Ez lehet a magyar plázák túlélési esélye az online hódítással szemben: mielőbb lépniük kell

Pénzcentrum: Jelenleg milyen trendeket láttok a budapesti, magyarországi retail- és irodapiacon?

Déri Bea: Diverzifikált portfólióval rendelkezünk, vannak irodaépületek, bevásárlóközpontok, kiskereskedelmi parkok, szállodák - mindenhol más tendenciát látunk, de az biztos, hogy a Covid kihatott minden bérlőre. Illetve a jelenlegi gazdasági környezet is erőteljesen kihat a bérlőkre. Megváltoztak a szokások.

A járvány után volt egy drasztikus home office átállás, ez mára valamennyire normalizálódott, egyre inkább látjuk az embereket visszajönni az irodaházakba. Viszont a terek és a funkciók teljesen megváltoztak, a bérlőinknek ma már másfajta igényeik vannak egy irodaházzal, bérleménnyel kapcsolatban. Akkoriban a klasszikus, egyterű vagy parcellázott office-ok voltak jellemzőek, pici közösségi térrel, pici konyhával, nagyon kevés élménnyel. Jelenleg a helyes funkciókkal ellátott terek és a rugalmasság megoldások jelentősége nőtt.

A digitalizáció is egyre fontosabb - a papíralapú adminisztrációt egyre inkább elhagyja a piac, az információáramlás is már felhőalapú, digitális csatornákon működik. Zöld megoldások kapcsán egyes bérlőknél már vannak kötelezettségek EU-s fenntarthatósági beszámolók készítésére, ez nagyon sokban hozzájárul ahhoz is, hogy ők milyen irodaházba költöznek.

Még két dolgot érdemes kiemelni, amelyek alapján mi is működtetjük, fejlesztjük, újragondoljuk az irodaházainkat, a saját brandjeinket. Az egyik a komfort, a másik a biztonságérzet. Nagyon fontos, hogy a bérlő a mai világban milyen fizikai és mentális állapotban tölti mindennapjait, és hogy mi ezt a jóllétet felelősségteljesen hogyan tudjuk neki biztosítani. 

A térkialakításoknál is egyre jobban azt látom az irodai bérleményeknél, hogy a tereknek és a funkcióknak a pontos meghatározása már fontos, nem hasraütésszerűen alakítunk ki irodákat a bérlőink számára, hanem fel kell mérni azt, hogy elvonulásra való területre milyen arányban van szükség, a kooperációs tereket hogyan és milyen módon alakítsunk ki, esetleg csapatépítők helyszíneként hogyan tudják használni a parkjainkat, a bérleményen kívüli általunk kínált helyszíneket. Összességében ma már komplexebb az ingatlan vagyonkezelési és bérbeadási piac, a kereslet ezt várja tőlünk.

Tényleg megnőtt az igény az irodai zöldterületekre, saját parkokra?

Egyértelműen! Az látszik, hogy ma már nem szabad csak az ingatlanfejlesztés szokásos sémáiban gondolkodni, ami az elmúlt 25 évben működött, hogy felhúztál egy irodaházat, valamilyen jó kis dizájnt beletettél, építettél egy szép lobbit, és van valamilyen minimális park, ahova ki tudtak menni cigizni a dolgozók, és ezzel lezárult a feladat.

Most már ez messze nem elég! A parkjainkat, a kertjeinket úgy alakítjuk ki, hogy ezeken a területeken legyenek sportolásra alkalmas részek, kültéri tárgyalásra alkalmas pavilonok, illetve kültéri meeting point-ok, relax zónák és munkaállomások.

