Tényleg visszaperelhetik tízmillióikat a magyar devizahitelesek? Itt a jogegységi határozat

Amint az az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének hatálybalépése okán várható volt, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 2025. 07. 15. napján közzétette 10/2025. számú jogegységi határozatát (Jpe.IV.60.030/2025/17.szám) az ítélet értelmezése tárgyában.

A jogegységi határozatban foglaltak a Magyar Közlönyben történő közzététel napjától az indítványozó tanács -, illetve tárgyban eljáró bíróságok számára kötelező jelleggel bírnak, tekintettel arra, hogy a cél az egységes bírói gyakorlat biztosítása, annak fejlesztése.

A határozat kimondja, hogy amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés teljes egészében érvénytelen a benne foglalt árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt, úgy a szerződés érvényessé nyilvánításának helye nincs, egy kivételtől eltekintve: amennyiben azt a fogyasztó kéri, a megfelelő tájékoztatását követően. A megfelelő tájékoztatás tárgyában a Tanács rögzíti a fogyasztó által kifejezett szándék fontosságát, azzal, hogy azt szabad és tájékozott beleegyezés eredményeként tegye meg, amelyet a nemzeti bíróság vizsgálni köteles.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a C-630/23. számú ítéletből ismert két követelmény figyelembevételével járt el értelmezése során:

1. A nemzeti bíróságoknak azon jogi és ténybeli állapotot kell helyreállítani, amelyben a fogyasztó az adott szerződés hiányában lett volna.
2. Az eljárás során nem választható olyan jogkövetkezmény, amely során a fogyasztó kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatása alól mentesül, miközben adott szerződés további elemeinek érvényessége fennmarad.  

A Tanács a fentiekre tekintettel rögzítette, hogy az érintett szerződések DH2 törvény 37. § (1) bekezdésére alapozva hatályossá nyilváníthatóak, melynek keretében megvalósítható egy olyan tartalmú rendezés a felek között, ami összhangban áll az ítéletben foglaltakkal: Felszámolásra kerüljön a felek jogviszonya és létrejöjjön egy, az értékegyensúly fenntartásának elvén alapuló elszámolás.

Teljes egészében érvénytelen deviza alapú szerződések esetében a hatályossá nyilvánítás keretében a fogyasztó egy pénzügyi lízingszerződés esetén köteles visszaadni a lízingtárgyat, annak hiányában pedig megfizetni a helyébe lépő értéket és a felszólítástól annak törvényes mértékű késedelmi kamatait. Kölcsönszerződés esetében visszatérítendő a pénzügyi intézmény számára a ténylegesen folyósított kölcsönösszeg és annak felszólítástól számított törvényes mértékű késedelmi kamata. A pénzügyi intézmény az érvénytelen szerződés alapján bármilyen jogcímen megfizetett tételeket-, és annak felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatait megtéríteni köteles a fogyasztó számára.

Figyelemmel a fentiekben foglalt jogkövetkezményre, a jogegységi határozat rögzíti, hogy fel sem merül a nemzeti jog contra legem (azaz törvénnyel szembeni) értelmezése, ahogy az sem, hogy a DH2 törvény 37. § uniós jogba ütköző módon korlátozná a fogyasztói jogokat. Utóbbi továbbra is alkalmazható tárgyi törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, mely nem függ az adott szerződés érvénytelenségi okától.

A Tanács rámutatott e körben arra is, hogy a C-630/23. számú ügyben született ítélet kizárólag azokban az esetekben alkalmazható, ha a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés teljes érvénytelensége az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződéses kikötésre vezethető vissza, lévén, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel összefüggésben értelmezte a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 EGK irányelv 6. és 7. cikkét.

A jogegységi határozat rögzíti azt a tényt is, hogy az Európai Unió Bíróságának vizsgálata – erre irányuló kérdés hiányában – nem terjedt ki az árfolyamrés tisztességtelenségének lehetséges jogkövetkezményeire, így e tárgyban a C-630/23. számú ítéletből következtetések le nem vonhatóak.

Szerző: dr. Szabó Bianka Ilona ügyvéd; a Zalán és Szabó Ügyvédi Társulás tagja.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?