Mit meg nem teszünk a titkaink megőrzéséért

A Kasperskí tanulmányában az európai felhasználók több mint ötöde (22 százalék) ismerte el, hogy online biztonsága érdekében letakarja a webkameráját. Ez önmagában nem rossz módszer, viszont a lefedett kamera nem akadályozza meg a hangfelvételek készítését, ezáltal pedig hackerek fülelhetik tevékenységünket.

Az internetezők 27 százaléka gondolja úgy, hogy adatai védve vannak, ha olyan készüléken tárolják őket, amelyen nincs internet-hozzáférés. Ez az elmélet is megállja a helyét és fontos lépés biztonsági másolatok készítésekor egy esetleges zsarolóvírus kivédésére, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy internetkapcsolat nélkül is megfertőződhet az eszköz, például egy csatlakoztatott okostelefonon vagy USB-n keresztül.

Egy másik technika, amelyet a felhasználók 19 százaléka előszeretettel használ, a népszerű weboldalak, például a Google és a Facebook elkerülése, ezek ugyanis személyes információkat gyűjthetnek. Bizonyos adatok követése azonban ma már teljesen bevett gyakorlat, amelyet a legtöbb weboldal alkalmaz.

Vannak még ennél is eltökéltebb esetek: majdnem minden tizedik fogyasztó (8 százalék) szó szerint elrejti számítógépét mások elől, még ha ez nem is védi meg őket az online fenyegetésektől, 7 százalékuk pedig arra sem rest időt szánni, hogy beüsse majd kitörölje fizetési adatait internetes vásárláskor, ezzel megkísérelve összezavarni a vírusokat. A rosszindulatú programokat, különösen a keyloggereket viszont nem lehet így megtéveszteni.

Ugyan sokan használják ezeket az extrém és nem túl hatékony módszereket, a statisztikák szerint más felhasználók súlyos hiányosságokkal rendelkeznek a kibertudatosság területén. Csupán negyedük (20 százalék) érzi fenyegetve magát egy esetleges online támadástól, 21 százalékuk pedig nem tartja fontosnak biztonsági megoldás beszerzését.