A kis cégek kimaradnak a nagy pénzek osztásából?

Az európai közbeszerzési piac

A közbeszerzési piac fontosságát jelezheti annak nagysága is, ugyanis 2002-ben a közbeszerzések értéke 1500 milliárd eurót (387 ezer milliárd forintot) tett ki, amely az unió GDP-jének 16 százaléka. Azóta minden bizonnyal emelkedett ez az összeg, hiszen azóta több ország is az unió tagállamává vált.

Az Európai Uniós kiírások adatai a TED elnevezést viselő honlapon tekinthetők meg, a megjelent kiírások számát összesítve látszik, hogy a csatlakozást követően az eljárások számának növekedése az új tagállamoknak köszönhető.

Az közbeszerzések 16 százaléka esett az arra vonatkozó direktívákban meghatározott közösségi értékhatárok fölé, amelyekre speciális eljárási szabályok vonatkoznak. Az ezen értékhatárok alatti közbeszerzések már az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak.

A legtöbb közbeszerzési eljárást a TED-en keresztül Franciaország indította 2002 és 2005 között (110 960), melyet Németország (36 570), valamint az Egyesült Királyság (24 791) követ. A tanulmány megemlíti az újonnan csatlakozott államok közül hazánkat is, amely szintén több eljárással (arányaiban 2 %) járult hozzá a közbeszerzések számának növekedéséhez.

Kicsik a közbeszerzésben

A tanulmány szerint egyértelműen látszik, hogy a közbeszerzési kiírásokon való sikeres indulások száma megemelkedett a kkv-k körében, azonban az új tagállamokra ez egyelőre nem igaz. Az is egyértelmű, hogy a kisvállalkozások alulreprezentáltak a közbeszerzések területén a gazdaságban betöltött szerepükhöz képest.

Hogy mi akadályozza meg a kis- és középvállalatokat abban, hogy ajánlatot tegyenek az egyes közbeszerzési eljárásokon? A tanulmány azonosította a kisvállalkozások előtt álló legnagyobb korlátokat, melyek a következők.

Az egyik legnagyobb problémát a kisvállalkozások részéről jelentkező érdektelenség képezi. Az Európai Bizottság is felhívta már a figyelmet arra, hogy a kkv-szektorbeli cégek egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeket biztosíthatnak számukra a közbeszerzések.

Egy másik akadályt a hozzáférés nehézsége, az információhiány képezi. Ez utóbbi a kiírások szabályaira vonatkozó elégtelen tájékoztatást, a szakzsargon ismeretének hiányát jelenti. Szintén gondot okozhat az, hogy a kkv-k mérete természetükből fakadóan nem elégséges, vagyis nem képesek a kellő kapacitás biztosítására. A szerződéses összegek, a kiírás követelményei gyakran oly magasak, hogy a kkv-k eleve kizártak az ajánlattételből.

Emellett problémát jelent, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel a kkv-k számára aránytalanul magas tranzakciós költségekkel jár. Végül, de nem utolsó sorban szintén akadályozhatja a kis cégek versenybe lépését, hogy nem áll rendelkezésre elegendő idő a megfelelő ajánlattétel elkészítésére.

A telefonos megkérdezés során - mikor is fény derült arra, hogy miért nem indulnak a kis cégek a közbeszerzési eljárásokon - megkérdezték a tanulmány készítői azt is, hogy az érintettek milyen javaslatot tennének ezek lebontására. A leginkább kiemelt válaszok az alábbiak voltak.

A közbeszerzési szerződéseket érdemes volna kis részekre lebontani, majd az EU-s értékhatár feletti eljárásokra vonatkozó szabályok alól kiemelni ezeket a rész-szerződéseket. Emellett javasolták a keret-megállapodások és szerződések alkalmazását annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozások előtt tornyosuló adminisztratív nehézségeket.

Egyelőre tehát még alacsony a kkv-k számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőség, azonban az érintettek bevonásával lehet javítani a helyzeten. Meglátjuk, mi sül majd ki belőle...