Ennyi az átlagos négyzetméterár Budapesten: kinek van erre pénze?

Öt évvel ezelőtt következett be jelentős robbanás a lakáspiac keresleti oldalán részben a kormányzati ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, a kínálat azonban akkor még nem tudott a kereslettel lépést tartani, csak 2016-tól indult meg a tömeges vállalkozói lakásépítés. 2017-re a lakásforgalom ismét a válság előtti szinteket közelíti, évi 150-160 ezerre tehető, és figyelembe véve, hogy a különféle felmérések szerint minden második ember új lakásba költözne, az adásvételek ilyen magas aránya valószínűleg fennmarad még pár évig. A vállalkozói lakásépítésben egyszerre vesznek részt sokéves tapasztalattal, sok referenciával bíró, nagy ingatlanfejlesztő vállalatok és olyan kisebb társaságok, amelyeknek legfeljebb pár éves építőipari múltjuk van és most a fellendülést látva maguk vágtak bele a bizniszbe - olvasható az újHÁZ Centrum Trendriport tanulmányából, amely elsősorban a lakáspiaci változásokat vizsgálta és amelyet a CONSTRUMÁN mutattak be.

A lakáscélú beruházások egyik jelentős tétele a telekár. A budapesti belvárosban teljesen elfogytak az építési telkek, építkezést (egy-két körzetet leszámítva, például Corvin negyed, Kopaszi-gát, Marina part) jobbára romos bérházak helyén indítanak. A nagyvállalatok Budapesten a lakóparki projektekbe fektetnek, elsősorban a VIII., IX., XI. és a XIII. kerületben, valamint a rozsdaövezetben, ahol korábban ipari tevékenység folyt. Ezen kívül a megyeszékhelyeken és a kiemelt üdülőövezetekben - a Balaton déli partján, a Velencei-tónál és újdonságként a Tisza-tónál - indulnak beruházások.

A jó referenciával rendelkező ingatlanfejlesztők - erős átvizsgálás után - könnyen jutnak projekthitelhez, a bankok azonban elvárják a sikeres értékesítési arányt, még mielőtt megkezdődne az építkezés. Ez most kb. 20-25 százalék, helyenként ennél magasabb. Az építőipari cégek másik lehetősége, hogy támogatói pályázatokat adnak be: 2018. márciusában 9 cég 50 és 535 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatásról kapott okiratot az Építőipari támogatási program keretein belül.

Olyasmi történt, ami korábban nem volt jellemző: valós verseny kezdődött a szereplők között, főleg a magán megrendelésekért, az állami beruházásokra ugyanis csak egy vállalati körnek van esélye. A versenyben azonban több visszahúzó körülménnyel kellett számolni az évtized második felétől, mint például a munkaerőhiány és az alapanyagköltségek emelkedése.