Jó tíz évvel ezelőtt, a CPI hazai piacra lépésekor kezdtük el az ember köré építeni, kialakítani a környezetet. Megnéztük, hogy a bérlő napi teendője milyen ritmusban zajlik, mert már messze nem csak az asztal mögött ülnek nyolc órán keresztül az emberek. Tudnunk kell, mi az, amivel mi tudunk nekik segíteni, hogy kényelmesen, hatékonyan, barátságos környezetben teljen el a munkaidő – ami végső soron egy ember életének jelentős hányadát teszi ki. Erre is hoztuk létre anno a Humán Innovációs programunkat, ami wellbeing szolgáltatásokat nyújt, például a bérlő ebédidőben el tud menni egészségügyi teendőket intézni, vagy a fizikai és mentális jóllétével kapcsolatban különböző sport és rekreációs órákon vehet részt.

Ma már ezek alap és elvárt szolgáltatások, régen nem elég, hogy a bérlő bemegy egy térbe, ami szép. Kell az a szolgáltatási mix, amivel ő fel tud töltődni minden nap. Rezonálnunk is kell a világ változásaira, mivel azt is látjuk, hogy már nem elég általánosan tekinteni a bérlőinkre, hanem együtt kell gondolkodnunk, és az ő jövőképüket előtérbe kell helyezni, az ökoszisztémát közösen kell kialakítanunk.

Hálózatalapon gondolkodunk, ezen elmélet mentén hoztuk létre a CPI Clubot, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy szinte a teljes portfóliónkban szabadon “jöhet-mehet” a bérlő. Ha például ő a Haller Gardens mellett lakik, de egyébként Budafokon van a munkahelye által bérelt iroda, akkor mondhatja azt, hogy ő inkább a közelebbi helyen szeretne dolgozni, mi kényelmesen ki tudjuk szolgálni a CPI Cornerben, ahol egész nap ott lehet.

Vagy ha egy bérlő egy megbeszélést, tárgyalást olyan helyre szeretne szervezni, ami impozánsabb, akkor el tud menni olyan helyszínünkre, ahova szabadon meghívhat vendéget. Vagy ha nyáron a gyereket táborba szeretné adni, fodrászt, vagy bármi egyéb szolgáltatást szeretne igénybe venni, akkor a mi hálózatunkban - tulajdonképpen ez egy bérlői ernyőrendszer - ezeket mind körön belül meg tudja találni.

Ez az a rugalmasság, amivel a piac előtt járunk, mi nem külön-külön vesszük az épületeinket, hanem egy csokorba szedjük őket és megnézzük azt, hogy ebből milyen rendszert tudunk kialakítani a bérlőknek, amivel mindenki jól jár. És ez a bérlői HR-szereplőknek is egy fontos faktor. Amikor keresik az irodákat, akkor döntő, hogy a munkavállalókat hogyan lehet motiválni, hogy maradjanak a cégnél, lojalitást tudjanak építeni, és a kollégák szívesen járjanak be dolgozni. Tehát nálunk nincs már klasszikus iroda, irodaépület, hanem épületek vannak, melyeket szolgáltatás alapon is működtetünk. Szerintem ez a modern kori bérbeadásnak az alapja, és a marketingstratégiánk alapja is. Nagyon erős ütőkártya a CPI Club és a különféle szolgáltatások.

Gondolom, ebben a rendszerben kulcsfontosságúak a bérlői visszajelzések.

Így van, nemrég volt például egy bérlői elégedettség felmérésünk, abból nagyon jó plusz tippeket kaptunk ahhoz, hogy például a kommunikációt tudjuk fejleszteni. Sokszor nekünk, kommunikációs szakembereknek az a megélésünk, hogy mindent jól csinálunk, a tájékoztatásaink biztosan eljutnak a bérlőkhöz, erre olyan evidens dolgot javasolnak a könnyebb működésre, ami bennünk már nem fogalmazódik meg.

Mekkora kihívás egy ilyen sokszínű portfólióval rendelkező vállalat kommunikációs stratégiáját megtervezni?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kommunikáció mellett dizájnvezető is vagyok, ez pedig azért is praktikus, mert az irodaházaink és a bevásárlóközpontjaink területén azokat a felületeket is meg tudjuk teremteni, amelyeken keresztül pontosan tudunk kommunikálni a bérlőkkel.

