Két ikonikus balatoni szálló is új gazdára vár Keszthelyen: a több mint 130 éves Hullám Szállót 900 millió, a szomszédos Balaton Szállót 450 millió forintért...
Az európai országokban a belföldi turizmusból adódó fogyasztás csaknem a duplája a külföldről érkező turisták fogyasztásának. Az Európai Unió átlaga azonban megtévesztő lehet, mert az egyes országok között hatalmas eltérés van abban, mekkora a belföldi turizmus bevételeinek aránya az idegenforgalmi ágazatban. A külföldi turisták által kedvelt célországokban a belföldről érkező turisztikai költések arányosan alacsonyabbak, Máltán például csak 10 százalék, míg Németországban 85 százalék. Mutatjuk, hogyan alakulnak a számok a többi országban.
A turizmus ma már nem korlátozódik a nyári időszakra, tavasszal, ősszel és télen is éppúgy utaznak a magyarok belföldön, illetve látogatják meg az országunkat külföldiek. A Tourism Satellite Accounts most megjelent adatai szerint hatalmas eltérés van az európai országok között abban, hogy a turizmusból származó bevételeinek hány százalékát adja a belföldi turizmus, és hányat a külföldről érkező turisták fogyasztása. Logikus, hogy külföldiek által kedvelt célországokban, mint Portugália a külföldi fogyasztás fog dominálni, míg Finnországban a finnek belföldi turizmusa a nagyobb arányú, költések szempontjából. Viszont mi a helyzet például Ausztriával, vagy éppen Magyarországgal?
Magyarországon éppen fordított az arány, mint az EU-ban, míg az országok átlaga azt mutatja, a belföldről érkező turisták fogyasztása 2:1 arányban dominál, addig Magyarországon a külföldről érkezők fogyasztása csaknem duplája a belföldről érkezők költéseinek. Az idegenforgalmi fogyasztás (belföldi és külföldről érkező turisták fogyasztása) 1276 milliárd euróra (419535,8 milliárd forintra) rúg az EU-s tagállamokban. Németország jár az élen 287 milliárdos bevételével, mögötte az Egyesült Királyság és Franciaország 188 milliárddal.
Az összehasonlítás érdekében ezeket a számokat érdekes a lakosságszám arányában is megvizsgálni - mert egy kis lélekszámú, népsűrűségű ország, amely ugyanolyan bevétellel bír, per fő többet profitál a turizmusból. Így látható, hogy az országban a belföldi és külföldi turisták összes költése mennyit tesz ki a népesség függvényében. Ebben az esetben Hollandia vezet 5000 euró/fővel, Ausztria követi 4600 euró/fővel. Németország ebben az összevetésben csak a harmadik 3500 euróval, és a dobogóra felfért még Svédország és Dánia, a maguk 3200 és 3000 eurójával per kopf. A legalacsonyabb fogyasztást/fő Lengyelország és Románia jelentette, kevesebb mint 500 eurót, de Bulgáriában, Magyarországon, Litvániában, Lettországban és Szlovákiában is kevesebb, mint 1000 euró/fő volt az összfogyasztás a lakosság arányában.
Kevesen tudják az igazságot a horvát Adriáról: ide vándorol a nyaralók milliárdjainak több mint fele
Bár a külföldi turisták tavaly több mint 15 milliárd eurót költöttek Horvátországban, az ágazatban realizált bevételek kevesebb mint a fele marad a hazai gazdaságban.
-
300 ezres kárgaranciát is érhet a jól felszerelt vadriasztó, de sok autós egy alapvető dolgot ront el
A vadriasztóhoz járó akár 300 ezer forintos kárgarancia érvényesítésénél a megfelelő felszerelés is kulcsfontosságú lehet.
-
Évi 260 ezer forintot is spórolhatunk (x)
Lakásvásárláskor a vételár és a törlesztőrészlet mellett a mindennapi utazások költségét is érdemes mérlegelni.
-
Több millió forint pluszt is jelenthet, ha 10 évvel korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjra (x)
A nyugdíj még távolinak tűnhet pályakezdőként, családalapításkor vagy vállalkozásépítés közben.
-
Sok céges ajándék végzi a fiók mélyén: hogyan válasszunk olyat, amelynek valóban örülnek a kollégák? (x)
Egy céges ajándéknál könnyű melléfogni: a sokadik logózott toll vagy notesz gyakran nem jelent valódi értéket a munkatársaknak és üzleti partnereknek.







