a kiírások szabályaira vonatkozó elégtelen tájékoztatást, a szakzsargon ismeretének hiányát jelenti. Szintén gondot okozhat az, hogy a kkv-k mérete természetükből fakadóan nem elégséges, vagyis nem képesek a kellő kapacitás biztosítására. A szerződéses összegek, a kiírás követelményei gyakran oly magasak, hogy a kkv-k eleve kizártak az ajánlattételből.

Emellett problémát jelent, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel a kkv-k számára aránytalanul magas tranzakciós költségekkel jár. Végül, de nem utolsó sorban szintén akadályozhatja a kis cégek versenybe lépését, hogy nem áll rendelkezésre elegendő idő a megfelelő ajánlattétel elkészítésére.

A telefonos megkérdezés során - mikor is fény derült arra, hogy miért nem indulnak a kis cégek a közbeszerzési eljárásokon - megkérdezték a tanulmány készítői azt is, hogy az érintettek milyen javaslatot tennének ezek lebontására. A leginkább kiemelt válaszok az alábbiak voltak.

A közbeszerzési szerződéseket érdemes volna kis részekre lebontani, majd az EU-s értékhatár feletti eljárásokra vonatkozó szabályok alól kiemelni ezeket a rész-szerződéseket. Emellett javasolták a keret-megállapodások és szerződések alkalmazását annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozások előtt tornyosuló adminisztratív nehézségeket.

Egyelőre tehát még alacsony a kkv-k számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőség, azonban az érintettek bevonásával lehet javítani a helyzeten. Meglátjuk, mi sül majd ki belőle...