Azt hiszem, hogy az egyik legnehezebb dolog ezt a több ezres bérlői csoportot – mindegy, hogy retail vagy office ingatlanokról beszélünk - hatékonyan elérni, hiszen óriási a zaj. Kimész az utcára és már megfulladsz! Épp ezért úgy próbáljuk kialakítani az irodaházainkban az információs bázisokat és a hírleveleket, hogy ne legyen nagyon zajos, a lényegi infó jusson el a bérlőkhöz.

A kommunikációs stratégiánk több lábon áll, vannak saját brandjeink, ilyen például a CPI Club is, de vannak egyéb iroda és retail termékeink is. A stratégiai tervezésnél meg kell vizsgálnunk az attitűdjét a bérlőnek, mert lehetetlen anélkül hatékonyan kommunikálni, hogy megismernénk, milyen habitussal, szokásokkal vannak jelen ebben a világban azok, akiket megcélzunk az üzenetekkel.

Folyamatos kihívás lépést tartani például a tartalomfogyasztási szokásokkal: amikor elkezdtem a szakmát, akkor 8-10 perces videókat kellett csinálni, most jó, hogyha pár másodpercre le tudjuk kötni az ember figyelmét, ennyibe kell belesűríteni az üzenetet. A stratégiában igyekszünk mixelni a klasszikus kommunikációs megoldásokat, eszközöket, de közben nagyon hiszek abban is, hogy néha ki kell törni a buborékból, out of the box megoldásokhoz folyamodni.

Nagyon hiszek a PR erejében, azt gondolom, hogy nem szabad csak a klasszikus, szakmai és gazdasági sajtóra hagyatkoznunk például: ha észszerűen és konzekvensen elmondjuk, hogy mi hogyan is működünk, mi a felelősségünk, a filozófiánk, az tud érdeklődést generálni a művészeti, társadalomtudományi, vagy lifestyle megjelenésekkel is. Például nemrég volt egy ESG-s kampányunk, ami nagyon jól sikerült, amit abból is tapasztaltunk, hogy volt egy nagy ugrás az oldalunk látogatottságában, a cikkeink és YouTube videóink nézettsége is érzékelhetően nőttek, több célzott érdeklődés is érkezett. A megjelenések profin és ízlésesen adtak egy valós látképet, hogy milyen sokszínűek és esztétikusak az irodaházaink, az ESG és környezetvédelmi irányelvek alapján kialakított parkokkal karöltve.

Összességében nagyon jópofa, színes anyagok készültek, és ezáltal máshogy ismerték meg a CPI-t, mint egy felelős tulajdonost. Azt gondolom, hogy nem lehet nagyon lecsupaszítani a kommunikációt, nem lehet mindig az adott hullámra felülni, hogy „most akkor a fenntarthatóság meg a dizájntermék megy, akkor azt nyomjuk!”, hanem arra kell törekedni, hogy hitelesen bemutassuk azt a színességet, ami alapján működünk. Ehhez az szükséges, hogy a platformok repertoárja is változatos legyen, ahol megjelenünk.

Mekkora szerepe van a kommunikációtokban a közösségi médiának? Melyik a leghatékonyabb platform számotokra?

Nagy szerepe van, vannak saját kontent menedzsmenttel ellátott felületeink, a Linkedin-oldalunk olyan, mint egy szerkesztőségi felület, egy csomó híradást adunk rajta a cég működéséről. Hogy csak egy másik platformot említsek, nagyon felértékelődtek a TikTok felületeink, a Campona TikTok-ja például hasít - ott a poénra és az élményre építettünk, mert a bevásárlóközpontoknak a jövője az, hogy élményt nyújtsanak, nincs más lehetőség.

Különben át fogja venni az online tér ezt a fizikai teret! Ennek fényében a bevásárlóközpontoknál teljesen más stratégiával kellett elkezdeni kommunikálni, a TikTok mellett az élmenyre fókuszálva vannak állandó, a bevásárlóközpontjaink nevével összeforrt eseményeink, és szerencsére lettek ezek nyomán visszatérő vásárlóink is.

