Elképesztően sok kárt okoznak ezek a magyarok: fogalmuk sincs, mit tesznek

Utazás nélkül ma már a legtöbbünknek elképzelhetetlen az élete, és minél távolibb, minél egzotikusabb vidékről szeretnénk posztolni, sőt, egy-egy instant, olcsó élményért még arra is képesek vagyunk, hogy pár óra, vagy 1-2 nap alatt kipipáljunk egy város, egy régiót. A villámnyaralások egyre népszerűbbek, főleg mióta szinte fillérekért, pár ezer forintért vásárolhatunk repülőjegyeket, akár szélsőséges időpontokra is, tehát reggel megyünk, este jövünk, esetleg csak 1 vagy 2 éjszakát töltünk el ott.

De mi ezzel a baj?

Az emberiség egyre gyakoribb és távolabbi utazásai egyre nagyobb terhelést okoznak a bolygónak, 2018-ban például háromszor annyian repültek, mint húsz évvel azelőtt, és igaz a pandémia földhöz vágta a szektort, de úgy tűnik, mostanra tényleg talpra áll, és lassan megközelíti az utolsó békeév, 2019 számaiét.

Akit érdekel a bolygó sorsa, annak sem kell lemondania az utazásról ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a károsanyag-kibocsátását, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyakran utazunk, hova és mivel.

Főleg a gyakoriságon van a hangsúly.

Az egy-két napos repülős kiruccanók legfőbb érve az út mellett, hogy az a gép nélkülük is felszállna – beláthatjuk, hogy ez több sebből is vérzik, hiszen kevesebb gép repülne, ha nem lenne rájuk akkora igény. És igen, talán a repülőjegyek ára is feljebb menne ezáltal. De itt jön képbe a slow tourism, azaz a lassú nyaralás, ugyanis s turizmus átalakulóban van, ennek oka, hogy a célok és igények megváltoztak.

A fenntartható utazás, az ökoturizmus szerepe óriásit emelkedett. A turisták jelentős része azokat a szolgáltatókat vagy desztinációkat preferálja, akik a fenntarthatóságra valóban odafigyelnek. Ez kifejezetten igaz a fejlett országok lakosságára, és ugyan mi, magyarok legendásan árérzékeny nemzet vagyunk,  a zöldítés csírái már itthon is felütötték a fejüket – főleg a fiatalabb generáció körében. 

Maradj tovább!

De nem csak a környezetünket terheljük agyon a villámutakkal, a célországban sem szeretik a rövid, olcsó turistákat. Czeiszing Miklós, turisztikai szakértő, a Német Turisztika Hivatal vezetője magyarázta el az okokat:

Az idei kampányunk egyik mottója: a „Stay longer” – azaz maradj tovább! Ez két dolgot is kifejez: időzzenek az utazók minél többet Németországban, illetve ezt úgy tegyék meg, hogy fontos legyen számukra a fenntarthatóság. Miért? Mert az utazás, pláne repülővel a legnagyobb környezeti terhelés minden esetben a bolygónk számára. Ha valaki a távolságok miatt mégis ezt a közlekedési eszközt választja, akkor legyen ott hosszabb ideig, hogy az ökolábnyoma ne legyen túl nagy a környezeti szennyezés miatt. Nem csak az utazás számít, egy hosszabb tartózkodás során a szálláshelynek is lehetnek fenntarthatósági szempontjai – például az ágyneműt nem egy nap után kell lecserélnie, hanem néhány nap után.

Igyekeznek azt népszerűsíteni, hogy a rövid, villámnyaralások helyett az emberek szánjanak inkább hosszabb időt egy-egy város, vidék felfedezésére: mentálisan is sokkal jobb ilyenkor lelassulni, és a rohanás helyett elmerülni a látnivalókban. Németországban minden desztináció rendelkezik annyi látnivalóval, programmal, hogy az ott tartózkodás bővelkedni fog programokban.

Helyi közlekedésre a repülőgép helyett kiváló választás a vonat is, de akár már Budapestről is lehet azzal utazni, vagy az országon belül, a városok között. Ha belegondolunk, vonattal menni tulajdonképpen nem tart tovább, mintha repülőre ülnénk, főleg mivel két órával korábban kint kell lenni egy reptéren, ami rendszerint a városon kívül van, míg a pályaudvarok a központban.

 - véli a szakember, majd kifejti, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyre olcsóbb a vonat, egyre több akciót hirdetnek az országok. Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyi németországi akcióra, amikor 9 eurós jeggyel lehetett utazni. Ez nagyon népszerű kezdeményezés volt a fenntarthatóság szempontjából éppen ezért, idén ugyan kicsit drágábban, 50 euróért, de ismét elérhetővé válik a lehetőség, hogy egy hónapig bármilyen közlekedési eszközre felülhessünk, városon belül vagy a városon kívül is, ha ide utazunk.

A fenntarthatóságról lehet beszélni, és nagyon sokan tudnak kapcsolódni hozzá, akik egyetértenek az elvekkel, de végeredményben egy olyan árérzékeny nemzetnek, mint a magyarnak, még erősebb érv, ha valami anyagilag is megéri, ha olcsóbb, mint ahogy eredetileg gondolta. Szerencsére ez épp azért lett kedvezőbb árú, hogy edukálja a társadalmat, gondolkodjunk zölden.