Ezrek hagyják el a magyar városokat, falvakat: mit tudhatnak, hova menekülnek?

Szinte alig van olyan család vagy baráti kör Magyarországon, melynek tagjai közül néhányan ne külföldről látogatnának haza karácsonyra. A karácsony az évnek egy különösen fontos időszakává vált sok családban, hiszen már rengetegen csak ilyenkor találkoznak külföldön élő szeretteikkel, barátaikkal. Természetesen más ünnepek, nyaralások, látogatások is jellemzőek, azonban a karácsony az az ünnep, amikor a legkevesebben hagyják ki a családlátogatást. Akár rövid ideig él valaki külföldön, akár már kint telepedett le, az ünnepeket sokan töltik Magyarországon.

2010 óta már annyi magyar vándorolt ki külföldre, mint ahányan megközelítőleg Somogy megyében élnek, nagyjából 290 ezren. Ugyanakkor a visszavándorlók 197 ezren voltak ugyanebben az időszakban, tehát cirka 93 ezer magyar a különbözet, ami Székesfehérvár lakosszámát közelíti. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint a kivándorló magyarok száma 2015-ig egyre emelkedett, majd évről évre csökkent, egészen 2020-ig. 2020 után pedig ismét emelkedés kezdődött, 2022-ben pedig már csaknem annyian vándoroltak el, ahányan a 2016-os évben.

A visszavándorlás ezzel szemben egészen 2018 növekvő tendenciát mutatott, azóta viszont inkább stagnál. 2022-ben enyhe emelkedést lehetett megfigyelni. Ugyanakkor 2018 volt az az év is, amikor a visszavándorlók száma meg tudta közelíteni a kivándorlókét, és 2021-ig volt jellemző ezután, hogy több magyar vándorolt vissza, mint el. 2022-ben azonban fordult a kocka és ismét a kivándorlók lettek többen:

Egyre több a világlátott magyar

Bár a KSH statisztikái 2010 előttről nem tartalmaznak adatokat a kivándorlókról és visszavándorlókról, a Népszámlálási adatbázisból viszont megtudhatjuk, hogy 2022-ben hány olyan Magyarországon élő válaszadó volt, aki korábban legalább egy évet külföldön élt. Csaknem 361 ezren nyilatkoztak így, a teljes népességnek mindössze 3,8 százaléka.

Azok közül, akik legalább egy évet külföldön éltek, a legtöbben (83%) Európában, leggyakrabban EU-tagállamban (55,4%) éltek. Csaknem a válaszadók negyede Németországban élt, ötödük pedig az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Államokban mindössze 6% töltött el legalább egy évet, és vándorolt vissza, egész Ázsiában mindössze 5%, miközben Ausztriában 8,8%, Hollandiában 3,1% lakott hosszabb-rövidebb ideig a válaszok szerint.

Ha azt is megvizsgáljuk, hol élnek jelenleg arányaiban legtöbben, akik korábban legalább 1 évig külföldön laktak, akkor egyértelműen Budapest vezet. A fővárosban élők közül 6,5 százalék élt valaha legalább egy évet külföldön - nevezzük őket az egyszerűség kedvéért világlátott magyaroknak. Az országos átlag 3,8%, akárcsak Csongrád-Csanád megyében, ennél valamivel magasabb Pest vármegyében a világlátottak aránya 3,9%. A legmagasabb viszont - Budapest után - Baranya vármegyében, ahol a 2022-es népszámlálási adatok szerint az ott élők 4,1%-a élt már külföldön legalább 1 évet.

Annak a közel 361 ezer magyarnak, akik már éltek korábban legalább 1 évet külföldön, nagyjából negyede a 2001 és 2010 között eltelt évizetdben, másik negyede pedig a 2011-2015 között eltelt 5 évben költözött külföldre. 18,4 százalék 1990 előtt költözött, 13,9 százalék 1990-2000 között, de most már ismét Magyaroszágon él. A válaszadók 17,9 százaléka pedig 2016-2021 között élt külföldön legalább egy évig.

Az adatbázisból az is kiderül, hogy az elvándoroltak 9,9 százaléka már 1990 előtt visszaköltözött, 12,1 százalék 1990 és 2000 között, 15-15 százalék pedig 2001 és 2010, valamint 2011 és 2015 között. A legnagyobb arányban viszont a 2016 és 2021 között eltelt 5 évben költöztek vissza: azoknak, akik valaha éltek külföldön több mint 1 évig a 48 százaléka. Ebben közrejátszhattak az elmúlt 5 év meghatározó eseményei is.

Sokat számít a Brexit, a pandémia és az Erasmus megszűnése

A kivándorlás és visszavándorlás szempontjából sokat számított az elmúlt években, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, illetve a világjárvány hatásai. A Brexit sok magyart állított választás elé, hogy letelepedik-e az Egyesült Királyságban, amely már nem lesz az EU-része, továbbáll, vagy visszaköltözik Magyarországra. A koronavírus világjárvány alatt pedig sok olyan hatás érte a külföldön élőket, amely miatt a hazaköltözés mellett dönthettek, vagy éppen a járvány akadályozta meg a ki- és visszaköltési terveket.

A jövőben pedig nagy hatással lehet a magyarok külföldön tartózkodására az ország kiesése az Erasmus rendszerből. A fél-egy évre szóló ösztöndíjak sokszor szolgáltak ugródeszkaként, a diákokat kipróbálhatták, meg tudják-e vetni a lábukat külföldön, ismeretségeket kötöttek, fejleszthették a nyelvtudásukat, stb. A jövőben az egyetemistáknak nehezebb lehet ilyen szempontból, kevesebb lehetőségük lesz más kultúrákat megismerni, nyelveket anyanyelvi környezetben gyakorolni, és egyáltalán külföldi egyetemeken szerezni tudást. Ez azt is eredményezheti, hogy sokan nem tudják megtapasztalni a főiskolai évek alatt, milyen külföldön élni, ezért kevésbé mernek majd a jövőben ezzel próbálkozni. Ugyanakkor lehetséges, hogy még több fiatalt fog ez a változás arra ösztönözni, hogy középiskola után egyenesen külföldi egyetemre felvételizzen.