Korábban egyébként egy integrált marketingkommunikációs ügynökséget vezettem, ahol elsősorban FMCG, gyógyszeripari, CSR- és ingatlanprojektekben dolgoztunk. Amikor beléptem az ingatlanszektorba, meglepetéssel tapasztaltam, mennyire elmaradott volt a kommunikációs gyakorlat a teljes piacon – a kreativitásra, vizuális minőségre és csatornaválasztásra alig fordítottak figyelmet.

A kiadványok – brosúrák, lifthirdetések – gyakran nyomtatott formátumban és esztétikai szempontból is kifogásolhatóan jelentek meg. Mi ezzel szemben tudatosan törekszünk arra, hogy minden általunk kiadott anyag vizuálisan is harmonikus, átgondolt és értéket közvetítő legyen. A klasszikus vagyonkezelői megjelenés helyett mi az embert helyezzük a fókuszba, és minden témát emberközpontú szemlélettel közelítünk meg – legyen az bármilyen platformon megjelenő kommunikáció.

Több országban is jelen vagytok, mennyire működik lokálisan a kommunikáció az egyes piacokon? Máshogy kell megjelenni Budapesten, mint mondjuk Varsóban?

Magyarországon valamelyest máshogy működünk, mint másik országokban. Az az alapvetésünk, hogy mindenki a saját piacának igényét térképezi fel, és ahhoz igazítja a kommunikációs stratégiáját. Nyilván bizonyos mértékben vannak corporate elvárások, például a logó, a szlogen miként működjön, szerepeljen, de nagy szabadságot kaptunk kommunikációs tekintetben. A döntéshozók is tudják, hogy a magyar csapat érti, hogy kreatívban és kommunikációban, üzenetben mit kell átadni itthon az embereknek. A helyi specifikumokat emeljük ki az épületeink, lokációk tekintetében.

Emellett tőzsdei cégként és zöld kötvényt kibocsátó vállalatként meghatározott központi elvárások vonatkoznak az ESG- és fenntarthatósági kommunikációra, valamint az ezekhez kapcsolódó aktivitásokra. Mi nem csupán megfelelünk ezeknek, hanem kezdeményező szerepet is vállalunk: például elsőként vezettük be Magyarországon a zöld bérleti szerződést, amely az ESG-stratégiánk szerves része. Ezt a megközelítést a bérlőinkkel közösen, partnerségben valósítjuk meg, és már évek óta sikeresen működik. Ugyanígy úttörők voltunk a zöld kötvény hazai kibocsátásában is, amellyel nemcsak a fenntartható működésünket finanszíroztuk, hanem példát is kívántunk mutatni az iparág számára. Mindig hiszünk abban, hogy jó elsőként lépni – vagy ha nem elsőként, akkor valami igazán egyedi megközelítéssel új szintre emelni az adott témát.

Beszéltünk a járvány okozta hatásokról, említetted a gazdasági helyzetet is. Mennyire szükséges ilyenkor újrapozicionálni egy-egy retail, vagy irodai ingatlant? Mekkora kihívás ez például a kommunikációban?

Ezt mi lehetőségnek tekintettük, és nem volt nehéz dolgunk, mivel már tíz évvel ezelőtt teljesen máshogy gondolkodtunk kommunikációról, irodaházak újrapozicionálásáról, a brandek megalkotásáról. Azzal, hogy több mint két évvel ezelőtt volt egy fúzió, a CPI megvásárolta másik két nagy ingatlancsoportnak a portfólióját, jöttek új irodai brandek, amelyek hozzáadtak ehhez a széles körű tudásbázishoz, ami a piacon egyedülálló. Magyarországon nincs még egy olyan ingatlanvállalat, amely égisze alatt ennyi brand van, ennyi kipróbált és flexibilis termék. Nekünk az volt a feladatunk, hogy összehozzuk a már meglévő termékeinket, a diverzifikált portfóliót, és egy hálózatban, térképre feltéve csináljunk ebből egy szolgáltatásalapú bérlői ernyőrendszert. De már amikor elindítottuk itthon a CPI-t, nem a klasszikus üzemeltetési és újrapozicionálási eljárásokban hittünk.

