Fontos! Ennyi jövedelemkiegészítésre vagy jogosult a koronavírus miatt

A múlt hét elején Palkovics László miniszter bejelentette a kormány bértámogatási programját. Ekkor még csak annyit lehetett az intézkedésről tudni, hogy a kieső munkaidő után jár majd a jövedelem kiegészítés és a kieső munkabér 70 százalékáig terjedhet. Pár napot kellett csupán várni és pénteken meg is jelent a közlönyben a kormányrendelet, ami részletezi a támogatást és igénylésének menetét is.

Ami viszont ezeknél is fontosabb volt, hogy a kieső munkaidő arányában a munkabérnek mekkora részét fizeti a dolgozónak az állam a támogatás keretében. Mi itt a Pénzcentrumnál kiszámoltunk, hogy mekkora a támogatás várható legkisebb és legnagyobb összege a rendelet értelmében. Ehhez azonban először át kell vegyünk három fontos ide vonatkozó fogalmat: a csökkentett munkaidőt, az egyéni fejlesztési időt és a létszámtartási kötelezettséget.

A hétvégén megjelent kormányrendelet így részletezi ezeket a fogalmakat az 1. § -ban:

• Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetése után lecsökkentett munkaidő. Ez legkevesebb fele, és maximum 70 százaléka az eredeti munkaidőnek.
  
• Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében végzett képzések és tanulmányok.
• Létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.

Miután átvettük a rendeletben szereplő új fogalmakat láthatjuk, hogy a csökkentett munkaidő helyére bejön az egyéni fejlesztési idő, amely a dolgozó munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés kell legyen. Továbbá a munkaadónak tartania kell kérelmezéskor aktuális állományi létszámot is.

Következőnek nézzük meg, hogyan fogalmaz a rendelet a konkrét támogatás mértékével kapcsolatban. A mikor, mennyi ideig és mekkora összeget kérdésekkel kapcsolatban, a hétvégén megjelent kormányrendelet így részletezi a támogatást a 3. §-ban:

• 1. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg.
  
• 2. A támogatás időtartama három hónap.
• 3. A nettó fizetésünk kieső munkaidő arányában 30, 40 vagy 50 százalékának legfeljebb a 70 százalékát adja az állam támogatásként.
• 4. A távolléti díj maximum nettó 214 ezer forint lehet, azaz a minimál bér kétszerese.
• 5. Utólag kerül folyósításra.
• 6. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
• 7. A támogatás köztehermentes.

Most, hogy nagyvonalakban átvettük a kormányrendelet fontosabb támogatásra vonatkozó részleteit, ezek alapján nézzük is meg a két szélsőséges esetet egy-egy közelítő számítás segítségével.

A táblázatunkban a távolléti díjakat és a támogatási összegeket vizsgáltuk meg a minimál bérre, illetve a rendeletben maximalizált kétszeresére vetítve. Számításaink alapján így a legkisebb igényelhető támogatási összeg valamivel több, mint 22 ezer forint lesz, ami 107 ezres nettó munkabér, és 30 százalékos munkaidő csökkenés mellett érhető el. Ezzel szemben a legnagyobb elérhető támogatási összeg pedig majdnem 75 ezer forint, ami a rendeletben plafonként meghatározott 214 ezres nettó munkabér, vagy afölött érhető el 50 százalékos munkaidő csökkenés esetén.

A frissen megjelent kormányrendelet alapján tehát elmondhatjuk, hogy a támogatás mértéke várhatóan munkavállalónként megközelítőleg 22 ezer és 75 ezer forint közötti kötelezettségmentes összeg lesz. Természetesen az egyéni munkaszerződések, nettó havi munkabérek és munkaidő csökkenés is jelentősen befolyásolja a támogatás mértékét.