A Ryanair 2026 novemberétől 60 perccel az indulás előtt zárja a check‑int és a poggyászfeladást, hogy több idő jusson az utasoknak a biztonsági és útlevél‑ellenőrzésre
Mára megszokottá vált a repülőgépek által húzott fehér vonalak mintázta égbolt látványa. Ezzel együtt gyakran felmerül a kérdés, kell-e tartanunk a kondenzcsíkoktól? A jelenség egy fizikai folyamat eredménye, bár vannak, akik összeesküvést sejtenek mögötte. A HungaroControl a chemtrail-elméletek sebezhetőségére igyekszünk rávilágítani, illetve arra, hogy azok gyakorlatilag teljes képtelenségeken alapulnak.
A repülés misztikus világa a kezdetektől foglalkoztatja a kívülállókat. Nem véletlen, hogy egyesek a jól körülírható fizikai jelenségeknek is valamiféle mögöttes, titkos tartalmat tulajdonítanak. A repülőgépek útvonalán feltűnő kondenzcsíkok mindenki számára láthatók, ugyanakkor a szemlélők közül kevesen ismerik keletkezésük okát - így természetes, hogy bekerültek a nagy "összeesküvés-kánonba" is. Az ehhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek már jó pár évtizede megszülettek, az első tudományos magyarázatokkal egyidőben.
A legnagyobb löketet azonban az adta a chemtrail-hívőknek, amikor 1996-ban az amerikai légierő kiadott egy tanulmányt, amelyben egy, az időjárást befolyásolni képes elméleti technológiáról írtak. Ezt követően a "hívők" is két táborra szakadtak: az egyik tábor tagjai úgy vélik, a kormányok repülőgépekkel mérgezik a lakosságot, míg a másikba tartozók szerint valamiféle "felsőbb hatalmak" folyamatosan befolyásolják az időjárást.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban létezik olyan technológia, amely képes mesterséges felhők létrehozására. Ezt alapvetően a harmadik világ gazdálkodásának fellendítésére, esőfelhők készítésére gondolták jó megoldásnak, ám igencsak drága és nem is túl eredményes, így egyáltalán nem alkalmazzák.
A kondenzcsíkok ilyen értelemben kevésbé izgalmasak. De nézzük, miként is jön létre a kondenzcsík!
A gépek repülés közben üzemanyagot égetnek, a hajtóművekből pedig a levegőbe kerülnek különböző anyagok, például koromszemcsék, szén-dioxid, nitrogén és egyéb oxidok. A légtérben található pára és az üzemanyagban lévő víz ezekre az anyagokra kicsapódik, majd - mivel a repülési magasságban mínusz 50 és 62 Celsius-fok között mozog a hőmérséklet - azonnal meg is fagy. Ez látható a földről is szabad szemmel.
A konteóhívők szerint egyébként nem minden repülőgép vesz részt a "chemtrail hadműveletben". Úgy tartják, jól kivehető, hogy melyik kondenzcsík mérgezi az embereket és melyik ártalmatlan: a vastagabbakat és hosszabb ideig megmaradókat tartják károsnak. Természetesen erre is van valódi magyarázat. A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen. Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
És nemcsak a hatjóműből kiáramló gázoknak köszönhetően keletkezhet kondenzcsík, hanem az aerodinamika törvényszerűségei alapján is, ott, ahol a levegő leválik a repülőgép egyes felületeiről. A szárny alsó és felső része között például a nyomás-kiegyenlítődés miatt szívó hatás alakul ki. Ennél az indukált ellenállásnál a két szárnyon örvény jön létre, ami fékezi is a repülőgépet. A hatás megelőzésére a szárnyvégekre úgynevezett örvényorsókat szerelnek, ami akár 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítást is lehetővé tesz. Magas páratartalom mellett ugyanakkor így is kialakulhat kondenzcsíkszerű képződmény - akár kisebb magasságban is - a két szárny végén, illetve olyan pontjaikon, ahol a levegő leválik.
A tudomány tehát részletes és világos magyarázatot ad ezekre az egyesek szerint "gyanús" jelenségekre. De az esetleges visszaélések lehetőségét az a tény is kizárja, hogy a légi közlekedés egy minden elemében komolyan szabályozott iparág, ahol mindennek nyoma van. Minden egyes repülést dokumentálnak, azokról terv készül: tudjuk jól, a gépek honnan indulnak, hová tartanak, mennyi időt töltenek az induló- és célállomásukon, milyen magasan repülnek, mit és mennyi terhet szállítanak, milyen súllyal szálltak fel és mennyivel landoltak. Így pedig teljességgel kizárható, hogy rossz szándékú, "titkos" repülőgépek hada járná a világ légtereit, ahogy azt az összeesküvés-elméletek megpróbálják elhitetni velünk.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








