Fokozatos javulás a vállalkozói várakozásokban

A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 harmadik negyedéve óta, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja magába, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.

Az országosan reprezentatív, 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló részletes felmérést 2007. második negyedévében, június 5. és 15. között végezték. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.

A K&H kkv bizalmi index értéke 2007 második negyedévében ismét a negatív tartományban, -44 ponton zárt: ez az érték a három negyedéve fokozatosan javuló trend ellenére sem érte el még a 2006. június előtti, nullához közeli szintet.
A K&H kkv bizalmi index értékének az előző negyedévéhez viszonyított újabb 9 pontos növekedése - a közterhekkel, gazdaságpolitikával kapcsolatban továbbra is erős negatív várakozások mellett - fokozódó, óvatosan optimista várakozásokat jelez.

A K&H kkv bizalmi index negatív értékében még mindig a közterhek játszanak a leginkább szerepet. A többség (66%) a terhek további növekedésére számít, de annak mértékét már nem ítéli meg olyan drasztikusnak, és a pesszimisták folyamatosan csökkenő aránya egyértelmű pozitív elmozdulást jelez.

A korábbi folyamatos romlás után az év második negyedévében tovább javult a kormányzat gazdaságpolitikai intézkedéseinek megítélése, de még mindig negatív a visszhang. A megkérdezettek 54%-a továbbra is inkább "vállalkozásellenesnek" tartja a gazdaságpolitikát. Folyamatosan csökken a beruházást tervező vállalkozások aránya is. A vállalatok finanszírozását viszont a hitelkamatok remélt csökkenése miatt egyre könnyebbnek látják a vállalatvezető menedzserek. A kormányzat intézkedéseit legkevésbé a szolgáltató szektorban és a mezőgazdaság területén dolgozó vállalatok ítélik meg negatívan.

Tovább erősödött a monetáris politika részindex is, ami az előző negyedévben mért -56 ponthoz képest 17 pontot javult, és -39 ponton zárt. Az előző negyedévben mért 53%-hoz képest a vezetők csupán 40%-a várja a vállalati hitelkamatok növekedését, ami jelentős pozitív elmozdulás, de a csökkenést prognosztizálók aránya még mindig csak 19%. Ezek alapvetően negatívnak tűnő várakozások, de a megkérdezettek közül egyre többen bíznak a kamatok csökkenésében.

Az EU forrásokhoz való hozzájutással kapcsolatos erős szkepticizmus ellenére a benyújtott pályázatok átlagos száma emelkedett a kis- és középvállalkozások körében. Ez, valamint az elérhetőség pozitívabb megítélése eredményezték az európai uniós részindex pozitív irányba, 6-ról 18 pontra történő elmozdulását.

A különböző ágazatok esetében eltérő módon változott az index az elmúlt időszakban. A második negyedévben a szolgáltató vállalatok bizalma stagnált, míg a mezőgazdasági, az ipari és a kereskedelmi szektorban jelentős bizalomnövekedés figyelhető meg.

Az árbevétel-nagyság tekintetében elmondható, hogy a növekvő cégmérethez egyre nagyobb bizalom kapcsolódik, egyre jobban nyílik szét az olló a kicsi és a nagy cégek között. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a csökkenő lakossági fogyasztás hatását leginkább a kisvállalkozások érzik meg.