1,5 millió magyarnak teszi pokollá az életét a saját otthona: az árrobbanás miatt sokan tehetetlenek

2020-ban az EU lakosságának 17,5%-a élt túlzsúfolt háztartásban, tehát az egy a háztartásban élők számához, a család igényeihez képest nem volt elegendő helyiség - derült ki az Eurostat adataiból. Az uniós statisztikai hivatal szerint a túlzsúfolt háztartásokban a helyhiányt fokozta abban az évben, hogy a gyerekek jellemzően egy szobában játszottak a koronavírus-lezárások idején távmunkában dolgozó szülőkkel. Ez már csak azért is kockázatos volt, mert a zsúfolt háztartásokban könnyebben terjedhetett a vírus is.

Magyarországon az emberek 19 százaléka élt olyan házban, lakásban, ami túlzottan kicsi volt az igényeinek, tehát

több mint másfél millió magyar szenvedett a karantén alatt a túl kicsi ingatlanában.

Ugyanakkor van, ahol sokkal rosszabb a helyzet: az uniós tagállamok közül Romániában 2020-ban a lakosság csaknem fele (45,1%) túlzsúfolt háztartásban élt. Lettországban (42,5%), Bulgáriában (39,5%), Lengyelországban (36,9%) és Horvátországban (36,2%) sem volt sokkalta jobb az arány.

A skála másik végén Cipruson (2,5%), Írországban (3,2%), Máltán (4,2%) és Hollandiában (4,8%) volt a legalacsonyabb a túlzsúfoltság aránya.

Lakást vennél? Nézz körül a Pénzcentrum hitelkalkulátorában!

Egyre nehezebb itthon nagyobbra váltani

Ráadásul ez a több százezer magyar család nincs is könnyű helyzetben, a száguldó ingatlanárak miatt egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak egy nagyobb lakást, amiben rendesen elférnek. Az Eurostat korábban publikált adatai szerint 2010 és 2021 negyedik negyedéve között Magyarországon több mint megduplázódtak az árak és 128 százalékos emelkedéssel hazánk Észtország mögött (156%) a képzeletbeli dobogó második helyére lépett.

A hatalmas növekedés kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arról beszélt, míg a NAV forgalmi adatai alapján

2010-ben 201 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Pest számított a legdrágább megyének, addig 2021-ben már csak Nógrádban találkozhattunk ennél alacsonyabb négyzetméterárral (137 ezer Ft).

11 év alatt a megyék közül ötben és Budapesten az országos átlag feletti, hatban pedig az országos átlagot közelítő volt az áremelkedés. 2010-ben Pest (201 ezer Ft/m2), Somogy (188 ezer Ft/m2) és Hajdú-Bihar (168 ezer Ft/m2) bizonyult a három legdrágább megyének, 2021-ben a legmagasabb árakkal Pest (475 ezer Ft/m2), Somogy (475 ezer Ft/m2) és Győr-Moson-Sopron megyében (440 ezer Ft/m2) találkozhattak a lakásvásárlók. Ha pedig a növekedés mértékét vizsgáljuk, akkor Győr-Moson-Sopron (180%), Hajdú Bihar (160%) és Somogy megye (152%) állnak a dobogó első három fokán.

A fővárosban 2010 óta 206 százalékos változás történt a XV. kerületben, ahol 180 ezer forintról 551 ezer forintra növekedett az átlagos négyzetméterár. 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral 2021-ben az V. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt 11 év alatt 199 százalékos áremelkedés ment végbe. Mára minden fővárosi kerület átlagos négyzetméterára bőven meghaladja a 381 ezer forintot.