Egyedül vagyunk a piacon abban például, hogy nálunk minden in-house van megoldva. Ez nagyon fontos volt a háborús energiaár-robbanás idején, az energiaárakat pont azért nem hagytuk elszállni - pedig  erőteljes és kiszámíthatatlan drágulás volt -, mert van egy olyan vezetőnk, energiaszakemberünk, aki a csapatával kezelte a helyzetet, így tudtuk azt garantálni a bérlőinknek, hogy fix rezsiárakat fizetnek. Fentebb már beszéltünk arról, hogy a biztonság nagyon fontos, ezt például akkor meg is érezték a bérlőink, nagyon jól jöttünk ki a helyzetből.

Kommunikációban ezt úgy fedjük le, hogy gyakorta vannak bérlői eszmecseréink, amik nyitottak, az összes bérlőnk el tud jönni. A legutóbbi például a hulladékgazdálkodásról szólt, szakembereket hívtunk meg, hogy a bérlőkkel együtt átlássuk azt, 2025-ben hogyan is kell szelektíven hulladékot gyűjteni, és milyen szolgáltatókat kell bevonni, hogy a CO2-kibocsátást, az ökológiai lábnyomunkat csökkentsük.

Tulajdonképpen az elmúlt két és fél évben az irodai üzletfejlesztési és kommunikációs csapattal azon dolgoztunk, hogy az irodai portfóliónkban megalkossuk a jövő irodája koncepciót, illetve egy másik stratégia a retail portfóliónkban az volt, hogy elinduljunk egy élményalapú szolgáltatás irányba – remélem, hogy működni fog, mert ahogy most látjuk, a retail-el lesznek problémák. A kosárérték az infláció mellett maradt ugyanaz, mint ami volt, tehát tulajdonképpen az emberek reálértéken számolva kevesebbet költenek.

Mi is rendszeresen megírjuk a KSH aktuális statisztikái alapján, hogy az adott időszakban hány kiskereskedelmi üzlet húzta le a rolót – Budapesten van jellemzően a legtöbb ilyen. Ti mit láttok a portfólióba tartozó ingatlanoknál?

Mi is úgy gondoljuk, hogy a retail-oldalon lesznek még kihívások. A Stop Shopok szerencsére jól működnek, ugye, ezek nem klasszikus plázák, hanem kiskereskedelmi parkok, ahol a funkció van jelen, tehát nem bemész és nézelődsz, hanem célirányosan vásárolsz az adott üzletekben.

Összességében nem mondanám, hogy bajban vagyunk, de azt látjuk, hogy megjelenik az a tendencia, amit már a Covid alatt is láthattunk: akkoriban egyre nagyobb szerepet kaptak a flexibilis szerződések, amelyeket hosszas tárgyalások előztek meg a bérlőkkel.

Úgy segítjük a bérlőinket, hogy marketing kampányainkba is bevesszük őket. Mint mondtam, nagyon erős social media aktivitásunk van, és ha van olyan bérlői visszajelzés, hogy egy-egy adott időszakra rá kell erősíteni, akkor ráerősítünk marketing eszközökkel, és a plázás eseményeinket, akcióinkat is úgy próbáljuk pozicionálni, hogy azok a bérlőket is segítsék.

A Pólusban az éttermi szekciót felújítottuk, és ez meg is látszik a látogatószámban, és a Campona pár évvel ezelőtti felújításakor is arra fókuszáltunk, hogy az élménynek adjunk teret, olyan megoldásokkal, amelyek az egyén érzékszervére hatnak. Azt látni, hogy a vásárló sokkal szívesebben költ, és sokkal nagyobb biztonságban érzi magát egy ilyen, élménydús környezetben, mintha mondjuk bemenne egy pangó, nagy térbe, amelynek a szélein vannak a boltok. Illetve szintén a bérlők üzleteit is segíti, hogy visszavezettük az ajándékkártyákat, és a lojalitási programokra is szeretnénk erőteljesebb hangsúlyt fektetni.

