Házassági vagyonjogi szerződés: sértés vagy törődés? (x)

A házastársaknak nem lesz minden vagyona közös a boldogító igen kimondása után, sőt tíz év házasság vagy közös gyermek születése után sem. A feleknek a törvényi szabályozás szerint ugyanis közös és különvagyonuk is lesz a házasságban. Közös vagyon az, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ilyen például a munkabér, egy esküvő után vásárolt ingatlan, autó, különböző ingóságok, de még a jutalom is, és ezeken fele-fele arányban kell osztozkodni válás esetén, függetlenül attól, hogy ki milyen arányban járult hozzá a megszerzésükhöz.

A házastársak különvagyonába tartoznak, és automatikusan sosem lesznek közösek azok a vagyontárgyak, amelyek a házassági vagyonközösség létrejöttekor már megvoltak. Az esküvő előtt vásárolt ingatlan, autó, cégrészesedés, vagy az egyikük korábban alapított vállalkozása is különvagyon marad. Ha a házaspár egyik tagja örököl, ajándékba kap valamit, vagy a házasság előtt szerzett különvagyonából vásárol például egy lakást, azon szintén nem kell osztoznia a párjával. Érdemes azonban tudni, hogy ha a házasságkötés előtt a pár már élettársként együtt élt, akkor nem az esküvő, hanem az együttélés kezdetétől kell számolni a törvényes vagyonjogi rendszert. Ez azt jelenti, hogy visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk.

A tartozások sem muszáj, hogy közösek legyenek

Egy házassági vagyonjogi szerződéssel ugyanakkor akármilyen vagyonjogi rendszert kialakíthatnak a házastársak, teljesen felülírhatják a törvényi szabályozást, és bárhogyan megegyezhetnek. Rendelkezhetnek arról, hogy mi legyen a közös és mi a különvagyonuk, és arról is, hogy hogyan kezelik a közöset, de akár a teljes vagyonelkülönítés mellett is dönthetnek. Ez különösen hasznos lehet akkor, ha az egyiküknek saját cége van, vagy a vállalkozása beindításához hitelre vagy szüksége. Alapesetben ugyanis a házastársak tartozásai is közösek, és egy csődbe ment vállalkozás vagy egy bedőlt hitel nemcsak a közös vagyonukat, hanem mindkettőjük különvagyonát is veszélyeztetheti. Ha azonban a vagyonjogi szerződésben egyértelműen rögzítve vannak a vagyoni viszonyok, akkor a házastárs különvagyonából nem lehet követelni a tartozást, vagyis egy ilyen szerződés a családi vagyon jelentős részét megkímélheti.

Fontos tudni, hogy ehhez érdemes a vagyonjogi szerződést bejegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) is. Így a szerződés már nemcsak a házastársak között lesz hatályos, hanem egy harmadik fél, például a hitelező bank sem mondhatja, hogy nem volt tudomása a vagyonjogi szerződés fennállásáról.

Érvényes házassági vagyonjogi szerződést csak közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva lehet kötni. Az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.

Gyermekekről és élettársról is lehet gondoskodni

Ma már nem ritka, hogy valaki többször is megházasodik, és több házasságból is született gyermeke. Sokan pont azért kötnek házassági vagyonjogi szerződést, mert így tudják leválasztani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, hogy mindegyik gyermekük egyenlően örököljön utánuk.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, és saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki. Ez azért lényeges, mert az élettársakra teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak. Nekik automatikusan sosem keletkezik közös vagyonuk, és ha szétválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Ráadásul az élettársak végrendelet hátrahagyása nélkül nem is örökölnek egymás után.

(x)