24 °C Budapest
Budapest, 2021. július 11.A Rendõr (Pocakos rendõr) címû szobor Illyés András alkotása (2008) az Október 6. utca és a Zrínyi utca találkozásánál. A biztonságot sugárzó rendõr az 1909 és 1945 közötti közrendõrök ünnepi ruháját viseli, fején az ismert Zrínyi-sisak, amelyet 1909-ben vezettek be.MTVA/Bizományosi: Róka László ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Budapestnek kampó? Miért nem érdekli a magyarokat a saját fővárosuk?

2021. július 16. 05:44

Talán nincs még egy szektor, amelyet annyira megviselt volna a pandémia, mint a vendéglátást, az ismert okokból egyik pillanatról a másikra állt le, globálisan 1300 milliárd dollárnyi bevételkiesést regisztráltak. Arra azonban talán mégiscsak jó volt, hogy rávilágítson olyan problémákra, melyeket eddig a szőnyeg alá söpörtek, holott foglalkozni kéne vele sürgősen. Az egyik ilyen, hogy vajon miért nem jönnek a magyarok Budapestre nyaralni? Túl drága nekik? Érdektelen számukra? Fel sem merül? Holott a fővárosnak nagy szüksége lenne most a turistákra, a szezon romokban hever, a szállodák félgőzzel (se) üzemelnek. 

A tavalyi évhez hasonlóan idén is rekordokat döntöget a belföldi turizmus, a Balatonra már most nyugodtan kiakaszthatnánk a Megtelt táblát. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának elmondása szerint a 2020-as 22 millió után idén 30 millió vendégéjszakára számítanak.

Vidéken. A főváros külföldi turisták híján ugyanis szinte kong az ürességtől. „Budapesten békeidőben az európai turisták adták az szállodák vendégeinek 80-85 százalékát, 8-10 százalék volt vidéki magyar és az ideérkezők 5-10 százaléka jött Európán kívüli országból” – mondta el Fleisch Tamás Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A fővárosi szállodák gyakorlatilag már le is mondtak a szezonról, legjobb esetben is 30-40 százalékos kihasználtsággal működnek. Többen még külföldiek megindulására várnak, ám a csoportos utazásokra, melynek keretében a legtöbben érkeznek hazánkba, még egy darabig biztosan várni kell, hiszen megszervezésük hosszabb időbe telik. Bár látni kell azt is, hogy a legtöbb országban a kormányzat amellett kampányol, hogy a lakosság lehetőség szerint ne utazzon külföldre, részben a járvány megfékezésének érdekében, és persze a gazdaság jobban szereti, ha az emberek otthon költik el a pénzüket, nem pedig más államokat hizlalnak. A belföldi turista mindenhol úgy kell most, mint egy falat kenyér.

Hol vagytok, magyarok?

Az, hogy a magyarok nem jönnek a fővárosba nyaralni, nem új keletű probléma, évtizedekre nyúlik vissza. Egyszerűen nincs benne a vidéki magyarok tudatában, hogy ide is lehet jönni.

Az mostanra kiderült, hogy nagy számú külföldi turista nem érkezik idén Budapestre, ami jellemző, az néhány rendezvény, ezen kívül még a Forma1-et várjuk, és nem egy elhanyagolható a külföldön élő magyarok hazai házasságkötése – de rajtuk kívül a korlátozások és a mutációk megjelenése miatt másokra nem nagyon számítunk

 – mondta el a Pénzcentrumnak Bártfai Endre, BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának mesteroktatója. De nagyobb baj, hogy úgy tűnk a magyarok körében sem népszerű a főváros, ennek az egyik legfőbb oka az, hogy

Budapest megismerése iránti vágy ma nincs felkeltve. 

Pedig az mindenki számára egyértelmű, hogy a csak úgy lehetne megmenteni a fővárost, ha az előttünk álló nyári, kora őszi hónapokban idehozzuk a magyar turistákat. Egyelőre ez még nem sikerült.

Gyertek, lécci, lécci, lécci!

Halhattunk ugyan a szállodák különféle kedvezményes ajánlatairól, vannak például a 2-t fizet, 3-at kap akciók, mellyel a az ideérkező belföldi turizmust igyekeztek felpörgetni, de máig nagy kérdés, milyen csomagot kéne létrehozni ahhoz, hogy a főváros valóban vonzó legyen a vidéki magyarok számára.

Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen elrettennek az utazók az itteni áraktól. Van a magyarokban egy olyan beidegződés, hogy a főváros nekünk drága - nagyot nem is tévednek, hiszen egy 4 tagú család részére egy horvátországi apartmant egy hétre adott esetben még olcsóbb is, mint néhány éjszaka Budapesten, ahol még tenger sincs.

Emellett persze vannak olyan szállodák, amelyek relatíve kedvező ajánlattal csábítják a magyarokat, de egy vidéki wellness szállodánál jellemzően nem tudnak olcsóbbak lenni még így sem. Nem is nagyon mozdultak rá ezekre az ajánlatokra - több szállodavezetővel való beszélgetésemből legalábbis ezt szűrtem le” – mondta Bártfai Endre.

