Nevetségesen olcsó úti cél a nyárra: még csak kevés magyar fedezte fel ezt a vidéket

Több mint 30 éve már, hogy Albánia megnyitotta kapuit a turisták előtt, de annak ellenére, hogy a Lonely Planet 2023-as Best in Travel listáján is szerepel, sőt, számos utazási szakember a Földközi-tenger "rejtett gyöngyszemeként" emlegeti az országot érintetlen tengerpartjai és izgalmas élővilága miatt, továbbra is Európa egyik legkevésbé látogatott országa.

Kis mérete ellenére Albánia változatos tájegységei számos izgalmas turisztikai élményt kínálnak. Adriai-tenger partvidéke gyönyörű strandoknak ad otthont, amelyeket még árasztottak el a turisták olyan nagy mértékben. Az ország belseje ellenben vadregényes és hegyvidéki: összesen 15 nemzeti parkkal, festői falvakkal és lélegzetelállító alpesi tájakkal büszkélkedhet. A mediterrán, a balkáni és oszmán birodalmak kereszteződéséből, némi kommunista fűszerrel meghintve, valami egészen elképesztő született: építészeti öröksége és konyhája páratlan.

Albánia számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek hozzásegítenék ahhoz, hogy sikeres turisztikai célponttá váljon. Gyönyörű ország, izgalmas konyhával és csodálatos nyári éghajlattal. 2022-ben a TikTok-komoly fellendülést hozott a foglalások számában, miután az emberek képeket posztoltak a lenyűgöző tengerpartjairól.

@diakutak

♬ this is the life - leticia

És bár a látogatók száma évről évre növekszik, az ország komoly gazdasági nehézségekkel küzd. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy mára konkrét "szellemvárosok" jöttek létre. Az Albánia északi részén fekvő Kukësiben a lakosok több mint 53%-a elhagyta a várost, hiszen a fiatalok úgy érzik, hogy egyre kevesebb a lehetőség számukra. Egy 2021-es Gallup-felmérés szerint az albán felnőttek 50%-a külföldre akar költözni, döntésükben a munkanélküliség, az alacsony bérek és a lehetőségek hiánya a fő okok között szerepel.

Az ENSZ Fejlesztési Programja 2022-ben értékelte Albánia turisztikai trendjeit és teljesítményét, és megállapította, hogy a tömeges elvándorlás jelentős kihívást jelent az ország turisztikai fejlődése szempontjából. A megkérdezett szállodák mintegy 75%-a állította, hogy a főszezonban legalább 35%-kal több alkalmazottra lenne szükségük, mint amennyit jelenleg találnak. Albániában az iparág szakemberei úgy érzik, hogy az infrastruktúra, a hulladékgazdálkodás és a közlekedési kapcsolatok nem érik el a szükséges szintet.

Ilyen árakra számíts

Az infláció mint a legtöbb európai országot, Albániát is megrángatta, sokat nőtt az élelmiszerek fogyasztói ára, az éttermek egy év alatt 20-30 százalékos áremelést hajtottak végre. 

Mivel a nyersanyagok, például a hús, a tejtermékek és a termények ára folyamatosan emelkedik, az éttermeknek ehhez kellett igazítaniuk áraikat. Ez különösen igaz a kisebb, független éttermekre, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek olyan vásárlóerővel, mint a nagyobb láncok.

4 csillagos hotelben júlisuban egy négytagú család egy hetet 370 ezer forintért foglalhat, méghozzá reggelivel. Ugyanerre az időpontra, ugyanezekkel a feltételekkel 800 ezer forint alatt szinte semmit nem találunk  Balaton partján. 

Fejlesztési irányok

Vannak azonban még kihívások bőven. Az olyan kicsi és kevésbé fejlett úti célok, mint amilyen Albánia is, nem feltétlenül rendelkeznek a turizmus átfogó fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrával, így külső befektetőkre van szükség. És ha fejlesztések nem helyi tulajdonban vannak, akkor a pénzügyi haszon csak korlátozottan hasznosulhat a helyi gazdaságban, igaz, munkahelyeket azért biztosíthat. Az ilyen országokban a turizmusból származó bevételek elhagyják a térséget, és nem járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, mivel a szállodák és utazásszervezők külföldi cégek tulajdonában és ellenőrzése alatt állnak.

Talán Albánia példát vehetne a szomszédos Montenegróról, amely a jelek szerint sikeresen fogadja a turizmust. Albániához hasonlóan nem tagja az EU-nak, és szintén komoly gazdasági kihívásokkal küzd. Ám az ország újrapozícionálta magát, így a turizmus jelenleg Montenegró GDP-jének mintegy 25%-át teszi ki, szemben az albániai 8%-kal.

Albániában csökken a születésszám, és a gazdaság is küszködik. Az ország évtizedekig a határain belülre zárta a lakosságot, ám manapság sok fiatal kétségbeesetten hagyja el az országot. A gazdasági jólét és a turisztikai ágazatban teremtett munkahelyek javulása azonban jelentős tényező lehet ennek megváltoztatásában, már ha jól kezelik.