Ezt minden kutyásnak tudnia kell: 45 ezres bírságot is kaphatnak

Kezdjük a chippel. Minden négy hónaposnál idősebb kutyát chipeltetni kell, még akkor is, ha nagyon öreg ebről van szó. Sőt, ha egy kiskutya új gazdihoz kerül, akkor már a váltást megelőzően be kell chipelni. Ezt a kis kütyüt az állatorvos ülteti be, majd a chip számát, és a kutya adatait felvezeti egy országos adatbázisba, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) üzemeltet.

Ez a szabályozás főként állatvédelmi célból jött létre, hiszen az adatbázis segítségével az otthonról eltűnt kutyákat könnyebben megtalálhatják a gazdáik, de azok a felelőtlen gazdák is megtalálhatók így, akik megunt állatukat kidobják, vagy elhagyják - tudtuk meg a NÉBIH-től.

Nincs chip, nincs oltás

Az országos adatbázisban elméletileg minden kutyát nyilvántartanak, ugyanakkor az állatorvosok még most is sokszor találkoznak a chip hiányával - tudtuk meg Dr Horváth Lászlótól, az Állatorvosi Kamara főtitkárától. A vonatkozó jogszabály szerint ilyenkor az állatorvosnak jelentenie kellene a járási főállatorvos felé.

- tudtuk meg a NÉBIH-től.

Az állatorvosnak minden vizsgálat előtt köteles ellenőrizni a chip meglétét. 

Nem tudni, hány kutya él az országban

Annak ellenére, hogy létezik az országos adatbázis, nincs pontos adat arról, hogy hány kutya is van az országban. Ennek az egyik oka, hogy még mindig elég sok kutyában nincs chip, a másik pedig, hogy a rendszerből nem igazán törölnek adatokat, így az elpusztult ebek és az összes legálisan (kisállat útlevél) "exportált" kutyakölyök adata is benne van.

Büntetés is jöhet

A jegyző és a járási állategészségügyi hatóság ellenőrizheti a chipeket, és ha az hiányzik, akkor bírságot szabhat ki. Az állatvédelmi bírság ez esetben legalább 45 ezer forint. Átfogó, "minden házba becsöngetnek" jellegű ellenőrzés nem valószínű, tehát csak akkor lehet büntetésre számítani, ha a jelöletlen kutya a hatóság látókörébe kerül. Ilyen esetekre viszont nem lehet előre felkészülni. 

Ebösszeírás, ha az önkormányzat kéri

A chipelés a gazda felelőssége, az ebösszeírás lebonyolítása viszont az önkormányzatoké, és településenként változik a módja és a határideje is. A törvény szerint három évente ebösszeírást kell szervezniük az önkormányzatoknak. Ennek az első határideje tavaly év végén járt le.

Az így összeírt adatokat az önkormányzatok helyi elektronikus nyilvántartásban vezetik. 

Volt olyan település, ahol diákok végezték az összeírást, és házról házra járva gyűjtötték be az adatokat. Általában viszont csak helyi a médiában jelentetik meg, vagy az önkormányzati hírek közé függesztik ki, hogy hol lehet átvenni, vagy letölteni a kétoldalas nyomtatványt, amit vissza kell juttatni a polgármesteri hivatalba. Tehát csak akkor van bejelentési kötelezettsége a kutyatulajdonosnak, amikor az önkormányzat közzé teszi a felhívást.

A szervezés ugyan az önkormányzat felelőssége, az adatszolgáltatás viszont a gazdáé. És ahogy ez általában a jogszabályokkal lenni szokott, az ismeret hiánya nem mentesíti a kutyatulajdonost a bejelentési kötelezettség alól. Tehát ha valaki nem szolgáltat adatokat, szabálysértési bírságot kaphat az önkormányzattól, ami akár a 30 ezer forintot is elérheti.