Még a mai napig nincs meg az a magyarok fejében, hogy akár Budapesten is el lehet tölteni a nyári szabadságot. Korábban, néhány évtizeddel ezelőtt a belföldi és a külföldi vendégek számára nem ugyanannyiba került egy szállodai szoba, ez széles körben ismert tény volt, talán ezt a ma már nem jellemző gyakorlatot is vissza lehetne építeni. Egy ilyen döntés tényleg csak a szállodán múlik, hiszen a közvetlen foglalás esetén szabadabban játszhatnának a kiajánlott szobaárakkal.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Látnivalók persze akadnak bőven, igaz, a budapesti fürdők árai magasabbak, mint egy balatoni vagy Velencei-tavi strandbelépő, de azért az általuk nyújtott szolgáltatásokat nem lehet összehasonlítani egy Aquaworld-del, vagy egy Széchenyi fürdővel.

Ugyanakkor ma már vidéken is rengeteg jól felszerelt fürdő van, szinte az egész ország le van fedve, azaz 100-200 km-nél többet biztosan nem kell utazni érte. És ma már a Fővárosi Állatkert sem számít unikumnak, hiszen számos vidéki, magas színvonalon működő park várja a családokat.

Én azt gondolom ezeket a vidékieknek szóló csomagokat lehetne kibővíteni további gyermekkedvezményekkel, ingyenes tömegközlekedéssel, Bécsben ez jól működik, hiszen arról ne feledkezzünk meg, hogy Bécset is el kell adni az ottani belföldieknek. De ott valahogy jobban működik a marketing

 – tette hozzá a szakember, majd így folytatta: „Ha megnézzük, a Budapestet hirdető reklámok száma, elérése alacsonyabb, mint adott esetben a Horvátországot vagy a vidéki Magyarországot hirdető plakátoké, spotoké. A jelenlegi kommunikáció, nagyon kevés érzésem szerint. Ott van például a MÁV Kajla programja, ami egy nagyszerű ötlet, talán ezt is érdemes lenne meglovagolni, kibővíteni a kedvezmények körét. Elviszem a szüleimet Budapestre szlogen keretében lehetne fordított engedményt adni a Kajla útlevéllel érkező családoknak - nem a gyerek, hanem a gyerekkel utazó felnőtt lehetne a kedvezményezett, például 50 % kedvezmény a szobaárból. Ezt lehetne az olimpiai közvetítések alatt is hirdetni. Ez az akció mehetne állami támogatással - ahogy az volt már a Torkos csütörtök esetében is - és akár az év végéig a járványügyi rendelkezéseknek megfelelően. De ez csak egy ötlet...

2019-ben a magyarországi turizmus felét a belföldi forgalom adta, ennek viszont a 75-80 százalékát a vidékre utazó budapestiek generálták. Ők alapvetően többet keresnek általában és többet is szeretnek utazni, mint a vidékiek.  Szektor mostani nagy feladata, hogy a vidéki utazókat megszólítsuk eseményturizmus és élménykommunikáció kell a tévében és online is, hogy tudjanak róla az emberek - emelte ezt ki Flesch Tamás is.

A köztévén például, amit sokan néznek, nagy az elérése, gondoljunk csak az EB-re vagy az előttünk álló Olimpiára, nem találkozni Budapestet hirdető kampányokkal. Hogy ennek mi az oka, az nagy valószínűséggel mindenkinek egyértelmű. De amúgy is a nyár derekán járunk, már késő: mire a kampány kiejtené a hatását, már rég elkezdődött az iskola. Ezt sokkal előbb kellett volna elkezdeni. Úgy tűnik, ez a szezon tényleg megy a levesbe.

Overtourismból a teljes nihil felé

2020 februárjában még egy akkor nagyon aktuális témát jártunk körül, méghozzá az overtourism, a túlturizmus problémáját: a világ nagyvárosai, köztük Budapest is a pandémia előtti években szó szerint fuldoklott a turistákban. Az utazás demokratizálódásával és főleg az olcsó repülőjegyek megjelenésével párhuzamosan a legszebb helyeket szó szerint elözönlötték a látogatók, ami gazdasági szempontból roppant előnyös volt, de a helyieknek óriási problémát okozott nem csak a zaj, de az is, hogy szinte kiszorultak a belvárosból.

Akkor még csak sejthettük, hogy valami szörnyűség előtt állunk, most már tudjuk, milyen következményi lettek a pandémiának: gyakorlatilag összeomlott egy teljes szektor, itthon tízezrek, világszerte milliók veszítették el az állásukat.

Globális szinten 87 százalékkal esett vissza az idegenforgalom a tavalyi esztendőben, ezzel pedig 1300 milliárd dollárnyi bevételkiesést regisztráltak világszerte, és 100-110 millió munkahely került veszélybe csak a turizmus mélyrepülése miatt. Magyarország vonatkozásában a világjárvány következtében a szálláshely szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó bevételek 32 százalékkal csökkentek, valamint a vendégéjszakák száma visszaesett majd 60 százalékkal.

Bármennyire fájó is ez a szereplőknek, arra jó volt a világjárvány, hogy számos olyan problémára rávilágított, mellyel hosszú távon mégiscsak foglalkozni kell, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Magyarországon ez épp budapesti turizmus kérdése, ami jól látjuk, külföldiek nélkül egyszerűen életképtelen.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 3. kedd
Hermina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?