Kiderült: ennyire ragaszkodnak saját otthonukhoz a magyarok

A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában (84,7 százalék), Horvátországban (80,8 százalék), Belgiumban (77,6 százalék), Hollandiában (77,1 százalék), Cipruson (72,7 százalék) és Szlovéniában (70,3 százalék). A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország (65,1 százalék), Litvánia (58,4 százalék) és Görögország (56,9 százalék) következik. A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása az, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak, úgy a lakhatás költségeit, mint minőségét illetően.

Az uniós lakosság 11,4 százalékának számára jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni. Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a probléma. A listán Németország (15,9 százalék), Dánia (15,6 százalék), Hollandia (15,4 százalék) és Románia (14,9 százalék) következik. Magyarország az uniós átlaggal megegyező 11,4 százalékkal a nyolcadik helyen áll. A legkevésbé Máltán (1,6 százalék), Cipruson (4,0 százalék), valamint Franciaországban és Finnországban (egyaránt 5,1 százalék) jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.

A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is 44,6 százalékkal a lakosság majdnem felét érinti ez a probléma. Lengyelországban a lakosság 44,2, Bulgáriában 43,3, Horvátországban 42,1, Lettországban 39,8, Szlovákiában pedig 38,6 százaléka él túlzsúfolt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 százalék), Cipruson (2,2 százalék), Hollandiában (3,5 százalék), Máltán (4 százalék), Spanyolországban (5,3 százalék) és Németországban (6,6 százalék) a legkedvezőbb.

A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebbek uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki egy, a nullától a tizesig terjedő skálán mérve, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Leginkább a három észak-európai EU-tagállam - Finnország (8,4 pont), Dánia (8,3 pont) és Svédország (8,2 pont) -, valamint Ausztria (8,3 pont) és Hollandia (8,1 pont) lakossága elégedett. A lista alulról fölfelé Bulgária (6,0 pont), Lettország és Görögország (egyaránt 6,6 pont), valamint Magyarország (6,8 pont) következik.