Itt a tételes cáfolat: brutális balgaság a világ egyik leghíresebb összeesküvés-elmélete

2020. július 4. 19:02 3 perc

Mára megszokottá vált a repülőgépek által húzott fehér vonalak mintázta égbolt látványa. Ezzel együtt gyakran felmerül a kérdés, kell-e tartanunk a kondenzcsíkoktól? A jelenség egy fizikai folyamat eredménye, bár vannak, akik összeesküvést sejtenek mögötte. A HungaroControl a chemtrail-elméletek sebezhetőségére igyekszünk rávilágítani, illetve arra, hogy azok gyakorlatilag teljes képtelenségeken alapulnak.

A repülés misztikus világa a kezdetektől foglalkoztatja a kívülállókat. Nem véletlen, hogy egyesek a jól körülírható fizikai jelenségeknek is valamiféle mögöttes, titkos tartalmat tulajdonítanak. A repülőgépek útvonalán feltűnő kondenzcsíkok mindenki számára láthatók, ugyanakkor a szemlélők közül kevesen ismerik keletkezésük okát - így természetes, hogy bekerültek a nagy "összeesküvés-kánonba" is. Az ehhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek már jó pár évtizede megszülettek, az első tudományos magyarázatokkal egyidőben.

A legnagyobb löketet azonban az adta a chemtrail-hívőknek, amikor 1996-ban az amerikai légierő kiadott egy tanulmányt, amelyben egy, az időjárást befolyásolni képes elméleti technológiáról írtak. Ezt követően a "hívők" is két táborra szakadtak: az egyik tábor tagjai úgy vélik, a kormányok repülőgépekkel mérgezik a lakosságot, míg a másikba tartozók szerint valamiféle "felsőbb hatalmak" folyamatosan befolyásolják az időjárást.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban létezik olyan technológia, amely képes mesterséges felhők létrehozására. Ezt alapvetően a harmadik világ gazdálkodásának fellendítésére, esőfelhők készítésére gondolták jó megoldásnak, ám igencsak drága és nem is túl eredményes, így egyáltalán nem alkalmazzák.

A kondenzcsíkok ilyen értelemben kevésbé izgalmasak. De nézzük, miként is jön létre a kondenzcsík!

A gépek repülés közben üzemanyagot égetnek, a hajtóművekből pedig a levegőbe kerülnek különböző anyagok, például koromszemcsék, szén-dioxid, nitrogén és egyéb oxidok. A légtérben található pára és az üzemanyagban lévő víz ezekre az anyagokra kicsapódik, majd - mivel a repülési magasságban mínusz 50 és 62 Celsius-fok között mozog a hőmérséklet - azonnal meg is fagy. Ez látható a földről is szabad szemmel.

A konteóhívők szerint egyébként nem minden repülőgép vesz részt a "chemtrail hadműveletben". Úgy tartják, jól kivehető, hogy melyik kondenzcsík mérgezi az embereket és melyik ártalmatlan: a vastagabbakat és hosszabb ideig megmaradókat tartják károsnak. Természetesen erre is van valódi magyarázat. A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen. Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

És nemcsak a hatjóműből kiáramló gázoknak köszönhetően keletkezhet kondenzcsík, hanem az aerodinamika törvényszerűségei alapján is, ott, ahol a levegő leválik a repülőgép egyes felületeiről. A szárny alsó és felső része között például a nyomás-kiegyenlítődés miatt szívó hatás alakul ki. Ennél az indukált ellenállásnál a két szárnyon örvény jön létre, ami fékezi is a repülőgépet. A hatás megelőzésére a szárnyvégekre úgynevezett örvényorsókat szerelnek, ami akár 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítást is lehetővé tesz. Magas páratartalom mellett ugyanakkor így is kialakulhat kondenzcsíkszerű képződmény - akár kisebb magasságban is - a két szárny végén, illetve olyan pontjaikon, ahol a levegő leválik.

A tudomány tehát részletes és világos magyarázatot ad ezekre az egyesek szerint "gyanús" jelenségekre. De az esetleges visszaélések lehetőségét az a tény is kizárja, hogy a légi közlekedés egy minden elemében komolyan szabályozott iparág, ahol mindennek nyoma van. Minden egyes repülést dokumentálnak, azokról terv készül: tudjuk jól, a gépek honnan indulnak, hová tartanak, mennyi időt töltenek az induló- és célállomásukon, milyen magasan repülnek, mit és mennyi terhet szállítanak, milyen súllyal szálltak fel és mennyivel landoltak. Így pedig teljességgel kizárható, hogy rossz szándékú, "titkos" repülőgépek hada járná a világ légtereit, ahogy azt az összeesküvés-elméletek megpróbálják elhitetni velünk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. október 31. szombat
Farkas
44. hét
Október 31.
Halloween
Október 31.
Samhain
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?