Összességében azt látom az ingatlanpiacon, hogy a legtöbb szereplő a funkciókat, funkcióváltásokat is vizsgálja. A jövő ingatlanfejlesztésének és gazdálkodásának jelentős szereplői lesznek a mix funkciójú épületek, amiből már azért van egy-kettő Budapesten. Több más európai fővárosban már bevált dolog, hogy egy épületben van lakó-, van retail ingatlan, és mondjuk szálloda vagy iroda a másik felében. Ez azért egy nagy váltás lenne, de nem elképzelhetetlen egyébként a piaci szereplőknek itt Magyarországon sem, hogy egy kicsit erre a hullámra felüljenek.

Senki nem örült a Covidnak, de annak örültünk, hogy a klasszikus értelemben vett irodák építése, üzemeltetése leértékelődött, ha valaki mégis így áll hozzá a saját ingatlanaihoz, akkor nem lesz sikeres, az egy öngól. Kellett egy gyors szemléletváltás, de szerintem még mindig van itt tér a változásnak.

Hogyan jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás a CPI életében, vagy a különböző fejlesztésekben?

Nagyon szenzitívek vagyunk, kezdetektől fogva a gyerekek vannak nálunk fókuszban. Minden évben nyújtunk anyagi támogatást különféle szervezeteknek, illetve van olyan fizikai és egyéb támogatást, ahol a hátrányos helyzetben lévő gyerekeknek próbálunk segíteni – a CSR akciókba a bérlőinket is bele szoktuk venni, sokszor már ők keresnek meg minket, hogy szeretnének segíteni.

Egy évben legalább 4-5 olyan akciónk van, ahol gyűjtünk a gyerekeknek, illetve a Portfolio Property X konferencia fenntarthatósági támogatójaként azt találtuk ki a szervezőkkel, hogy minden eladott jegy után adományozunk egy bizonyos összeget, és volt jótékonysági kerékpározás is: felvettük a kapcsolatot az Igazgyöngy Alapítvánnyal, amely hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és bicikliket adományozunk nekik, hogy a gyerekek el tudjanak jutni például az iskolába.

De volt olyan, hogy tanszereket vásároltunk, iskolakezdéshez segítettünk az alapítványnak, felújítási munkálatokban is részt veszünk. Ebből a szempontból is nagy előny, hogy nálunk minden házon belül működik: az épületüzemeltető csapatunk, a villanyszerelőink, az építészosztályunk, a dizájnosztályunk is tevékenyen részt tud venni a jótékonysági akciókban, nemsokára például a MÁV Kórház a csecsemőosztályát fogjuk renoválni. De iskolákban is segítettünk a világítást helyrehozni, udvarokat renoválni. Ültettünk fákat is az elmúlt években, van egy futókörünk amellyel évekkel ezelőtt a Hospice Alapítványért futottunk, ha arról van szó, hogy segítséget kell nyújtani, akkor mindenki ott van. Van egy elég komoly CSR éves tervünk, amiket általában 100%-ban teljesítünk.

És ennek van egy fenntarthatósági vonala is, szemetet szedünk, fát ültetünk a saját parkjainkon túl. Az elmúlt években zöldfelületek szerepe az épített környezetben radikálisan átalakult. A természet visszaintegrálása a városba nem lehet teljes a biológiai sokféleség figyelembevétele nélkül. A CPI irodaházainál a zöldfelületek kialakítása során tudatos döntés születik: nem a steril, díszgyep dominál, hanem a vegyes, változatos, rovarbarát ültetések. Olyat sosem teszünk, ami greenwashing hangulatú.

Hogy kell elképzelni, hogy az ingatlanok körüli területért is felelősséget vállaltok? Konkrétan megkérdezitek, mire van szüksége például a környéken élőknek?

