Rég nem látott fordulat előtt áll a magyar lakáspiac: több mint tíz éve nem történt ilyen, komoly változás jön

Tovább mérséklődött a lakásárak éves emelkedésének üteme, miközben havi összevetésben az egyes országrészek között jelentős eltérések alakultak ki az ingatlan.com júliusi lakásárindexe szerint. Országosan júniusban még 0,6 százalékkal, júliusban már csak 0,1 százalékkal nőttek az árak, az éves drágulás üteme pedig 12,2-ről 11,9 százalékra lassult. Budapesten a júniusi 0,1 százalékos mínuszt júliusban 0,9 százalékos korrekció követte, az éves áremelkedés tempója ugyanakkor 8,3 százalékra mérséklődött.

„A lakáspiacon egyre markánsabban látszik, hogy az elmúlt időszak gyors áremelkedése veszített a lendületéből. Budapest júliusi drágulása inkább korrekciónak tekinthető az előző havi enyhe csökkenés után. A területi különbségek azt mutatják, hogy az elérhetőbb lakásárakkal rendelkező lokációk továbbra is fontos szerepet játszanak a piacon, és ezek az Otthon Start Program szempontjából is előtérbe kerülhetnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A regionális különbségek alapján most azok a népszerű városok és agglomerációs övezeteik jelentik a lakáspiac motorját, ahol az árszintek megfizethetőbbek és az Otthon Start hitel is elérhető.”

A régiók közül Pest megye különösen erős júliust zárt: a havi drágulás a júniusi 0,2 százalékról 1,2 százalékra gyorsult, éves összevetésben pedig 14-ről 15,6 százalékra nőtt az áremelkedés üteme. Máshol jóval változatosabb volt a kép. Nyugat-Dunántúlon a júniusi 1,7 százalékos visszaesés után júliusban 3 százalékkal nőttek az árak, a Dél-Alföldön viszont az előző havi 3,2 százalékos emelkedést 2,9 százalékos csökkenés követte.

Közel 44 százalékkal több az új lakás Budapesten 

A lassuló árdinamika mellett látványosan nőtt az eladó új építésű lakások választéka tavalyhoz képest. Budapesten augusztusban 5381 ilyen ingatlant kínáltak eladásra, szemben az egy évvel korábbi 3742-vel. Ez 43,8 százalékos, vagyis 1639 lakásos bővülést jelent. Júliushoz képest viszont már csak 0,6 százalékkal nőtt a kínálat.

A legnagyobb változást volumenében a XIII. kerület produkálta: egy év alatt 914-ről 1815-re nőtt az eladó új lakások száma, vagyis közel megduplázódott a kínálat. Százalékosan az alacsonyabb bázisról induló XX. kerületben volt a legnagyobb, 190 százalékos növekedés, az I. kerületben 188, a XII.-ben pedig 139 százalékos volt a bővülés.

A megyeszékhelyeken összességében még erőteljesebben, 1169-ről 1751-re, közel 50 százalékkal bővült az új építésű kínálat egy év alatt. Darabszámban Debrecen áll az első helyen, ahol 191-gyel, 426-ra nőtt az eladó új ingatlanok száma. Szegeden 138, Miskolcon 107 lakással bővült a kínálat. Utóbbi városban az alacsony bázis miatt százalékosan kiugró, közel kilencszeres növekedés történt. Nem mindenhol nőtt azonban a választék: Kecskeméten közel 49, Békéscsabán 50, Zalaegerszegen pedig csaknem 46 százalékkal kevesebb új építésű ingatlant kínáltak eladásra, mint egy évvel korábban.

A 300 ezres és a 3 milliós négyzetméterár is jelen van a piacon

Az eladó ingatlanok árai alapján továbbra is hatalmasak a területi különbségek. Budapesten a használt lakások között az V. kerület a legdrágább, alig több mint 2 millió forintos medián négyzetméterárral, ezt az I. kerület követi 1,87 millióval. A másik véglet Soroksár, ahol 942 ezer forint a medián négyzetméterár, Csepelen pedig 1,02 millió forint. A fővárosi új lakásoknál magasabb a belépési küszöb. A XII. kerületben közel 2,98 millió, a II.-ban 2,97 millió forint a medián négyzetméterár, vagyis már a 3 milliós határt közelítik ezek a városrészek. A legolcsóbb XV. kerületben is 1,21 millió forint az átlagos négyzetméterárszint.

A megyeszékhelyek használtlakás-piacán Debrecen áll az élen 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral, majd Szeged 980 ezer, Székesfehérvár 954 ezer forinttal következik. A legolcsóbb Salgótarján 312 ezer forintos négyzetméterárral, Békéscsabán 541 ezer, Miskolcon pedig 609 ezer forint a medián. A legdrágább és a legolcsóbb megyeszékhely árszintje között így több mint háromszoros a különbség.

„Ha a lakások áremelkedését fékező aktuális folyamatok kitartanak az év végéig, akkor 2027-ben mind a használt, mind pedig az új lakások esetében 10 százalék alá csökkenhet az éves lakásdrágulás üteme. A KSH adatai alapján utoljára erre 2016-ban volt példa, ami jól jelzi azt is, hogy milyen korszakforduló előtt áll a lakáspiac a következő időszakban.” – fogalmazta meg várakozásait az ingatlan.com szakértője.