Pontosan, de egyébként egyeztetni szükséges is, de például amikor az egyik irodaházunk mellé kültéri sportolási lehetőséget, napozóteraszt alakítunk ki, a környéken lakók is bátran lejöhetnek sportolni, pihenni. Az egyik irodaházunkba járnak menzára a szomszéd suli a gyerekei, és a parkunkat is használhatják.

Úgy gondoljuk, hogy a város szövetének a szerves része egy irodaépület is, nem szabad egy sterilen elzárt területet csinálni, az átjárást biztosítani kell. Például a Balance irodaháznál 3000 négyzetméter zöldterületet alakítottunk ki, azelőtt egy beton placc volt, gyönyörű ősfákkal árválkodva. Megmentettük a 150 éves platánfákat és egy kis oázist alakítottunk ki. Olyan területeket is rendeztünk, ami már nem hozzánk tartozik, de a házaink külső területeihez szorosan kapcsolódik.

Hogy látod a piacon, illetve magában a kommunikációban mekkora szerep jut az új adatalapú modelleknek, AI alapú eszközöknek?

A marketing osztályon dolgozik egy kollégám, akinek nagyon adatalapú a gondolkodása, azért is fontos, hogy ő ott legyen, mert például a CPI Clubot is adatok alapján építjük. Napi adatokat kell látnunk ahhoz, hogy mit változtassunk, illetve hogyan érjük el a bérlőket. A marketingkampány sem olyan, hogy csak úgy kidobunk a levegőbe 10 millió forintot, minden adat és elemzés ismerete szükséges, hogy módszertant alakíthassunk ki. Az adatalapú működés a kommunikációs szakmában alap.

Ahogy az ingatlanüzemeltető szakmában is. Minden adatalapú, például a retaileknél most már olyan látogatószámlálók vannak, amik rengeteg adatot meg tudnak adni egy-egy emberről, aki belép a bevásárlóközpontba. Abból sok dolgot kiszűrhetünk, és építhetjük a kommunikáción keresztül a látogatószám növelését. De úgy látom, Magyarországon, a retail-piacon nagyon nem használják az adatokat, pedig létjogosultsága van.

Az AI-t is használjuk eszközként a marketingben, nagy segítség. Persze, néha óriási hülyeségeket tud írni, kontroll nélkül nem lehet beszabadítani az osztályra, de hogyha rendesen megtanítod arra, amit szeretnél, akkor jó dolgokat szedhetsz ki belőle.

Szerinted miért jár ez ilyen gyerekcipőben Magyarországon?

Szerintem az alapvető munkameneten és munkastíluson nem nagyon változtattak, és sokan még mindig nem ismerték fel, hogy például egy marketingcsapatban már nélkülözhetetlen egy olyan ember, aki adatalapon gondolkodik és működik. Vannak, akik időben ráéreztek arra, hogy az AI és az adatalapú működés nem csak trend, hanem szükségszerűség – de sokan még mindig nem léptek ebbe az irányba, talán anyagi okokból, talán a konzervatív szemlélet miatt. Ehhez ugyanis nyitottság kell, és idő, hogy az emberben is belül megtörténjen a váltás: hogy el tudja fogadni, mostantól máshogy kell működni.

Én azt látom, hogy fontos lenne jobban teret adni a fiatalabb generációnak. Nálunk az osztályon is több huszonéves dolgozik, és van, amit én tudok jobban, és van, amit ők – néha nevetnek is rajtam, hogy miket csinálok, de közben tanítanak, viszont fogalmazni például még mindig én tudok jobban. Ez egy kölcsönös tanulási folyamat. A lényeg, hogy vagy nagyon gyorsan fel kell szedni ezt az új tudást, vagy olyan kollégákat kell bevonni, akik már rendelkeznek vele. Ez a szakma – legyen szó kommunikációról vagy ingatlanüzemeltetésről – ma már folyamatos tanulásról szól.